Miért ünneplik névnapjukat a magyarok?

A születésnapokat nemzetközileg az év „különleges napjaként” tartják számon, amikor ajándékokat és virágokat kapunk, és a tiszteletünkre bulikat rendeznek. A születésnapokat életünk fontos mérföldköveinek tekintjük, míg a névnapok a legcsekélyebb figyelmet sem keltik magukra. Ha olyan kultúrában nőtt fel, ahol ez utóbbi volt a jellemző, meglepődhet, ha Magyarországon találja magát, névnapi tortát vesz, és Joy de Vivre társaságában szórakozik barátokkal és szeretteivel. De honnan jött ez a hagyomány?

Alapján divany.huAmíg az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) nem fogadja el kérésüket, a magyarok bármilyen néven nevezhetik gyermekeiket. És fiú, kreatívak? A Hannibál és a Ramszesz jelenleg a fiúk népszerű bejegyzett nevei, míg a nőket legálisan Pomponiának (az ősi témát követve), Sanelnek (gyakran a couture márkából, a Chanelből származik) vagy Sáfránynak (angolul saffron) lehet nevezni. Azok, akik nem emlékeznek a fontos napokra, kaphatnak egy kis segítséget a virágüzletek honlapjairól, amelyek a naptárban szereplő dátumok szerint listázzák az egyes neveket.

Honnan jönnek a névnapok?

A világ számos részén még nem hallottak ilyen szokatlan hagyományról, hogy valaki névnapját ünnepeljék. Ez a gyakorlat szorosan kapcsolódik a valláshoz, és a középkor óta létezik. A névnapok olyan napok, amelyekre a keresztény egyház szerzetesként, vértanúként vagy szentként emlékezik meg. Katalónia napján, november 25-én például Alexandriai Szent Katalin szörnyű áldozatára emlékezünk i.sz. 305-ben.

A legenda szerint művelt fiatal nő volt, klasszikus megjelenésű, valószínűleg hercegnő. római császár Marcus Aurelius Valerius Maxentius beleszeretett Catherine-be, és feleségül akarta venni. Követelte, hogy mondjon le új hitéről, és megparancsolta 50 filozófusnak, hogy vegyék rá Catherine-t, hogy gondolja meg magát. De ahelyett, hogy legyőzte volna, Katalin keresztény hitre térítette őket, majd a császár élve elégette a filozófusokat. Ugyanez történt azzal a 200 katonával, akiket Maxentius küldött neki. A császár azonban nem válaszolt, és végül lefejezte a fiatal nőt.

Apák napján, december 5-én Szent Miklós görög származású ókeresztény püspök emlékére emlékezünk a Miklós nevűekre.

Morton napján Szent Márton püspökére, más néven Irgalmas Mártonra emlékezünk, aki a 4. században élt, mint az előbb említett két szent.

A névnapi kalendáriumban többször szerepelnek a vallási hátterű hagyományos nevek. Ez a különböző egyházak miatt van – Katolikus, református és evangélikus – Minden szentnek más-más napot jelöltek ki. A tenger napját tehát négy különböző alkalommal ünnepelhetjük, augusztus 15-én, szeptember 8-án vagy 12-én vagy december 8-án. Ha van egy barátod, akit Péternek vagy Lászlónak hívnak, nehéz lehet kideríteni, hogy az illető melyik napon ünnepli a névnapját, mert ezek a nevek többször szerepelnek a naptárban.

Bővebben: Magyar szokások, amelyeket érdemes megismerni, mielőtt Magyarországra jön

Hol ünneplik még a névnapokat?

Általában a saját és barátaink vagy szeretteink nevének napjait várjuk. A névnapok jó alkalmat adnak arra is, hogy kifejezzük szeretetünket vagy ragaszkodásunkat olyan kollégáink, ismerőseink felé, akikkel nem vagyunk közel. Akit nem hívnak meg a családi összejövetelre, az még meglepheti virággal vagy egy pohár borral az ünnepeltet. Noha ez jó alkalom a bulizásra és a jó szórakozásra, a legtöbb országban nem ünneplik a névnapot.

Lengyelországban a névnapokat széles körben ünneplik, és hagyományosan nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a születésnapoknak.

Hollandiában, Franciaországban, Horvátországban, Szlovéniában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a legtöbben azonban nem hallottak erről a hagyományról. Érdekes módon a németek is ünnepelték a névnapokat, de a világháború után nem tartották meg. A szlovákok, rómaiak, szerbek, bolgárok, görögök és csehek viszont nem hagyják ki a lehetőséget, hogy névnapjukon uzsonnával kínálják szeretteiket.

Bővebben: Ismerje meg néhány magyar húsvéti hagyományt

Forrás: divany.hu