Magyarország orosz szankciókkal kapcsolatos kritikáját a MOL-főnök húzta alá

Hernádi Zsolt, a magyar állami olaj- és gáztermelő MOL vezérigazgatója támogatását fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnöknek az orosz olaj- és gázimport leállítására irányuló uniós tervek ellen.

Ban ben Interjú a Mandiner magyar hetilapnakHernandez szerint az EU-nak joga van háborús szankciókat alkalmazni Ukrajnával szemben, de nem engedheti meg magának, hogy fizesse a tengerparttal nem rendelkező országok – például Magyarország – hatásait.

„Közép-Európa különleges helyzetben van, és senkinek sincs joga egy egész régiót megölni” – mondta.

„Ezt már nem láttuk [on Russian oil]. Itt van egy elosztórendszerünk, amely a vonalakat keletről nyugatra továbbítja. A teljes keleti blokk elosztó energetikai szerkezete is így épült ki.

Egy ilyen „teljes embargó” helyett a legutóbbi EU-megállapodás lehetővé teszi, hogy Magyarország, a tengerparttal nem rendelkező Szlovákia és Csehország továbbra is orosz kőolajat importáljon az Ukrajnát átszelő baráti vezetékek déli részén.

Felelősség az ellátásért

Hernádi hevesen visszautasította azon ajánlások leírását, amelyek szerint a cég saját rövid távú érdekeinek megfelelően járt el, amikor felmentést kapott az orosz kőolajvezeték importjára vonatkozó uniós tilalom alól.

„Magyarország ellátásának mintegy 60%-a, Szlovákia 98%-a, Csehországé 50%-a orosz olajon alapul” – mondta, egyúttal azzal érvelt, hogy a MOL elkötelezett amellett, hogy kivegye a részét a régió energiaellátásának biztosításából.

Hernádi megkérdőjelezte, hogy az orosz mennyiségeket át lehet-e alakítani szabványos, megfelelő mennyiségben és minőségben kőolajra, és figyelmeztetett az orosz olajból készült finomított termékek exportjának korlátozására is.

„Néhány hónapon belül sok közép-európai ország kerül nehéz helyzetbe” – mondta.

A MOL 2009 óta dolgozik orosz olajimportjának átirányításán, és jelenleg az alternatívák 30, illetve 35 százalékát importálja magyarországi és szlovákiai finomítóiba.

„Most azt becsüljük, mennyibe fog kerülni a teljes átalakítás” – mondta Hernádi.

„Ehhez 500 és 700 millió dolláros beruházásra lenne szükség, és két-négy évig tarthat.”

Hernádi arra is figyelmeztetett, hogy Európában földgázhiány alakulhat ki, ha Európa megtagadja a Casprom Nortstream 2 vezetékén keresztül történő exportot, és Oroszország vonakodik attól, hogy az export meghaladja a megállapodásban rögzített szintet.

Tiltás gyanú

Hernádi kétségbe vonja az orosz olajembargó mögött meghúzódó okot, és hozzátette: „Amikor elveszünk valakitől egy piacot, kényszerítő helyzetbe hozzuk, és új piacot találnak.

„Így lesz ez az orosz olajjal is. Moszkva megszünteti saját függőségeit [on the European market]. Az oroszok hajókba és kikötői kapacitásokba fektetnek be, új csővezetékeket építenek a Távol-Keletre.

„Ezért tévhit, hogy az EU térdig ér az orosz gazdaságban ezzel az embargóval.”

Hernádi ugyanakkor óva intett a magyar hatóságok intézkedésétől, valamint az üzemanyagok ideiglenes árplafonjának és a MOL-nál magasabb nyereségadó bevezetésének javaslatától.

Az ársáv „ellentétes a versenyképes árlogikával az import eltolásával és a kereslet-kínálat egyensúlyának megbomlásával, miközben az olajipar ciklusban mozog, és ha az adóemelés sokáig velünk lesz, a MOL felhagyhat a hazai bányászattal beruházások.”

Tanácsadás

A legutóbbi konszolidált pénzügyi prezentáció szerint az olaj- és gázár 2022 eleji emelkedése 77 százalékkal, 1940 milliárd dollárra (5,2 milliárd dollárra) növelte a MOL teljes bevételét az idei első negyedévben.

A társaság szerint a részvényesi nettó nyereség több mint kétszeresére, 192 milliárd rúpiára nőtt ugyanebben az időszakban.

A nettó működési eredmény a működési költségek 72%-os növekedése ellenére nőtt, miközben az olaj- és gáztermelés az egy évvel korábbi 102 000 boepról 94 000 hordóra esett vissza.

A MOL arra számít, hogy idén 90 ezer mák felett lesz az olaj- és gáztermelés, a tavalyi 105 ezer mák helyett.