Párizs:
A régészek felfedezték a legnagyobb és legrégebbi korabeli városok hálózatát az Amazonas esőerdőjében, és feltárták a gazdálkodók elveszett, 2500 éves civilizációját.
A több mint 1000 négyzetkilométeren (385 négyzetmérföldön) elterülő hatalmas helyet sokáig a dzsungel rejtette az Obano-völgyben, az Andok hegyláncának lábánál Kelet-Ecuadorban.
Egy francia vezetésű kutatócsoport azonban felülről vett lézeres térképészeti technológiával, régészeti feltárásokkal kombinálva 20 települést – köztük öt nagyvárost – tárt fel, amelyeket utak kötnek össze.
Stephen Rosten, a francia CNRS kutatóközpont régésze és egy új tanulmány vezető szerzője azt mondta az AFP-nek, hogy ez olyan, mintha egy „El Doradót” fedeznénk fel.
Ennek a városfejlesztésnek a mértéke – amely magában foglalja a földházakat, ünnepélyes épületeket és a mezőgazdasági vízelvezetést – még soha nem volt látható az Amazonason, mondta Rustin.
„Ez nem csak egy falu, hanem egy egész táj, amelyet háziasítottak” – mondta.
Rustin elmondta, hogy ennek az elveszett civilizációnak az első nyomait 25 évvel ezelőtt fedezte fel, amikor több száz dombot fedezett fel a környéken.
2015-ben kutatócsoportja a lidar nevű lézertechnológia segítségével repült át a területen, amely lehetővé tette a tudósok számára, hogy átnézzenek az erdő lombkoronáján, „mintha kivágtuk volna az összes fát” – mondta Rustin.
– „Mint New York” –
Több mint 6000 földhalmot és téglalap alakú földes emelvényt találtak, amelyek az „obanói nép” otthonául szolgáltak.
A padlókon a kutatók megtalálták „az összes háztartási maradványt, amit az ember egy otthonban láthat – kandallókat, nagy, kukoricából készült kerámia sörüvegeket, darálóköveket, magvakat, szerszámokat” – mondta Rustin.
Hozzátette: feltűnő, hogy minden várost nagy, egyenes utcák metszenek – „úgy, mint New Yorkban”.
Egyes városokban van egy nagy központi sikátor, ahol a környező falvakból érkeznek az emberek, mondta Rustin, összehasonlítva ezeket az utcákat a mai Mexikó ősi városának, Teotihuacan utcáival.
Rustin feltételezése szerint több ezren vehettek részt az ilyen ünnepi alkalmakon, bár további elemzések készültek a környéken élők számának becslésére.
Néhány halom akár 10 méter (33 láb) magas is lehet, ami arra utal, hogy nem házak voltak, hanem rituálék vagy fesztiválok közös helyiségei.
A kis szántóföldek azt mutatják, hogy a mezőgazdasági közösség „kihasználta a legkisebb üres helyet, hogy meghozza gyümölcsét” – mondta Rustin.
Kiemelte, hogy mindezekhez az eredményekhez vezetőkre, tervezőkre és mérnökökre volt szükség az utak megtervezéséhez.
Hogy mi történt a korábban ismeretlen obanói emberekkel – akiket a kutatók így neveztek el – nem ismert.
Az első halmok építését a feltételezések szerint ie 500 és i.sz. 300-600 között, a Római Birodalom idejében kezdték el.
A Science folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmány szerint az Amazonas régióban felfedezett további nagy falvak i.sz. 500 és 1500 közé nyúlnak vissza.
Ez a városhálózat „sokkal régebbi és sokkal nagyobb” – mondta Rustin.
Hozzátette: a felfedezés azt mutatja, hogy „nemcsak vadászó-gyűjtögető társadalmak voltak az Amazonasban, hanem összetett városi populációk is.”
Rustin szerint „egyfajta nyugati arrogancia” már régóta azt vallotta, hogy lehetetlen – az európai gyarmatosítás előtt -, hogy az amazóniai emberek képesek lettek volna ilyen összetett társadalmat felépíteni.
„Itt az ideje, hogy újragondoljuk ezt a megalázó nézetet az Amazonas népéről.”
(A főcím kivételével ezt a történetet nem az NDTV munkatársai szerkesztették, és egy szindikált hírfolyamból tették közzé.)
„Web maven. Dühítően alázatos sörgeek. Bacon fanatikus. Tipikus alkotó. Zenei szakértő.”
More Stories
Japán: Shanshan tájfun: Emberek millióinak evakuálását kérték, miután az elmúlt évtizedek egyik legerősebb tájfun sújtotta Japánt
A brazil legfelsőbb bíróság az X vállalat tevékenységének felfüggesztésével fenyegetőzik egy folyamatban lévő vita legújabb fejlesztése miatt.
Namíbia elefántokat, zebrákat és vízilovakat öl meg, a húst pedig a szárazságtól sújtottaknak adja