július 13, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Magyarország az ESG bevezetésének szabályozásában az élen jár

Magyarország az ESG bevezetésének szabályozásában az élen jár

Európa a világ számos területén igyekszik a jogalkotás irányadója lenni, nem utolsósorban a kontinensen a zöld átmenet felgyorsítása terén. Magyarország élen jár a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB).

Ami a kortárs kérdésekben globális hatású jogalkotási struktúrák összeállítását illeti, az EU bebizonyította, hogy hiányzik az ambíció. Legyen szó adatvédelemről vagy mesterséges intelligenciáról, az európai szabványok ésszerűen törekednek a jogi felsőbbségre, tekintettel a jól kidolgozott szabályok precedens jellegére.

Az Európai Zöld Deal támogatását célzó fenntartható pénzügyi menetrend érdekében a környezetvédelmi, szociális és kormányzási politikák végrehajtása hasonló trendalapító hírnevet szerezhet. A csomag részeként az EU létrehozza a fenntartható tevékenységek EU-szintű osztályozási rendszerét, az úgynevezett taxonómiát a tőkeáramlások fenntarthatóbb gazdaság felé történő átalakítása, a fenntarthatóság kockázatkezelésbe való integrálása, valamint az átláthatóság és a fenntarthatóság előmozdítása érdekében.

Ennek a folyamatnak az egyik sarokköve az új jelentéstételi rendszer, amely kötelezi a mikrovállalkozásokat és a tőzsdén nem jegyzett kkv-kat a működésük fenntarthatóságával kapcsolatos információk közzétételére.

Emiatt a jövőben 49 000 uniós cégnek kell beszámolnia a mai 11 600 céggel szemben, az újonnan kötelezett cégek egy részének pedig 2024 januárjától. Nem lesz sok idő az alkalmazkodásra, mivel a jelentéstételi standardok első készletét várhatóan idén június 30-ig fogadja el a Bizottság.

Míg az EU siet, hogy hiteles jogi keretet biztosítson, a kormányok is tehetnek azért, hogy a nettó nullára való átállás a lehető legzökkenőmentesebb legyen. A PwC 2022-es Global Investor Survey felmérése szerint a befektetők több mint háromnegyede szerint a szabályozói kockázatok kezelése fontos tényező abban, hogy a fenntarthatóságot beépítsék befektetési döntéseikbe. Valójában 54%-uk úgy látja, hogy a célzott kormányzati fellépés – általában adók formájában – a fenntarthatóság irányába mutató vállalati fellépések ösztönzésének módja.

Azt tedd, amit prédikálsz

Mindazonáltal a közigazgatás világszerte széles körben mutatott hajlandóságot arra, hogy betartsa azt, amit a gazdaságuk zöldítéséről hirdetnek. A KMPG 2021-es nettó nulla készenléti mutatója (NZRI) megállapította, hogy a vizsgált 32 ország közül csak kilencben még nem vállaltak nettó nulla kötelezettséget nemzeti jogszabályai szerint. Még helyénvaló, hogy azok, akik ezt tették, a globális kibocsátásnak csupán 8%-át tették ki; Kevésbé aktív társaik a globális kibocsátás kétharmadát teszik ki.

READ  DC áramkör. Muls Magyarország szuverén immunitása a náci művészeti háborúban

Az NZRI 103 mutatót vizsgált meg annak mérésére, hogy milyen jogi lépéseket tesznek, hogyan kezeli a pénzügyi szektor a problémát, és hogy a vállalkozások milyen mértékben vannak felkészülve a szén-dioxid-kibocsátás teljes csökkentésére.

A legfontosabb megállapítás az, hogy miközben a befektetők és a bankok egyre inkább áthelyezik az éghajlati kockázatot és a nettó nullát befektetési és hitelezési döntéseikbe, a kormányok még mindig nem hajtanak végre olyan kritikus intézkedéseket, mint a fenntartható finanszírozási stratégiák, szakpolitikai vagy szabályozási keretek, valamint a kapcsolódó adózás. Ösztönzők.

Magyarország meglepően jól szerepel ebben az összehasonlításban. Összességében a 13. helyen áll az NZRI-ben, és egyike az öt legmagasabb pontszámot elérő országnak a jogalkotási tevékenység tekintetében.

Valójában a megfelelő intézkedések megtételének üteme felgyorsult. Egyrészt a 2020 júniusában módosított klímavédelmi törvény azt a célt tűzi ki, hogy 2050-re elérjük a nettó nullát. Amint arra a KMPG NZRI jelentése rámutat, a kormány adókedvezmények, valamint az elektromos járművek pénzbeli támogatása és ösztönzői révén a közlekedés szén-dioxid-mentesítésére törekszik. Teherszállítási csomópontok városok számára, így a konténereket gyakran lehet vasúton szállítani az utolsó néhány kilométeren használt úton.

Ipari szempontból sok multinacionális gyártó rendelkezik nagy magyar gyárral, amelyek magas környezetvédelmi előírásoknak megfelelően működnek, és az ország EU-tagsága azt jelenti, hogy mindenkinek meg kell felelnie a szabványoknak. Emellett a belföldi központú cégek potenciálisan profitálhatnak a rendelkezésre álló uniós forrásokból és a zöld hitelezési termékekből a zökkenőmentes átállás érdekében a következő években – tette hozzá.

Finomhangolási támogatás

Még a beruházás-ösztönző struktúrát is megváltoztatják, hogy tükrözze a környezetvédelmi szempontokat. Mint Jo István, a Magyar Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a Budapest Business Journalnak adott korábbi interjújában elmondta, a HIPA felülvizsgálta azt az állami támogatási programot, amelynek keretében a cégek jelenleg is igényelhetnek finanszírozást új gyár építésekor. Jelenleg a megújuló energiával kapcsolatos költségek legfeljebb 25%-a támogatható, de ez a szám 50%-ra emelkedik. (Lásd a BBJ január 27-i számában a „2022-ben rögzített befektetések, esély a túlszárnyalásra 2023-ban” című részt.)

READ  Bulgária visszavonja az orosz gázszállításra vonatkozó szállítási díjakat emelő törvényt

A kormány 2022 végén elindított gyár-helyreállítási terve egy olyan megközelítést követ, amely az ESG-tudatosságot az energiahatékonysággal és a megújuló energiatermeléssel kapcsolatos nagyvállalatok beruházásainak támogatásával támogatja.

A változás fő mozgatórugója azonban valóban a pénzügy, és különösen Magyarországon a Nemzeti Bank. Az MNB nemcsak szabályozással, hanem pozitív megoldásokkal is igyekszik változtatni a szektor szemléletén. Tegyen lépéseket a zöld jelzáloghitelezés előmozdítása érdekében, vagy vezessen be kedvezményes kamatozású rendszert energiahatékony lakóingatlanok vásárlására vagy építésére. Ez volt az egyik első szabályozó az Európai Unióban, amely zöld iránymutatást adott ki a bankoknak.

Valójában 2022-ben frissítették, meghatározva az érdekelt felek által meghozandó ütemterv és várható intézkedések sorát. A dokumentum szerint az elvárásoknak három hullámban kell teljesülniük, legkésőbb 2025 januárjáig, miközben az érintetteknek azonosítaniuk, kezelniük, mérniük és nyilvánosságra kell hozniuk a klímaváltozással és a környezettel kapcsolatos kockázatokat.

Többek között olyan átfogó mechanizmust kell kidolgozni, amely segíti a hitelező intézményeket annak ellenőrzésében és ellenőrzésében, hogy az ügyfelek valóban fenntartható célokra használják-e fel a hiteleket. Tovább kell vizsgálniuk és számszerűsíteniük kell, hogy az éghajlati kockázatok hogyan hatnak a hitelezéssel, műveletekkel vagy likviditással kapcsolatos „hagyományos” kockázatokra. A megfelelést a zöld törvények közös halmaza segíti elő.

Az MNB-nek ez a proaktív hozzáállása kritikus az ESG-célok léptékű megvalósításának üteme szempontjából, mert ahogy a nettó nulla készenléti index is jelzi, ha a pénzügy támogatja a zöld átmenetet, akkor a reálgazdaságnak is követnie kell a példáját.

Ez a cikk eredetileg a Budapest Business Journal Print 2023. február 10-i számában jelent meg.