március 28, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Magyar zászló és címer az idők során

Magyar zászló és címer az idők során

Magyarország történelmi zászlói.

A szimbólumok nagyon fontosak minden nemzet számára. Az egység és a büszkeség érzését keltik. Magyarország 2015 óta március 16-án ünnepli a zászló és fegyverek napját.

A magyarok különösen büszkék nemzeti jelképeikre. Ez lehet az ereklyék, I. Szent István szent koronája vagy a zászló és a karok jelképe. Míg más szimbólumok évszázadokig változatlanok maradtak, a zászló és a karok folyamatosan változtak, amíg el nem értek jelenlegi formájukat.

Azt, hogy a zászló több, mint egy ruhadarab, már az egyik nagy magyar költő, Kosztolányi Dezső leírta:

igaz

a zászló

Csak egy bot és egy ruha,
Még nem bot vagy ruha,
De egy zászló.

Mindig beszél.
Mindig villog.
Mindig lázas.
Mindig szédül
az utca fölött,
felfelé irányuló erőfeszítés,
az égig,
És kijelenteni valamit
érdeklődéssel.
Akár megszokják, akár figyelmen kívül hagyják az emberek,
míg alszanak,
éjjel nappal,
Szóval vékonyabb lett
és úgy áll, mint egy gyenge apostoli prédikátor
A tetőgerincen,
egyedül,
Birkózás nyugalmakkal és viharokkal
Üres és mégis magasztos,
szívdobogás,
beszélni fog

Te, lelkem, te, te…
Nem bot és ruha –
zászló lenne.

Fordította: Kerry, Leslie A.

Magyarország jelenlegi nemzeti színű zászlaja 1848. március 16-án vált hivatalossá. Ezen a napon az ország valamennyi közintézménye számára kötelezővé vált a zászló és a címer használata ünnepnapokon. Emiatt 2014-ben az Országgyűlés március 16-át a Zászló és Fegyverek Napjává nyilvánította, amelyet 2015-ben ünnepeltek meg először. A képviselők indoklásukban azt mondták, kihelyezik a piros-fehér-zöld zászlót. A magyar nemzet egysége és nemzeti függetlensége, valamint az Alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség részét képezi, ezért a magyar állam intézményeinek, szervezeteinek és állampolgárainak általános felelőssége tisztelje őket.

A függetlenségi mozgalom 1849-es leverése után az ország függetlenségét jelképező zászló betiltott szimbólummá vált. Csak az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után engedélyezték újra a repülést a középületekben.

READ  Rendőrautónak ütközött egy migránscsempész egy heves autós üldözés közben Budapesten

1896-ban a címer két formáját határozták meg: a közepes államcímert és a kis államcímert (a nagy államcímer soha nem jött létre). Mindkettőnek két változata volt: angyalok pajzsot tartó, vagy olajfa- és tölgyágakkal keretezve.

Magyarország Szent Korona államainak egyesített címere, Angyalok, mint pajzstartók (Középállami Címer) (Fotó: Wikipédia)

Magyarország Szent Korona egységes címere olaj- és tölgyágakkal keretezve (Fotó: Wikimedia)

században és a 20. század elején a címer számos változáson ment keresztül. Az úgynevezett Kossuth-címer (a terminológiailag helyesen egy korona nélküli kiscímer), ezt követik a gyűlölt kommunista címerek, mint például a Rákosi-rezsim. Ennek a címernek a használata (szigorúan véve nem címer a címertan szerint, hiszen nem is pajzs formájú) vezetett Magyarország egyik legerősebb jelképéhez: a közepén lyukas zászlóhoz. Az 1956-os szabadságharc idején levágták a zászlóról a vörös ötágú csillagot, a kommunista elnyomás szimbólumát.

Kossuth címere (fotó: magyarvagyok.hu)

A Rákosi-rendszer jelképe (Fotó: Wikipédia)

1956-os lyukas zászló (Fotó: Facebook Euronews magyarul)

Ezt követte a kommunista címer részleges módosítása 1957-től 1990-ig, amikor is a koronás kis államcímer lett a Magyar Köztársaság hivatalos jelképe.

Magyarország különleges jelképe (Kis Állami Címer) (Fotó: Wikipédia)

Ennek megfelelően Magyarország címere egy éles, tagolt pajzs, melynek első mezője hétszer vörös és ezüst színű, a második pedig ezüst kettős kereszt, piros mezőn, zöld hármas címer közepén. Arany korona. A pajzson a magyar Szent Korona látható.
A hivatalos zászló egy piros-fehér-zöld zászló, amelyet három egyenlő szélességű csíkra osztanak.

A nemzeti ünnepeken azonban Magyarország néhány legfontosabb történelmi zászlaja mindig az aktuális zászlóval párosul.

A címernek ma három változata használatos, de nem mindenki használhatja mindegyik változatot:

Csak az elnöknek van joga angyalokat pajzsként használni. Az olajfa- és tölgyágakból álló címert a miniszterelnök és az Országgyűlés elnöke használhatja. Egy harmadik, egyszerűbb formát egy szélesebb réteg is használhat, mint például az önkormányzatok, a kormány képviselői, az igazságszolgáltatás vagy a nemzeti bank.

READ  Magyar világbajnok Paradruper Sapolks lábhalál

A magyar himnuszt, zászlót és címert a Btk. védi, ami azt jelenti, hogy a Btk. a nemzeti jelkép megsértését vagy szándékos megrongálását bűncselekménynek minősíti. Aki ezeket megsérti vagy megkárosítja, börtönbe kerülhet.

Kiemelt kép: Facebook Történelmi pátók