Kerkeli Roast, az Epidemiológiai Modellező és Elemző Munkacsoport tagja szerint a következő sorsdöntő hetekben nem elég az oltás, maszkokra és célzott intézkedésekre van szükség.
A matematikus szerint a vírus októberi növekedése nem csak Magyarországon volt jellemző: hasonló tendencia szinte egyszerre volt tapasztalható Közép-Európa-szerte, tehát a régió egészére jellemző tényezőnek kell lennie. Természetesen a visszafordítás mértéke országonként változik, mert ezeket az országokat a korábbi hullámokhoz képest eltérő fertőzési szint jellemzi, és eltérő tevékenységet folytatnak. A vakcina dózisa is változik, de általában alacsonyabb az EU-átlagnál (Németország kivételével regionális különbségek vannak).
Az Cikk Belül Portfólió, írja Roast, elvezeti az olvasót a koronavírus terjedésének lehetséges okaihoz. Számos okot elutasít, de szerinte ezek (többnyire) lehetségesek:
- Külső hatások: A legalacsonyabb oltottsággal rendelkező balkáni országok rendelkeznek a legsúlyosabb járványügyi státusszal, és mozgásuk révén szorosan kötődnek a közép-európai régióhoz. A járvány felemelkedésében szerepet játszhatott a nagyszámú import, bár jól működő járványügyi rendszer mellett az import nem feltétlenül okoz országos járványt.
- Klíma és környezeti tényezők: Ezek néhány környezeti (hőmérséklet, páratartalom), bizonyos biológiai (az immunrendszer szezonalitása és az emberek általános egészségi állapota) és néhány emberi (több időt töltenek zárt területen, rossz szellőzés nélkül) kombinációja. A közelmúlt időjárási változásai azonban nem elég súlyosak ahhoz, hogy önmagában megmagyarázzák ezt a jelenséget.
- Legyengült immunrendszer: A lakosság biztonsága nemcsak növekszik (az oltások és a túlélés révén), hanem idővel csökken is. Néhány hónap elteltével a fertőzésekkel szembeni immunrendszer jelentősen legyengül (erről ebben a cikkben is beszámoltunk), de az akut betegségek elleni védelem még sokáig magas marad. Ezt a magyarázatot azonban aláássa, hogy annak ellenére, hogy Magyarország tavasszal a tömeges oltásokban egy hónappal megelőzte a többi régiót, a trend elején mégsem voltunk a többiek előtt.
- Verseny a légúti vírusok között: A felső légúti vírusok különböző szezonális fertőzései általában nem egyszerre tetőznek, hanem szinte szabályosan követik egymást: az egyik feljön, a másik lemegy. Különböző vírusok versengenek egymással. Például a rhinovírussal fertőzött emberek az immunitás miatt kisebb valószínűséggel fertőződnek meg SARS-CoV-2-vel. Egy másik példa, hogy ha egy vírus sok betegséget okoz az iskolákban, sok beteg gyerek marad otthon, ami nagyon megnehezíti más vírusok terjedését. Szeptemberben rekordszámú légúti tünetekkel küzdő beteget regisztráltak a háziorvosok és a gyermekorvosok, de csak töredékük volt COVID-19. Így más légúti vírusok kitörése átmenetileg megakadályozhatta a koronavírus terjedését, de ezt az értelmezést gyengíti, hogy jelenleg más légúti vírusok is nagy számban terjednek.
- Társadalmi sokszínűség: A korábbi hullámokban is jelentős különbségeket tapasztaltunk egyes közösségi csoportok érintettségében. Jelentős térbeli kiegyensúlyozatlanságok is voltak az oltással lefedettségben, és voltak olyan területek, amelyek a korábbi hullámokban a járvány után érkeztek. A negyedik hullám immár az alacsony vakcinavédettséggel rendelkező veszélyeztetett csoportokat éri el, és ezért gyorsan terjed.
Röst szerint a jelenlegi oltásvédelem (amely alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban) önmagában nem elegendő a delta-variációhoz. „A kezdeti nagy felfutás utáni 60%-os oltási arány nem büszkélkedhet” – jegyezte meg korábban Saucer Gábor toxikológus. A delta-változat háromszor fertőzőbb, mint a tavaly ősszel terjedő vírus. Fontos a magyarországi oltottság növelése, hiszen a már beoltottak közül sokan minél előbb kérjenek harmadik oltást – mondja Roast. Magyarország azonban az elsők között vezeti be a harmadik oltóanyagot, és ezzel megelőzzük a többi régiót. A harmadik adag nem érdekes, mert három vagy több adagból áll, amelyek folytatják a teljes oltást számos betegség ellen, és utána elhúzódó immunitás jön létre.
A matematikus Izraelt hozza fel példaként: nyár végére Izrael is hasonló helyzetben volt, mintegy 60%-os oltottsággal. A helyzetet úgy oldották meg, hogy sikeresen megfordították a delta-variáció hullámát, és néhány héten belül a lakosság egyharmadát újraoltották és kontrollálták egy harmadik adaggal.
De még egy új oltási kampány sem lesz jelentős hatással a következő hetek történéseire, mert nincs elég idő. Ha a negyedik hullám csúcsát jelentősen csökkenteni akarjuk, más eszközökre van szükség, ideértve a szélesebb körű maszk alkalmazását és egyéb kockázati arányú célintézkedéseket. Másfél évvel a járvány kitörése után sokak számára kétségtelenül csalódás, hogy ismét ebben a helyzetben vagyunk, de minél hamarabb szembesülünk vele, annál nagyobb az esély a súlyos következmények elkerülésére – zárta gondolatait Röst Gergely.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI
Magda Szabó az Androbit szerzője, aki hírekkel, politikával, üzleti témákkal, technológiával, sporttal, szórakozással és életmóddal foglalkozik. Célja, hogy közérthető, hasznos és megbízható információkkal segítse az olvasókat az aktuális események és fontos témák követésében.
More Stories
Itt az óraátállítás: egy órával kevesebb alvás, tartós hatások a szervezetre
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után