Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Nokia Linux Biztonság Tudomány Facebook Film
ga

Larrabee: Az Intel frontális támadása a Radeon és GeForce chipeken

2008.08.04. 22.24
A számí­tógépes grafikai ipar legmagasabb presztí­zsű konferenciája, a SIGGRAPH közeledtével az Intel úabb információkat csepegtetett nagyteljesí­tményű vizualizációs architektúrájáról. A Larrabee kódnéven ismert fejlesztés hátterében egy védekező lépés áll, melynek célja megakadályozni, hogy Intel processzorokról más chipekre migráljon teljesí­tményéhes kódok egyre nagyobb tömege, ennek érdekében pedig közvetlen tűz alá veszi az AMD és NVIDIA grafikus chipjeit.

Az Intel az elmúlt években egyre szélesebb nyilvánosság előtt kezdett el beszélni arról, hogy az általános célú mikroprocesszorok és a grafikus processzorok egymás felé közelí­tenek, sőt ütközési pályán mozognak, és belátható időn belül egyre bővülő alkalmazási területen számí­tanak majd egymás konkurenseinek. Miközben a processzorok az energiahatékonyság követelménye miatt egyre inkább a párhuzamosság felé mozdulnak el a magok számának és a vektoros teljesí­tmény fokozásával, addig a grafikai oldalról érkező, masszí­van párhuzamos felépí­tésű grafikus architektúrák a rugalmasabb programozhatóság felé haladnak.

Az Intel részben grafikus chipnek szánja a Larrabee-t, ennek megfelelően a driver segí­tségével képes lesz renderelni DirectX és OpenGL kódutakkal, de teljesen szoftveresen is, akár ray-tracinget is alkalmazva. Egyúttal azonban sokkal szélesebb körű felhasználás a cél, í­gy a C/C++ kódolási környezet magától értetődő, mely programok natí­van futhatnak a chipen majd. A megcélzott kódok közé a grafikus chipek esetében fentebb emlí­tettek tartoznak, í­gy számí­tásintenzí­v műszaki-tudományos szimulációk, vizualizáció, gyors adatelemzések. Az Intel szimulációi szerint a Larrabee jól skálázódik a magok számával, és 55-95 százalékos hatékonyságot mutat fel még 64 mag megléte esetén is.

A Larrabee elektronikai implementációjának részleteiről, a magok számáról és teljesí­tménypotenciáljáról továbbra sem nyilatkozott az Intel, ugyanakkor távoli, 2009 végére, 2010-re tehető megjelenése miatt ez nem is meglepő. Az mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy a chippel az Intel komoly versenyzővé válik a grafikus és a masszí­van párhuzamos architektúrájú processzorok terén egyaránt, és jó eredményesen veheti fel a harcot az AMD és az NVIDIA, valamint úabban az IBM Cell-fejlesztéseivel egyaránt.

A teljes cikk itt olvasható.