Magyarország álláspontja Európa jövőjével kapcsolatban – mondta Szijjardo az LCI-nek

Szijjártó szerint Magyarország „nagyon elvi álláspontja” az, hogy az EU-csatlakozási tárgyalásokat csak olyan országokkal szabad elkezdeni, amelyek készen állnak, és csak akkor, ha maga az EU is kész. „Ezek közül bármelyik hiányzik, ha Ukrajnáról van szó” – tette hozzá.

Magyarországot gyakran vádolják azzal, hogy Ukrajnával kapcsolatos álláspontját taktikaként használja fel, hogy hozzájusson az országtól visszatartott uniós forrásokhoz, de ez nem így van – mondta a miniszter. Magyarország álláspontja szerint az Európai Bizottság nem készítette elő megfelelően az Ukrajnával kapcsolatos kérdéseket.

Megjegyezte: a magyar kormány többször is elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és kitart Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Közölte: Magyarország több mint egymillió menekültet fogadott be Ukrajnából, és Magyarországon 1300 iskola fogadott ukrán menekült diákokat. Szijjardo azt is elmondta, hogy Magyarország történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre Ukrajnával kapcsolatban.

Szijjárdó elmondta, Magyarország „teljes mértékben támogatja” az EU és Ukrajna közötti szorosabb és hatékonyabb együttműködést, és szorgalmazta, hogy az EU tagállamai tárgyaljanak a szövetség stratégiai víziójáról az EU és Ukrajna kapcsolatának jövőjéről. „De nem látjuk, hogy a csatlakozási tárgyalások most megfelelő mérföldkő lennének” – tette hozzá.

Elmondta neki, hogy a magyar kormány ezzel az állásponttal kisebbségben van az EU-ban, és Magyarországot nem érintik más tagállamok álláspontjai, mert tiszteletben akarja tartani ezeket az álláspontokat és tiszteletben tartani a saját álláspontját.

Elmondta, hogy vannak olyan kérdések, amelyekhez konszenzusra van szükség az EU-ban. „Ha nincs konszenzus, nincs döntés.”

A Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatokra vonatkozó kérdésre elmondta, hogy az országnak nagyon racionális energetikai együttműködése van Oroszországgal, és az energiabiztonság Magyarország nemzeti érdeke. Az energiabiztonságot szerinte az infrastruktúra határozza meg. A miniszter azt mondta: ha megszakad az Oroszországból Magyarországra irányuló gázáramlás, akkor fizikailag lehetetlen lesz Magyarország energiaellátását garantálni, és senki sem számíthat arra, hogy Magyarország ellehetetleníti saját energiabiztonságát.

Arra a kérdésre, hogy Moszkva fenyegetheti-e az EU-tagállamokat Ukrajna után, Szijjárdó azt mondta, nem hiszi, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagot, és megjegyezte, hogy a legtöbb uniós ország is a NATO része. Azzal érvelt, hogy a NATO a világ legerősebb védelmi és biztonsági szövetsége, és 5. cikkelye kimondja, hogy egy tagállam elleni támadást az egész szövetség elleni támadásnak tekintik.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország ma milyen EU-tag, szorosan kötődik Oroszországhoz, miután az 1950-es években a szovjet tankok megszállták Magyarországot, „letörve a magyar függetlenséget”, Szyjardo azt mondta, Magyarország 40 évig szenvedett a kommunizmustól. „Volt a Kelet elnyomása és egyfajta közömbösség a Nyugat iránt” – mondta.

„Küzdöttünk a szabadságunkért, de senki nem segített rajtunk” – mondta a miniszter, hozzátéve: senki ne tartson előadást Magyarországnak a történelemről, a szabadságról vagy a szuverenitásról.

„Más kérdés, hogy ha blokkoljuk az Oroszországgal való kommunikációs csatornákat, úgy gondoljuk, megöljük a béke reményét” – mondta. – Mert azt akarjuk, hogy béke legyen.

Az európai jobboldali „szuverenitású” politikai erők szerepére vonatkozó kérdésre Szijjártó azt mondta, hogy az EU nem erősíthető föderalista úton, és azzal érvelt, hogy a föderalizmus és az „Európai Egyesült Államok” létrehozása gyengítené a blokkot. A Szuverén Nemzetek Közössége megerősítette.