Lives on Hold #1 – Ukrajnából érkező menekültek profilja és szándékai: Cseh Köztársaság, Magyarország, Moldovai Köztársaság, Lengyelország, Románia és Szlovákia (2022. július) – Lengyelország

Vezetői összefoglaló

Az UNHCR és partnerei Csehországban, Magyarországon, a Moldovai Köztársaságban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában 4900 interjút készítettek Ukrajnából érkező menekültekkel 2022 májusa és június közepe között, amelyet hét lengyelországi fókuszcsoportos megbeszélés egészített ki. Romániában ez a regionális jelentés a menekültek profiljával és szándékaival kapcsolatos kulcsfontosságú megállapításokat mutatja be, és célja egy olyan kiindulási alap létrehozása, amelyet rendszeresen frissítenek a helyzet tendenciáinak és változásainak időben történő nyomon követése és elemzése érdekében.

Kulcsfontosságú leletek

1 Az Ukrajnából érkező menekültek többsége nő és gyermek,
Magas színvonalú oktatással és változatos szakmai felkészültséggel rendelkező felnőttek között

A válaszadók 70%-a másokkal (főleg a közvetlen családjával) hagyta el Ukrajnát, és a családtagok 90%-a nő és gyermek volt.

82%-át el kellett választani legalább egy vagy több közvetlen családtagtól, akik nemzetközi fegyveres konfliktusok és/vagy távozásuk következtében Ukrajnában maradtak.

a válaszadók 77%-a végzett műszaki, szakmai vagy egyetemi tanulmányokat; A legtöbben a szolgáltatásokhoz kapcsolódó területeken rendelkeznek szakmai/szakmai háttérrel.

2 A legtöbb menekült abban reménykedik, hogy egy napon visszatér Ukrajnába,
A többség egyelőre azt tervezi, hogy a jelenlegi fogadó országában marad

A fókuszcsoportos beszélgetések résztvevőinek többsége reményét fejezte ki, hogy a lehető leghamarabb visszatérnek otthoni közösségükbe. Alig várják, hogy újra találkozzanak a barátokkal és a családdal, és aggódnak a hátrahagyottak miatt. A legtöbben inkább megvárják, amíg az ellenségeskedés alábbhagy. A válaszadók azonban rávilágítottak a jövővel kapcsolatos közös bizonytalanságra, ami befolyásolta a biztonságos hosszú távú tervek készítésének képességét.

A válaszadók 65%-a azt mondta, hogy a jelenlegi fogadó országában szeretne maradni, és 9%-a azt tervezi, hogy a következő hónapon belül másik fogadó országba költözik. A menekültprogramok származásuk, bevándorlási időszakuk és jelenlegi befogadó országuk alapján jelentősen eltérnek egymástól.

Azon menekültek között, akik bejelentették, hogy a jelenlegi fogadó országban szeretnének maradni, az átlagosnál nagyobb arányban voltak: (i) az eltartottjakkal (csecsemők, gyerekek és idősek) utazó személyek; (ii) akik a fogadó ország kezdetén elmenekültek az országból. katonai offenzíva Ukrajna ellen, és iii. jelenleg vendéglátó vagy bérelt szálláshelyen tartózkodik.

A másik befogadó országba költözni szándékozó menekültek között az átlagosnál nagyobb arányban hagyták el a közelmúltban Ukrajnát, és közös telephelyeken vagy befogadó/tranzitközpontokban szálltak meg.

A biztonság, a családi kötelékek és a munkához jutás a fő oka annak, hogy a jelenlegi fogadó országban marad, vagy másik fogadó országba költözik. Németországot jelölték meg a menekültek fő célországaként (a válaszadók 33%-a), ezt követi a Cseh Köztársaság (7%) és Kanada (5%).

3 Az Ukrajnába visszatérést tervező menekültek számára fontos kérdések merülnek fel e mozgalmak fenntarthatóságával és fenntarthatóságával kapcsolatban.

A válaszadók 16%-a tervezi, hogy visszatér Ukrajnába, 15%-uk pedig csak átmenetileg, hogy láthassa családját, ellátmányt szerezzen, vagy segítsen más rokonok evakuálásában. Ráadásul csak 40%-uk tervezi, hogy a következő hónapon belül visszatér, és 60%-uk nem tudja, hogy mikor fog. A fókuszcsoportos megbeszélések rávilágítottak egyes visszatérések átmeneti jellegére is.

Az Ukrajnába való visszatérés megtervezésének fő oka az volt, hogy a helyzet javult, ezt követte a hazatérés és a családtagokkal való újraegyesítés vágya. Mindazonáltal a fókuszcsoport paneltagjai aggodalmakat fejezték ki a jelentős visszatéréssel kapcsolatban, ami nagyrészt a folyamatban lévő nemzetközi fegyveres konfliktustól való félelem, valamint a jövővel és az ukrajnai helyzettel kapcsolatos bizonytalanság miatt következett be.

Az Ukrajnába visszatérni vágyó menekültek hozzávetőleg negyedének terveit az alapvető szolgáltatásokhoz és megélhetéshez való hozzáférés motiválta. A legalább egy speciális szükségletekkel küzdő menekültek között az átlagosnál valamivel magasabb arányban terveznek visszatérni, ami arra utalhat, hogy visszatérésüket a speciális szolgáltatások igénybevételének igénye vagy a befogadó országokban való eltartás nehézségei okozzák.

A fókuszcsoportok résztvevői gyakran azonosították a helyi nyelv tanulásának szükségességét a munkaerőpiaci és oktatási lehetőségek eléréséhez. Egyes menekültek nehézségeket tapasztaltak az elérhető szolgáltatásokról és munkalehetőségekről szóló megbízható és naprakész információk megtalálása során. A résztvevők kiemelték azokat az eseteket is, akik azért tértek vissza Ukrajnába, mert elfogytak a megtakarításaik, és nem találtak anyagi biztonságot.