november 15, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Magyarország is kérdéseket vet fel a támogatással kapcsolatban

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök (jobbra), Andres Pastrana volt kolumbiai elnök (középen), a Konzervatív Pártok Nemzetközi Kereszténydemokrata Szervezetének vezetője, valamint Janes Jansa volt szlovén miniszterelnök, alelnök CDI vacsora előtt a karmelita kolostorban 2022. október 17-én. A jobboldali, keresztény és konzervatív pártok stratégiáiról és együttműködési lehetőségeiről vitatták meg a (baloldali) orosz-ukrán háború által teremtett jelenlegi helyzetben.

Fotó: Fischer Zoltán / MTI / Miniszterelnöki Híriroda

Magyarország további 500 millió eurós támogatást nyújtott az uniós tagállamoktól Ukrajna fegyveres erőinek támogatására az Európai Békeprogramon (EPF) keresztül az uniós külügyminiszterek október 17-i luxembourgi találkozóján.

Szijárdó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor elmondta, hogy Magyarország ugyan 10 millió euróval vállalta ezt a finanszírozási kört, de nem tudja garantálni, hogy legközelebb erre sor kerül, a támogatás most 3 milliárd eurót tesz ki.

A magyar külügyminiszter „konstruktív népszavazásnak” nevezte az ukrán katonák kiképzésére irányuló katonai segélyakció létrehozására irányuló törekvést, mondván, más tagállamok szabadon részt vehetnek és hozzájárulhatnak, de Magyarország nem.

„Szerintünk semmi, ami eszkalációhoz vezet, nem jó ötlet” – magyarázta Szijardo.

A szeptemberi New York-i ENSZ-közgyűlésen találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, annak ellenére, hogy az EU kifejezetten kérte, hogy ne kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat. Bár kapott kritikát ellenzéki politikusoktól és nemzetközi megfigyelőktől, Szijardo október 9-én Facebook-bejegyzésében védte meg döntését.

Elmondta, hogy a tárgyalások közvetlenül hozzájárultak ahhoz, hogy megállapodás szülessen a Gazprommal a Török Áramlat vezetéken keresztül Magyarországra irányuló gázexport felváltásáról, és a tárgyalások folytatása elengedhetetlen a béke eléréséhez.

Az EU vezetőinek október 7-én lezárult prágai csúcstalálkozóján Orbán Viktor miniszterelnök is kifejezte vonakodását a szövetség jelenlegi politikájának folytatása iránt, és hangsúlyozta a békére való törekvés szükségességét. A miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy az Oroszország elleni szankciókat vissza kell vonni.

READ  Eltűnnek az 5 forintosok Magyarországon az infláció miatt?

Vérzés

„Oroszország nem térdel, miközben az európai gazdaságok véreznek” – mondta. A szankciók a „gyakorlatilag megfizethetetlen” energiaárak „egekbe szökő” áráról szólnak. Orbán a találkozón elismerte, hogy „minden fontos magyar nemzeti cél” megvalósult; Magyarország mentesített a kőolaj- és gázszállítást, valamint az atomenergiát érintő szankciók alól.

Orbán azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a béke a végső megoldás ezekre a problémákra, és hangsúlyozta, hogy „tűzszünet és tárgyalások” érdekében kell dolgozni.

Ennek ellenére a retorika ellenére Magyarország továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. Varga Mihály pénzügyminiszter október 16-án a Nemzetközi Pénzügyi Társaság alelnökével, a Világbank igazgatósági tagjával folytatott megbeszélésen bejelentette, hogy támogatja a háború sújtotta Ukrajna és a környező országok több Világbanki forrás biztosítását.

Varga megjegyezte, hogy Magyarország 28 milliárd forintos támogatást nyújtott Ukrajnának, és az ország csaknem egymillió menekültet fogadott be.

Ukrajna is támogatja a magyar gazdaságot. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára szerint a nyári szárazság miatti helyi hiányok közepette Ukrajnából vásárolnak kukoricát a magyar takarmány- és termelő cégek.

Bár Feldman elismerte, hogy az Ukrajnából Magyarországra szállított gabona vasúti rakománya átlagosan 120 ezer tonnát tett ki az elmúlt hónapokban, a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége szerint az ukrán gabona behozatala a hazai vasúti szállításnak kedvezne. A nemzetközi forgalom csökkenése a drágább vonóerő miatt.

Ez a cikk eredetileg a Budapest Business Journal Print 2022. október 21-i számában jelent meg.