Növekszik a feszültség Ukrajna és Magyarország között Oroszország Budapesttel kapcsolatos álláspontja miatt

Ukrán és orosz zászló látható az asztalon a két ország tisztségviselői közötti megbeszélések előtt Fehéroroszországban és a breszti régióban 2022. március 3-án. Maxim Guchek / BelTA / Kiosztás a REUTERS-en keresztül

Április 7. (Reuters) – Magyarország csütörtökön azzal vádolta Ukrajnát, hogy aláássa az EU egységét, és arra kérte Budapestet, hogy ne avatkozzon tovább ügyeibe, elmélyítve a szakadékot az orosz invázióra adott magyar válasz között.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök elítélte az ukrajnai inváziót, és nem vétózta meg a Moszkva elleni uniós szankciókat, de azt mondta, nem ért egyet a szankciókkal, kivéve Vlagyimir Putyin elnök közvetlen bírálatát. Olvass tovább

A feszültség fokozódott, amikor Magyarország szerdán beidézte Ukrajna nagykövetét, mondván, ez Kijev rágalmazó kijelentése, és Budapest megszakította kapcsolatait az Európai Unióval, mert kész rubelt fizetni az orosz gázért. Olvass tovább

„Az Orosz Föderáció megpróbálja nemzeti valutára váltani az Európába irányuló gázszállításért fizetett fizetéseket, hogy megmentse az orosz gazdaságot a nemzetközi szankciók nyomán.

„Ebben az összefüggésben államunkkal szemben barátságtalannak tartjuk azt a kijelentést, hogy Oroszország kész rubelben fizetni a gázért. Az ilyen kijelentések ellentmondanak az Európai Unió összehangolt álláspontjának is, amely lényegében megtagadta Oroszország kielégítését. Opció.”

Közölte: ha Magyarország valóban véget akar vetni a háborúnak, akkor fel kell hagynia az EU-egység aláásásával, támogatnia kell az új szankciókat, katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, és „nem kell további pénzügyi forrásokat teremtenie Oroszország katonai apparátusának”.

Megjegyezve, hogy az ukránokat és a magyarokat több évszázados politikai, gazdasági és kulturális kötelékek kötik össze, „sosem késő a történelem helyes oldalára kerülni”.

Magyarország visszavág

Szijjártó magyar külügyminiszter szerdán, három nappal a nacionalista Orbán újraválasztása után elítélte Oroszország országa elleni invázióját, elismerte Ukrajna szuverenitását, és deportálta a háború elől menekülő menekültek százezreit.

Csütörtökön egy brüsszeli sajtótájékoztatón bírálta Kijevet, és azt mondta: „Itt az ideje, hogy az ukránok felhagyjanak Magyarország és a magyar emberek sértegetésével”.

„Jobb, ha abbahagyják a beavatkozást Magyarország belügyeibe” – mondta. „Segítséget várnak, miközben aljas támadásokat hajtanak végre és vádaskodnak. Ezeket a cselekedeteket nehéz összeegyeztetni.”

Az Európai Unió különféle szankciókat vezetett be Moszkvával szemben, műveletét „speciális katonai műveletnek” nevezve, de több tagállam nagymértékben támaszkodott az orosz energiára az egységért folytatott harcban az olaj- és gázimport betiltása terén.

Orbán visszautasította az oroszországi olaj- és gázimport korlátozásának ötletét, mondván, az destabilizálná a magyar gazdaságot. Orbán, aki szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápol Moszkvával, elsöprő győzelmet aratott a vasárnapi választáson azzal a kötelezettséggel, hogy megvédi a magyar családok gázellátását.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette, hogy Oroszországnak gáz- és olajembargóra van szüksége ahhoz, hogy megállítsa Oroszországot Ukrajnában, Orbán pedig tart az orosz befolyástól, és választania kell Moszkva és a „másik világ” között.

Írta: Timothy Heritage; Andrew Heavens szerkesztése

Szabványaink: Thomson Reuters bizalmi alapelvek.