december 22, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Magyarország Orbán öntörvényű béketeremtőként globálissá válik, terv nélkül

kép forrása, @PM_ViktorOrban

képaláírás, Orbán Viktor Donald Trumppal fejezte be globális körútját, és „Békemisszió 5.0-nak” nevezte látogatását.

  • szerző, Nick Thorpe
  • Készlet, BBC budapesti tudósítója

A magyar Orbán Viktornak nincs saját béketerve, de az elmúlt két hetet füttykörúton töltötte Kijevben, Moszkvában, Azerbajdzsánban, Pekingben, Washingtonban és Mar-a-Lagoban. Ez feldühítette az Európai Unió és az Egyesült Államok vezetőit.

„Az orosz-ukrán háborúban a béke nem jön létre magától, valakinek meg kell tennie” – jelenti ki a Facebook-oldalán naponta közzétett videókban.

Brüsszelben és Washingtonban is bírálatok érte, mert megtörte az EU és a NATO egységét, és meghitt Vlagyimir Putyinnal és Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Egyesek azzal érvelnek, hogy központi gondolata, hogy béketeremtők nélkül nem lehet béke. De az orosz elnökhöz fűződő szoros gazdasági kapcsolatai miatt megvádolják Putyin bábjaként való szereplést.

A jobboldali magyar kormányfő szerint egy konkrét határidővel tűzszünet lenne a kezdet.

„Senki nevében nem tárgyalok” – mondta a magyar rádiónak, amikor egy rövid budapesti megállót tett, hogy meglátogassa Volodimir Zelenszkijt Kijevben és Putyint Moszkvában.

kép forrása, Jurij Kocsetkov/EPA-EFE/Rex/Shutterstock

képaláírás, Orbán Viktor három nappal a kijevi látogatása után találkozott az orosz vezetővel

A következő hat hónapban Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét.

Orbán úr a háború kezdete óta először tett oroszországi látogatását, 2022 áprilisa óta az első látogatást egy uniós vezető. Ez a Kremlben tett látogatás egyértelműen feldühítette európai partnereit.

Charles Michel, a 27 uniós kormányt tömörítő Európai Tanács vezetője kijelentette, hogy a soros elnökség nem adott felhatalmazást arra, hogy az EU nevében kapcsolatba lépjen Oroszországgal.

Orbán úr egyetértett, de ragaszkodott hozzá: „Tisztázom a tényeket… kérdezek.”

Kijevben „három-négy” pózt adott Zelenszkij elnöknek, „hogy megértsük szándékait, és hol van a piros vonal, ameddig a béke érdekében el tud menni”.

Nagylelkűen dicsérte két másik szövetségesét, Hszi Csin-pinget és Recep Tayyip Erdogan török ​​elnököt.

Erdogan úr Washingtonban, a NATO-csúcson találkozott, és azt mondta, ő „az egyetlen ember, aki valaha is felügyelte az Oroszország és Ukrajna közötti megállapodást”, utalva a már megszűnt fekete-tengeri gabonaszerződésre.

kép forrása, Maxym Marusenko/NurPhoto a Getty Images segítségével

képaláírás, Orbán úr besúgó körútja július 2-án kezdődött az ukrán Volodimir Zelenszkij látogatásával.

„Kína nemcsak békét akar, hanem egy sor konstruktív és fontos kezdeményezést is előterjesztett [for resolving the war]– mondta Hszi Csin-ping elnökről a kínai állami média szerint.

Forgószél körútjának utolsó látogatása Donald Trump elnökjelölt volt, egy másik közeli szövetségese, akit határozottan támogat, hogy novemberben ismét nyerjen, és akit csendes emberként ír le.

Egy interjúban kijelentette, hogy „egyetlen háborút sem kezdett” Trump négyéves elnöksége alatt.

Figyelemre méltó utazás volt a nemzetközi reflektorfénybe egy 9,7 millió lakosú kis kelet-európai ország vezetőjének. De kinek szól, és lesz-e valami hatása?

Üzenetének fő célpontja a hazai nyilvánosság volt.

Orbán Viktornak eddig viszonylag gyenge éve volt, februárban egy botrány miatt elveszítette pártja két prominens politikusnőjét, és több mint egy évtizede megjelent első komoly kihívója, Magyar Péter.

Júniusban Orbán Fidesz pártja 45 százalékot nyert az európai parlamenti választásokon, szemben Magyar úr három hónapja tartó Tissa pártja 30 százalékával.

De a legutóbbi, 2022-es parlamenti választáshoz képest 700 000 szavazatot veszített (minden negyediket).

Most először nem tűnt legyőzhetetlennek.

Mi is lehetne jobban megmutatni a magyaroknak, hogy a vezetőjük még mindig erős, mint egy világkörüli körúton felvonulni a „békét kötni”?

Azon a héten, amikor új Hazafiak Európáért (PfE) európai parlamenti képviselőcsoportja 11 ország szélsőjobboldali pártjainak 84 képviselőjét vonzotta, munkája a nemzetköziek felé is irányult.

Sajnáljuk, a történet ezen része nem jeleníthető meg ezen a könnyű mobiloldalon.

A Hazafiak Európáért a parlament harmadik legnagyobb tömbjévé lépett elő, megelőzve az olasz Giorgia Meloni rivális konzervatív és reformpárti csoportját.

Orbán úr moszkvai látogatása nagy dicséretet kapott az oroszoktól: „Nagyon pozitívan vesszük. Úgy gondoljuk, hogy ez nagyon hatékony lesz” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Amerika kevésbé volt lenyűgözve.

„Üdvözöljük a valódi diplomáciát Oroszországgal, hogy világossá tegyük Oroszország számára, hogy tiszteletben kell tartaniuk Ukrajna szuverenitását, tiszteletben kell tartaniuk Ukrajna területi integritását” – mondta Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. – De ez a látogatás nem ilyen volt.

Az Egyesült Államok ugyanakkor üdvözölte Orbán úr első látogatását a szomszédos Ukrajnában a teljes körű orosz invázió kezdete óta.

A magyar vezető keveset árult el Kijevben, Moszkvában vagy Pekingben folytatott tárgyalásainak tényleges tartalmáról.

Az Azerbajdzsánból Charles Michaelnek küldött levél kiszivárgott változata némi támpontot kínál.

Putyin nyitott a tűzszünetre – mondta Orbán az Európai Tanács elnökének –, ha az nem ad lehetőséget Ukrajnának, hogy átcsoportosítsa hadseregét a fronton.

Három nappal korábban, július 2-án Kijevben az ukrán vezető hasonló érvelést alkalmazott, és azt mondta Orbánnak, hogy az oroszok visszaélnek a tűzszünetgel, hogy átcsoportosítsák inváziós csapataikat.

Orbánt láthatóan „meglepte”, hogy Zelenszkij elnök továbbra is úgy gondolja, hogy Ukrajna vissza tudja nyerni az elvesztett területeket.

Vlagyimir Putyin pedig egy kiszivárgott levélben azt mondta Orbánnak, hogy „az idők az orosz erőknek kedveznek”.

Orbán, aki néhány nappal később Washingtonba érkezett, újabb videót tett közzé a Facebookon, és azt mondta, hogy a NATO „visszatérése eredeti gondolkodásmódjához: a NATO-nak békét kell nyernie, nem háborúkat kell körülötte”.

NATO-szövetségeseivel ellentétben Orbán Viktor Oroszország két és fél éves ukrajnai háborúját két szláv nemzet közötti polgárháborúnak tekinti, amelyek közül az egyiket az Egyesült Államok támogatta.

Valószínűleg elismeri, hogy a konfliktus idén ősszel csak súlyosbodik.

Reméli, hogy Trump novemberi elnöki győzelme tárgyalóasztalhoz kényszeríti az ukránokat és az oroszokat.