Kerkeli Roast, az Epidemiológiai Modellező és Elemző Munkacsoport tagja szerint a következő sorsdöntő hetekben nem elég az oltás, maszkokra és célzott intézkedésekre van szükség.
A matematikus szerint a vírus októberi növekedése nem csak Magyarországon volt jellemző: hasonló tendencia szinte egyszerre volt tapasztalható Közép-Európa-szerte, tehát a régió egészére jellemző tényezőnek kell lennie. Természetesen a visszafordítás mértéke országonként változik, mert ezeket az országokat a korábbi hullámokhoz képest eltérő fertőzési szint jellemzi, és eltérő tevékenységet folytatnak. A vakcina dózisa is változik, de általában alacsonyabb az EU-átlagnál (Németország kivételével regionális különbségek vannak).
Az Cikk Belül Portfólió, írja Roast, elvezeti az olvasót a koronavírus terjedésének lehetséges okaihoz. Számos okot elutasít, de szerinte ezek (többnyire) lehetségesek:
- Külső hatások: A legalacsonyabb oltottsággal rendelkező balkáni országok rendelkeznek a legsúlyosabb járványügyi státusszal, és mozgásuk révén szorosan kötődnek a közép-európai régióhoz. A járvány felemelkedésében szerepet játszhatott a nagyszámú import, bár jól működő járványügyi rendszer mellett az import nem feltétlenül okoz országos járványt.
- Klíma és környezeti tényezők: Ezek néhány környezeti (hőmérséklet, páratartalom), bizonyos biológiai (az immunrendszer szezonalitása és az emberek általános egészségi állapota) és néhány emberi (több időt töltenek zárt területen, rossz szellőzés nélkül) kombinációja. A közelmúlt időjárási változásai azonban nem elég súlyosak ahhoz, hogy önmagában megmagyarázzák ezt a jelenséget.
- Legyengült immunrendszer: A lakosság biztonsága nemcsak növekszik (az oltások és a túlélés révén), hanem idővel csökken is. Néhány hónap elteltével a fertőzésekkel szembeni immunrendszer jelentősen legyengül (erről ebben a cikkben is beszámoltunk), de az akut betegségek elleni védelem még sokáig magas marad. Ezt a magyarázatot azonban aláássa, hogy annak ellenére, hogy Magyarország tavasszal a tömeges oltásokban egy hónappal megelőzte a többi régiót, a trend elején mégsem voltunk a többiek előtt.
- Verseny a légúti vírusok között: A felső légúti vírusok különböző szezonális fertőzései általában nem egyszerre tetőznek, hanem szinte szabályosan követik egymást: az egyik feljön, a másik lemegy. Különböző vírusok versengenek egymással. Például a rhinovírussal fertőzött emberek az immunitás miatt kisebb valószínűséggel fertőződnek meg SARS-CoV-2-vel. Egy másik példa, hogy ha egy vírus sok betegséget okoz az iskolákban, sok beteg gyerek marad otthon, ami nagyon megnehezíti más vírusok terjedését. Szeptemberben rekordszámú légúti tünetekkel küzdő beteget regisztráltak a háziorvosok és a gyermekorvosok, de csak töredékük volt COVID-19. Így más légúti vírusok kitörése átmenetileg megakadályozhatta a koronavírus terjedését, de ezt az értelmezést gyengíti, hogy jelenleg más légúti vírusok is nagy számban terjednek.
- Társadalmi sokszínűség: A korábbi hullámokban is jelentős különbségeket tapasztaltunk egyes közösségi csoportok érintettségében. Jelentős térbeli kiegyensúlyozatlanságok is voltak az oltással lefedettségben, és voltak olyan területek, amelyek a korábbi hullámokban a járvány után érkeztek. A negyedik hullám immár az alacsony vakcinavédettséggel rendelkező veszélyeztetett csoportokat éri el, és ezért gyorsan terjed.
Röst szerint a jelenlegi oltásvédelem (amely alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban) önmagában nem elegendő a delta-variációhoz. „A kezdeti nagy felfutás utáni 60%-os oltási arány nem büszkélkedhet” – jegyezte meg korábban Saucer Gábor toxikológus. A delta-változat háromszor fertőzőbb, mint a tavaly ősszel terjedő vírus. Fontos a magyarországi oltottság növelése, hiszen a már beoltottak közül sokan minél előbb kérjenek harmadik oltást – mondja Roast. Magyarország azonban az elsők között vezeti be a harmadik oltóanyagot, és ezzel megelőzzük a többi régiót. A harmadik adag nem érdekes, mert három vagy több adagból áll, amelyek folytatják a teljes oltást számos betegség ellen, és utána elhúzódó immunitás jön létre.
A matematikus Izraelt hozza fel példaként: nyár végére Izrael is hasonló helyzetben volt, mintegy 60%-os oltottsággal. A helyzetet úgy oldották meg, hogy sikeresen megfordították a delta-variáció hullámát, és néhány héten belül a lakosság egyharmadát újraoltották és kontrollálták egy harmadik adaggal.
De még egy új oltási kampány sem lesz jelentős hatással a következő hetek történéseire, mert nincs elég idő. Ha a negyedik hullám csúcsát jelentősen csökkenteni akarjuk, más eszközökre van szükség, ideértve a szélesebb körű maszk alkalmazását és egyéb kockázati arányú célintézkedéseket. Másfél évvel a járvány kitörése után sokak számára kétségtelenül csalódás, hogy ismét ebben a helyzetben vagyunk, de minél hamarabb szembesülünk vele, annál nagyobb az esély a súlyos következmények elkerülésére – zárta gondolatait Röst Gergely.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI
„A popkultúra rajongója. Nem tud bokszkesztyűben gépelni. Elemző. Diák. Felfedező.”
More Stories
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után
Talco-átvétel: Brüsszel nem emel kifogást a spanyol vétó ellen a magyar ajánlattal szemben