Magas szintű ukrajnai találkozót tart a NATO

Brüsszel –

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden közölte, hogy Magyarország tiltakozása ellenére a jövő hónapban összehívják a katonai testület Ukrajnával való együttműködés fő fórumának magas szintű ülését.

A NATO-Ukrajna Bizottság több éve nem ülésezett miniszteri szinten. A legutóbbi kijevi találkozót alacsonyabb szinten tartották 2019-ben, amikor a NATO-diplomaták csatlakoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz és kabinetjének néhány miniszteréhez, közel három évvel Oroszország teljes körű inváziója előtt.

Magyarország és Ukrajna összetűzésbe került az Ukrajnában 2017-ben elfogadott nyelvtörvény miatt, amelyhez a budapesti nacionalista kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a kárpátaljai etnikai kisebbség ne tanulhasson magyarul. Magyarország rendszeresen blokkolja a NATO-Ukrajna Bizottság üléseit.

„Ez egy kialakult struktúra. Megbízásom van az összehívására” – mondta Stoltenberg, aki a NATO üléseit vezeti. „A Magyarország által felvetett kérdésekkel kapcsolatban egy ideje nem hívom össze, de most továbbra is összehívom a NATO üléseit. a NATO-Ukrajna Bizottság.”

Elmondta, hogy a találkozóra a NATO-külügyminiszterek április 4-5-i brüsszeli találkozója mellett kerül sor, és hozzátette: „Nem tervezek túl sok találkozót, de természetesen nem lesz esemény”. Megjegyezte, hogy Zelenskyt meghívták a júliusi litvániai NATO-csúcsra.

Stoltenberg azt is elmondta, hogy a jövő havi találkozón megvitatják Magyarország kisebbségi aggályait.

A NATO konszenzussal hozza meg döntéseit, és Stoltenberg nem kívánta megmondani, miért ragaszkodott a találkozó összehívásához Magyarország ügyében. Magyarország azonban továbbra is elhalasztotta a NATO-tagságról szóló szavazás időpontját Finnországban és Svédországban, és csekély magyarázat nélkül késleltette a csatlakozásukat.

Stoltenberg azt mondta, Peter Szyjardo magyar külügyminiszter keddi ülésén megerősítette, hogy a budapesti parlament március 27-én szavaz Finnország tagságáról, de nem világos, hogy Svédország felvételéről mikor, illetve hogy szavaz-e.

Azt mondta újságíróknak, hogy a NATO-ukrán bizottságot „olyan okokból hívják össze, amelyeket nem kötelességem nyilvánosságra hozni”. Stoltenberg döntése „szerintünk bántja a NATO dédelgetett egységét” – mondta.

Magyarországot számos kritika érte emberi jogi helyzete miatt, beleértve a két éve elfogadott törvényt, amely szerint a jogvédő csoportok homofóbnak és transzfóbnak tartják. Az Emberi Jogok Európai Bírósága is elítélte a menedékkérők budapesti bánásmódját.

——

Győri Boldizsár Budapestről járult hozzá ehhez a jelentéshez.