Meg tudja érteni a kutyája azokat a szavakat, amelyek kedvenc tárgyaira utalnak? Egy új magyarországi tanulmány ezt tárja fel Felkapott

Az állattartók szoros kapcsolatot ápolnak kutyáikkal, sőt egyesek a család részének tekintik őket. Amellett, hogy reagálnak az olyan parancsokra, mint az „ülj” vagy „ülj”, egyesek úgy vélik, hogy kedvenc macskáik megértik a kedvenc tárgyaikra utaló szavakat.

De még mindig A tudomány nehezen tudja eldönteni, hogy a kutyák Más állatok pedig valójában egy mentális képet dolgoznak fel az elméjükben, amikor meghallják egy tárgy nevét, ami az embereknél mélyebb nyelvtudásra utal.

Mit mond a tanulmány?

Egy új magyarországi tanulmány kimutatta, hogy a kutyák képesek megtanulni szavakat konkrét tárgyakkal társítani anélkül, hogy reagálnának az olyan parancsokra, mint a „gurulás” – ez a hivatkozási megértésként ismert nyelvhez való kapcsolódás, amelyet kutyákon eddig nem sikerült kimutatni.

„Amikor tárgyakról beszélünk, a tárgyak a kutyákon kívüliek, és a kutyáknak meg kell tanulniuk úgy hivatkozni ezekre a szavakra, mint valamire, amelyek belőlük jönnek ki” – mondta Boros Mariana, kognitív neurológus, a tanulmány társszerzője. Vezeti az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etikai Tanszéke.

A lektorált tanulmányt múlt pénteken tették közzé a Current Biology tudományos folyóiratban. 18 kutyát vettek igénybe, és egy non-invazív EEG-eljárást végeztek a kutyák fejére erősített elektródák segítségével, amelyek mérik az agyi aktivitást és rögzítik az agyhullámokat.

A vizsgálatban részt vevő kutyatulajdonosok lejátszottak egy hangfelvételt, amelyben elmondták kutyájuk játékának a nevét – például „labda” vagy „Frisbi” -, majd megmutattak a kutyának egy tárgyat. A kutatók megmérték a kutyák agyi aktivitását, amikor a rögzített tárgy megegyezett és különbözött a megjelenített objektumtól.

„Arra számítottunk, hogy ha a kutya valóban megérti a tárgyszó jelentését, akkor arra számít, hogy meglátja a tárgyat. Ha a gazdi mást mutat, az agy úgynevezett meglepetésreakciót vált ki” – mondta Boros. – Ezt találtuk.

A tanulmány eltérő agyi mintázatot talált, amikor a kutyáknak olyan tárgyat mutattak, amely nem illett a szóhoz, mint amikor nem volt – ez arra utal, hogy az állatok a hallás alapján képzeletbeli képet alkottak egy tárgyról.

Magyari Lilla, kognitív idegtudós és a tanulmány társszerzője elmondta, hogy míg más állatokról kimutatták, hogy bizonyos mértékig értik a nyelvet, ezek az állatok általában jól képzettek erre.

Azt mondta, az eredmények azt mutatják, hogy a kutyáknál az ilyen képességek veleszületettek, és nem igényelnek különleges képzést vagy készségeket.

A tanulmány „támogatja azokat a nyelvi evolúciós elméleteket, amelyek valójában azt sugallják, hogy a hivatkozások megértése nem csak az emberekre jellemző” – tette hozzá Magyar, aki a norvégiai Stavangeri Egyetem docense is.

Bár a tanulmány dicséretben részesült, egyes szakértők szkepticizmusukat fejezték ki az eredményekkel kapcsolatban. Clive Wynne, a viselkedéstudós és az Arizonai Állami Egyetem pszichológia professzora Facebook-bejegyzésében azt mondta, hogy szerinte a kutyák reagálnak az ingerekre, de valójában nem értik az egyes szavak jelentését.

A tudósok úgy vélik, hogy az első kutyákat 30 000 évvel ezelőtt kezdték el háziasítani az emberek, és azóta is szorosan velünk élnek.

De nem világos, hogy a kutyák az evolúció során megszerezték-e azt a képességet, hogy megértsék a jelnyelvet.

Doroslai Emis budapesti lakos elmondta, hogy szerdán a városligeti séták során rendszeresen tanít neki konkrét cselekvésekre parancsokat.

Amikor elmondták a tanulmányról, azt mondta, nem sokat gondolkodott azon, hogy kutyája szókincsét építse, vagy tárgyakat tanítson meg neki.

De a tanulmány eredményei ezen változtathatnak – mondta.