Mit csinált István király augusztus 20-án, amit ezer év múlva is ünnepelünk?

Köztudott tény, hogy augusztus 20-a Szent István napja, a magyar államalapítás és a keresztény Magyarország megalakulásának ünnepe. Logikus lenne tehát ehhez a dátumhoz a franciák számára fontos eseményhez kötni, mint például a Bastille ostroma (július 14.) vagy Németország újraegyesítése (október 3.). Ám augusztus 20-a alapvetően más, mint amit mi, magyarok szerte a világon ma ünnepelünk. Hogyan lehetséges ez?

Az állam megalapítása évtizedekig tartott

Nekünk, magyaroknak nehéz elmagyarázni egy külföldinek, hogy miért van három fontos nemzeti ünnepünk munkaszüneti napokkal. Nem beszélve egy angolról, ahol nincs olyan, hogy nemzeti ünnep (bár egyesek a király születésnapját tartják), Hello Magyar írja. 1848. március 15-én és az október 23-i forradalomban a pedaya nép megdöntötte a kommunista rendszert. Mindkettő határozott, pontos dátum, és amikor ünnepelünk, gyakran a nap legfontosabb eseményeire koncentrálunk.

Nemzeti értelemben azonban augusztus 20-án semmi sem történt, ami különleges karaktert adott volna ennek az ünnepnek. István király például nem tett semmi kifejezetten államalapítót ezen a napon. Az államalapítás nem egy nap, de még csak nem is egy év alatt történt, hanem sokáig tartott. A történészek között manapság az általános egyetértés, hogy az államalapítás nem István, hanem apja, Géza alatt kezdődött, és nem ért véget szent királyunk uralkodásával, mert fiatal államunk 1038 között majdnem elpusztult. 1044.

Mi történt az államalapítás ünneplésére augusztus 20-án? Ehhez vissza kell mennünk 1083-ba (István halála után). 1083-ban, az Arbat-ház jelentős kül- és belpolitikai győzelmeként öt szentet avattak szentté, bár nem feltétlenül pápai jóváhagyással (a pápát az Angyalvárban zárták be, miközben IV. Henrik római császár meghódította Rómát egyház és állam konfliktusa).

A protestánsok nem szeretik augusztus 20-át

A fiatal magyar állam számára fontos diplomáciai áldás volt, hogy szentjeit, köztük egy uralkodót, végre felvették a keresztény európai nemzetek sorába. Ugyanolyan jelentőségű eseményről van szó, mint amikor 1997-ben csatlakoztunk a NATO-hoz vagy 2004-ben az Európai Unióhoz.

Klaniczay Gábor, az ELTE Középkortörténeti Tanszékének tanára szerint ezek a szentté avatások nem egyszerre, hanem külön időpontokban történtek: a két szerzetest július 17-én, Istvánt augusztus 20-án, Gellértet pedig szeptember 24-én avatták szentté. , Imre pedig november 5-én.

Nemzeti ünnepünk tehát István király szentté avatása augusztus 20-án. A 19. században például nagy volt a konfliktus a protestánsok és a katolikusok között az ünnep betartása miatt, mivel az előbbiek nem akarták, hogy országuk megünnepelje a katolikus ünnepet.

1927 óta tűzijátékkal emlékeznek meg az államalapításról. A rendszerváltás után hazánk hivatalosan is elismert piros betűs nemzeti ünnepe.

Keresse meg az eredeti magyar nyelvű cikket Szia Magyar.