július 13, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Magyarország: Kína talált egy törést Európa páncéljában?

Magyarország: Kína talált egy törést Európa páncéljában?

Az Egyesült Államok a Kínától való függetlenítés stratégiáját követi, de az EU nem tudja követni a példáját. Ezt élénken éreztem, amikor Budapesten, Magyarország fővárosában jártam.

A főutcán sétálva a Bank of China, a kínai állami kereskedelmi bank és a Huawei, a kínai kommunikációs óriás hatalmas óriásplakátjait láttam.

Körülbelül harminc perces villamosútra található a tekintélyes, sanghaji székhelyű Fudan Egyetem fióktelepének építkezése. A Duna-parton található campus mintegy ötezer diáknak ad otthont. Kutatási platformként szolgál majd a mesterséges intelligencia más témákban. Ezek a fejlemények a Kínához egyre közelebb kerülő Orbán Viktor-kormány külpolitikáját is képviselik.

Magyarországon a kínai befektetések felfutása tapasztalható. A Magyar Befektetési Ügynökség képviselője így dicsekedett: „Kilenc kínai céggel, köztük a Huawei-vel és a Bank of China-val írtunk alá stratégiai együttműködési megállapodást a nagy értékű iparágak fejlesztése érdekében.”

Magyarországot ez nem aggasztja, mivel a legtöbb európai ország nemzetbiztonsági okokból megerősítette a Huawei eszközök és technológiák használatára vonatkozó korlátozásait.

Hirdető


A Magyar Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett fotón Orbán Viktor magyar miniszterelnök fogadja a Központi Külügyi Bizottság Hivatalának Kína igazgatóját, Wang Yit egy zártkörű vacsorán egy ismeretlen magyarországi helyszínen 2023. február 19-én. (Benko Vivian Ser/Magyar Miniszterelnöki Sajtóiroda/MDI az AP-n keresztül)

Behatol az elektromos autóiparba

A múltban Kína nagyszabású uniós kikötők és csúcstechnológiai vállalatok felvásárlására törekedett. Miközben az EU riasztotta, a kínai befektetések 75%-kal estek vissza öt év alatt. Kína európai kilátásai még élesebbé váltak, amikor az ázsiai nemzet megvédte Oroszországot Ukrajna megszállása után. Az olyan országok, mint a balti államok, a Cseh Köztársaság és Olaszország versengtek a Kínával való kapcsolatok kiépítésében, de keményebb álláspontra helyezkedtek el Kínával szemben.

A Hszi Csin-ping-kormányzat igyekszik javítani Magyarország együttműködési pozícióján Kínával, hogy megvehesse a lábát az Európai Unióban. Célja, hogy belépjen az elektromos járművek (EV) piacára, amely az EU egyik fontos iparága.

READ  Miért mennek a középosztálybeli kínaiak Magyarországra, ott angolul beszélnek?

2022 nyarán a kínai Contemporary Amperex Technology Co. cég, a világ legnagyobb elektromos jármű-akkumulátorgyártója. A Limited (CATL) bejelentette, hogy új gyárat épít. 7,3 milliárd eurót (körülbelül 7,8 milliárd USD-t) fektetett be új elektromos járművek akkumulátorgyárába, amely 45-ször nagyobb lesz. Tokyo Dome. A tervek szerint körülbelül egymillió elektromos járműhöz elegendő akkumulátort biztosítanak.

Ügyfelei között vannak olyan nagy német autóipari nevek, mint a Volkswagen és a BMW. A CATL mellett sok más kínai elektromos járművel kapcsolatos cég terjeszkedik Magyarországon.

Az öv és az út varázsa

Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyre inkább tekintélyelvű álláspontja rossz hírnevet szerzett neki az EU-ban. Ennek eredményeként Magyarország a „keleti nyitás” jelszavával gyorsan megkereste Kínát, ami arra késztette az EU-t, hogy „elvágja? Egyáltalán nem!”

Februárban a Kínai Kommunista Párt Politikai Hivatalának tagja, Wang Yi külügyminiszter Magyarországra látogatott, és méltatta a pekingi Öv és Út kezdeményezéssel való együttműködést.

A magyar kormány bejelentette, hogy közel 10 milliárd euró (mintegy 10,7 milliárd USD) értékű beruházási programot indított kínai vállalatokkal. A ragaszkodás kölcsönösnek tűnik.

Hirdető


Szijárdo Péter külgazdasági és külügyminiszter köszönti Wang Yi kínai külügyminisztert Budapesten, 2023. február 20-án. (Zolten Mathe/MTI az AP-n keresztül)

Figyelmen kívül hagyva az emberek hangját

Az Orbán-kormány közeledése Kínához a hazai megfigyelőket is aggasztja.

A Fudan Egyetem campusa a tervek szerint 2024-ben nyílik meg. De még ennek az alapozása sem kezdődött el. Elmentem a budapesti városházára, és beszéltem Kendernay Jánossal, a város diplomáciai főtanácsadójával. „Úgy tűnik, a kormány megakasztotta a projektet. Talán az ellenzéki mozgalom elérte a hatását” – mondta.

Budapest főpolgármestere tiltakozott az egyetem megépítése ellen, és a helyszín körüli utakat Dalai Láma sugárútnak és Hongkong Szabadság sugárútnak nevezte el. A közvélemény által irányított tiltakozásokat is tartottak a CATL-gyár ellen.

READ  Varga Barnabás sérülése miatt Magyarország kiejtette Skóciát a 2024-es Európa-bajnokságból

Magyarország történelmileg ott található, ahol a Nyugat találkozik Kelettel. 1956-ban a kommunista blokk része volt, és a Szovjetunió nyomása leverte a demokratizálódási vágyat. Most egy új kelet-nyugati konfliktus középpontjában áll, Kínával a keleti oldalon.

Kenderne úr korábban diplomata volt. Munkát váltott, mert nem értett egyet Orbán külpolitikájával. Bizonytalanságának adott hangot, mondván: „Azok a külpolitikák, amelyek nincsenek összhangban az EU-val, kockázatokkal járnak. Hová akarja elvinni hazánkat a miniszterelnök?”

Összefüggő:


(Olvassa el a kapcsolódó cikket Japánul.)

Szerző: Mina Mitsui

Hirdető