Magyarország · Global Voices Advox

Része az Advoc magyarországi digitális autoritarizmussal foglalkozó kutatásának

Ameyah Nagarajan képsegédlete

A tekintélyelvű rendszerek régóta bonyolult kapcsolatban állnak a médiával és a kommunikációs technológiákkal. Az Unfreedom Monitor a Global Voices Advocacy kutatási kezdeményezése, amely a hálózati vagy digitális zsarnokság növekvő jelenségét vizsgálja. Ez a kivonat egy Magyarországról szóló jelentés vezetői összefoglalója, az Unfreedom Monitor keretében végzett kutatásból származó jelentéssorozatból. Olvassa el a teljes jelentést Itt.

A digitális tekintélyelvűség erősödik Magyarországon, amit a magyar kormány azon erőfeszítései táplálnak, hogy elhallgattassák és megfélemlítsék a kritikus hangokat, beleértve a független médiamunkásokat, a civil szervezeteket és az alulról építkező mozgalmakat. A digitális technológiák egy olyan eszközkészlet, amellyel a kormány politikai stratégiáját mozdítja elő: megosztja és polarizálja a társadalmat, félelmet kelt a gazdasággal és nemzetbiztonsággal kapcsolatban, és meggyőzi a választókat arról, hogy a kormányzó Fidesz narratívája az igazság egyetlen forrása. Motivációjukat a magyar kormány identitáspolitikája és nemzetépítő taktikája táplálja.

A jelentés felvázolja, hogy a magyar társadalom kulcsfontosságú jellemzői hogyan magyarázhatók az ország gazdasági, társadalmi és politikai történetével, és hogyan tudja a kormánypárt ezeket a jellemzőket saját politikai céljaira kihasználni. A Fidesz hatalomra kerülése óta a civil társadalom, az ellenzék szereplői, a független sajtó és az Európai Unió folyamatosan dokumentálja és felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány miként ássa alá a demokráciát az országban. Tevékenységei közé tartozik a civil társadalom elleni támadások és az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítése. Ennek ellenére a Fidesz vezette kormánynak sikerült több mint egy évtizedig hatalmon maradnia.

Nem a digitális technológiák alkalmazása volt a legdominánsabb eszköz a Fidesz vezette kormányzat tekintélyelvű tendenciáinak előmozdítására; Mérete az elmúlt években megnőtt. A digitális diktatúra magyarországi működését szemléltető incidensek három kategóriába sorolhatók: kritikus digitális infrastruktúra feletti irányítás átvétele, az ellentmondó hangok elhallgattatása és megfélemlítése, valamint az emberek jogainak csorbítása a jogszabályokkal. A jelentés bemutatja, hogyan működnek ezek a különböző módszerek a valós életben, és sértik az egyéni és kollektív emberi jogokat.

A magyar kormány a digitális demokrácia előmozdításának fő eszköze a jogalkotási eljárások. A kormány több mint egy évtizede kétharmados parlamenti többséget szerzett, ami lehetővé tette számára, hogy érdemi nyilvános felügyelet és konzultáció nélkül módosítsa az alkotmányt és fogadjon el törvényeket. Szabályokat fogadott el a közösségi médián keresztül terjesztett álhírek kriminalizálására, homofóbia törvénye képes az online tartalmak cenzúrázására, és megpróbálta megfékezni a Facebookot, mert attól tart, hogy Donald Trumphoz hasonlóan cenzúrázzák és betiltják a választási kampány során.

A kereskedelmi felügyeleti kémprogramok, például a Pegasus szoftverek használata új kiegészítője az ország digitális tekintélyelvű gyakorlatának. Ezt az teszi lehetővé, hogy az ország felügyeleti törvényében nincsenek erős biztosítékok, valamint az ország adatvédelmi hatóságának függetlensége. A titkosszolgálatok korlátlan adatgyűjtési jogkörrel rendelkeznek Magyarországon, nincsenek szigorú megfigyelési feltételek, és nincs független testület, amely felügyelné a megfigyelést. A Pegazus-botrány feltárta, hogyan használja a kormány ezt a korlátlan hatalmat.

Olvassa el a teljes jelentést Itt.