Az Egyesült Államok a Kínától való függetlenítés stratégiáját követi, de az EU nem tudja követni a példáját. Ezt élénken éreztem, amikor Budapesten, Magyarország fővárosában jártam.
A főutcán sétálva a Bank of China, a kínai állami kereskedelmi bank és a Huawei, a kínai kommunikációs óriás hatalmas óriásplakátjait láttam.
Körülbelül harminc perces villamosútra található a tekintélyes, sanghaji székhelyű Fudan Egyetem fióktelepének építkezése. A Duna-parton található campus mintegy ötezer diáknak ad otthont. Kutatási platformként szolgál majd a mesterséges intelligencia más témákban. Ezek a fejlemények a Kínához egyre közelebb kerülő Orbán Viktor-kormány külpolitikáját is képviselik.
Magyarországon a kínai befektetések felfutása tapasztalható. A Magyar Befektetési Ügynökség képviselője így dicsekedett: „Kilenc kínai céggel, köztük a Huawei-vel és a Bank of China-val írtunk alá stratégiai együttműködési megállapodást a nagy értékű iparágak fejlesztése érdekében.”
Magyarországot ez nem aggasztja, mivel a legtöbb európai ország nemzetbiztonsági okokból megerősítette a Huawei eszközök és technológiák használatára vonatkozó korlátozásait.
Behatol az elektromos autóiparba
A múltban Kína nagyszabású uniós kikötők és csúcstechnológiai vállalatok felvásárlására törekedett. Miközben az EU riasztotta, a kínai befektetések 75%-kal estek vissza öt év alatt. Kína európai kilátásai még élesebbé váltak, amikor az ázsiai nemzet megvédte Oroszországot Ukrajna megszállása után. Az olyan országok, mint a balti államok, a Cseh Köztársaság és Olaszország versengtek a Kínával való kapcsolatok kiépítésében, de keményebb álláspontra helyezkedtek el Kínával szemben.
A Hszi Csin-ping-kormányzat igyekszik javítani Magyarország együttműködési pozícióján Kínával, hogy megvehesse a lábát az Európai Unióban. Célja, hogy belépjen az elektromos járművek (EV) piacára, amely az EU egyik fontos iparága.
2022 nyarán a kínai Contemporary Amperex Technology Co. cég, a világ legnagyobb elektromos jármű-akkumulátorgyártója. A Limited (CATL) bejelentette, hogy új gyárat épít. 7,3 milliárd eurót (körülbelül 7,8 milliárd USD-t) fektetett be új elektromos járművek akkumulátorgyárába, amely 45-ször nagyobb lesz. Tokyo Dome. A tervek szerint körülbelül egymillió elektromos járműhöz elegendő akkumulátort biztosítanak.
Ügyfelei között vannak olyan nagy német autóipari nevek, mint a Volkswagen és a BMW. A CATL mellett sok más kínai elektromos járművel kapcsolatos cég terjeszkedik Magyarországon.
Az öv és az út varázsa
Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyre inkább tekintélyelvű álláspontja rossz hírnevet szerzett neki az EU-ban. Ennek eredményeként Magyarország a „keleti nyitás” jelszavával gyorsan megkereste Kínát, ami arra késztette az EU-t, hogy „elvágja? Egyáltalán nem!”
Februárban a Kínai Kommunista Párt Politikai Hivatalának tagja, Wang Yi külügyminiszter Magyarországra látogatott, és méltatta a pekingi Öv és Út kezdeményezéssel való együttműködést.
A magyar kormány bejelentette, hogy közel 10 milliárd euró (mintegy 10,7 milliárd USD) értékű beruházási programot indított kínai vállalatokkal. A ragaszkodás kölcsönösnek tűnik.
Figyelmen kívül hagyva az emberek hangját
Az Orbán-kormány közeledése Kínához a hazai megfigyelőket is aggasztja.
A Fudan Egyetem campusa a tervek szerint 2024-ben nyílik meg. De még ennek az alapozása sem kezdődött el. Elmentem a budapesti városházára, és beszéltem Kendernay Jánossal, a város diplomáciai főtanácsadójával. „Úgy tűnik, a kormány megakasztotta a projektet. Talán az ellenzéki mozgalom elérte a hatását” – mondta.
Budapest főpolgármestere tiltakozott az egyetem megépítése ellen, és a helyszín körüli utakat Dalai Láma sugárútnak és Hongkong Szabadság sugárútnak nevezte el. A közvélemény által irányított tiltakozásokat is tartottak a CATL-gyár ellen.
Magyarország történelmileg ott található, ahol a Nyugat találkozik Kelettel. 1956-ban a kommunista blokk része volt, és a Szovjetunió nyomása leverte a demokratizálódási vágyat. Most egy új kelet-nyugati konfliktus középpontjában áll, Kínával a keleti oldalon.
Kenderne úr korábban diplomata volt. Munkát váltott, mert nem értett egyet Orbán külpolitikájával. Bizonytalanságának adott hangot, mondván: „Azok a külpolitikák, amelyek nincsenek összhangban az EU-val, kockázatokkal járnak. Hová akarja elvinni hazánkat a miniszterelnök?”
Összefüggő:
(Olvassa el a kapcsolódó cikket Japánul.)
Szerző: Mina Mitsui
More Stories
Hajóátjárók: Biztonságos és stabil hozzáférés a ForBoat-tól
Hogyan jelentkezz be a Bet Match játékba: nyerőgép kiválasztása és nyerő stratégiák
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik