Magyar zászló és címer az idők során

Magyarország történelmi zászlói.

A szimbólumok nagyon fontosak minden nemzet számára. Az egység és a büszkeség érzését keltik. Magyarország 2015 óta március 16-án ünnepli a zászló és fegyverek napját.

A magyarok különösen büszkék nemzeti jelképeikre. Ez lehet az ereklyék, I. Szent István szent koronája vagy a zászló és a karok jelképe. Míg más szimbólumok évszázadokig változatlanok maradtak, a zászló és a karok folyamatosan változtak, amíg el nem értek jelenlegi formájukat.

Azt, hogy a zászló több, mint egy ruhadarab, már az egyik nagy magyar költő, Kosztolányi Dezső leírta:

Magyarország jelenlegi nemzeti színű zászlaja 1848. március 16-án vált hivatalossá. Ezen a napon az ország valamennyi közintézménye számára kötelezővé vált a zászló és a címer használata ünnepnapokon. Emiatt 2014-ben az Országgyűlés március 16-át a Zászló és Fegyverek Napjává nyilvánította, amelyet 2015-ben ünnepeltek meg először. A képviselők indoklásukban azt mondták, kihelyezik a piros-fehér-zöld zászlót. A magyar nemzet egysége és nemzeti függetlensége, valamint az Alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség részét képezi, ezért a magyar állam intézményeinek, szervezeteinek és állampolgárainak általános felelőssége tisztelje őket.

A függetlenségi mozgalom 1849-es leverése után az ország függetlenségét jelképező zászló betiltott szimbólummá vált. Csak az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után engedélyezték újra a repülést a középületekben.

1896-ban a címer két formáját határozták meg: a közepes államcímert és a kis államcímert (a nagy államcímer soha nem jött létre). Mindkettőnek két változata volt: angyalok pajzsot tartó, vagy olajfa- és tölgyágakkal keretezve.

Magyarország Szent Korona államainak egyesített címere, Angyalok, mint pajzstartók (Középállami Címer) (Fotó: Wikipédia)

Magyarország Szent Korona egységes címere olaj- és tölgyágakkal keretezve (Fotó: Wikimedia)

században és a 20. század elején a címer számos változáson ment keresztül. Az úgynevezett Kossuth-címer (a terminológiailag helyesen egy korona nélküli kiscímer), ezt követik a gyűlölt kommunista címerek, mint például a Rákosi-rezsim. Ennek a címernek a használata (szigorúan véve nem címer a címertan szerint, hiszen nem is pajzs formájú) vezetett Magyarország egyik legerősebb jelképéhez: a közepén lyukas zászlóhoz. Az 1956-os szabadságharc idején levágták a zászlóról a vörös ötágú csillagot, a kommunista elnyomás szimbólumát.

Kossuth címere (fotó: magyarvagyok.hu)

A Rákosi-rendszer jelképe (Fotó: Wikipédia)

1956-os lyukas zászló (Fotó: Facebook Euronews magyarul)

Ezt követte a kommunista címer részleges módosítása 1957-től 1990-ig, amikor is a koronás kis államcímer lett a Magyar Köztársaság hivatalos jelképe.

Magyarország különleges jelképe (Kis Állami Címer) (Fotó: Wikipédia)

Ennek megfelelően Magyarország címere egy éles, tagolt pajzs, melynek első mezője hétszer vörös és ezüst színű, a második pedig ezüst kettős kereszt, piros mezőn, zöld hármas címer közepén. Arany korona. A pajzson a magyar Szent Korona látható.
A hivatalos zászló egy piros-fehér-zöld zászló, amelyet három egyenlő szélességű csíkra osztanak.

A nemzeti ünnepeken azonban Magyarország néhány legfontosabb történelmi zászlaja mindig az aktuális zászlóval párosul.

A címernek ma három változata használatos, de nem mindenki használhatja mindegyik változatot:

Csak az elnöknek van joga angyalokat pajzsként használni. Az olajfa- és tölgyágakból álló címert a miniszterelnök és az Országgyűlés elnöke használhatja. Egy harmadik, egyszerűbb formát egy szélesebb réteg is használhat, mint például az önkormányzatok, a kormány képviselői, az igazságszolgáltatás vagy a nemzeti bank.

A magyar himnuszt, zászlót és címert a Btk. védi, ami azt jelenti, hogy a Btk. a nemzeti jelkép megsértését vagy szándékos megrongálását bűncselekménynek minősíti. Aki ezeket megsérti vagy megkárosítja, börtönbe kerülhet.

Kiemelt kép: Facebook Történelmi pátók