Magyarország 2022 első felében Budapesten nyitja meg a Török Tanács és a Wiskrat Csoport (V4) vezetőinek első csúcstalálkozóját – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Török Tanács pénteki isztambuli csúcstalálkozóján. Orbán a csúcstalálkozón megjegyezte, hogy Magyarország továbbra is a Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával együttműködő visegrádi csoport élén marad jövő év július 1-jéig.
A miniszterelnök kitért a magyar és a török nép közös történelmi és kulturális örökségére is, mondván, a magyarok büszkék erre az örökségre.
Ami Magyarország korábbi kötelezettségvállalásait a Török Tanáccsal illeti, Orbán elmondta, hogy Magyarország stratégiai partnerséggé emelte kapcsolatát Üzbegisztánnal és Kirgizisztánnal, és nagykövetséget nyitott Biskekben.
A tudományos kapcsolatokról elmondta, hogy Magyarország 870-re emelte a török országokból érkező egyetemisták ösztöndíjainak számát. „A program sikeres, ebben a tanévben több mint 5000 pályázat érkezett be” – mondta.
A gazdasági kapcsolatokra visszatérve Orbán elmondta, hogy a magyar Eximbank 545 millió dollár hiteladót nyitott az üzleti együttműködés finanszírozására, valamint Magyarország és Kirgizisztán 16 millió dolláros közös fejlesztési alapot indított a múlt héten.
Orbán azt mondta, a magyar kormány támogatta a Török Befektetési Alap létrehozását, és kérte a tanácsot, hogy amint létrejön, engedélyezze Magyarország csatlakozását. Magyarország kész hozzájárulni az alap tőkéjéhez – mondta.
Az afganisztáni helyzettel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy Európának „példátlan kihívás” néz szembe a migráció terén, és most először van három irányból nyomás alatt. Közölte azt is, hogy Magyarország alapvető biztonsági érdeke az Afganisztánból érkező újabb migrációs hullámok megállítása. A miniszterelnök biztosította a Török Tanácsot, hogy nem fogad el olyan uniós döntést, amely figyelmen kívül hagyná a török országok biztonsági érdekeit.
A csúcstalálkozón Urban kétoldalú megbeszéléseket folytatott Szadr Zabarov kirgizisztáni elnökkel és Kasim-Jomar Tokajev kazah elnökkel.
A nívós csoportot vezető Orbán kétnapos törökországi kiránduláson van. Csütörtökön részt vett a Magyar-Török Magas Stratégiai Együttműködési Tanács 5. ülésén Ankarában.
A Török Tanács egy 2009-ben létrehozott kormányközi szervezet, amely a török nyelvű államok átfogó együttműködését segíti elő. Tagjai Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Törökország. Magyarország 2018 óta látogatói státuszt kapott a szervezetben.
Sizzardo: a Török Tanács együttműködése a kölcsönös tiszteleten alapul
Peter Sizzardo külügyminiszter pénteken Isztambulban kijelentette, hogy a Török Tanács tagjai közötti együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapul, nem pedig az, hogy az országok egymásról beszéljenek. Ez a megközelítés egyre ritkább a globális politikában, bár a legnagyobb kihívások kezelésében is segít – mondta a miniszter a török tanácstagok csúcstalálkozója után.
„A koronavírus-járványt globális politikai konfliktusok és támadások sújtották egy olyan időszakban, amikor a kölcsönös tisztelet kultúrája visszakerülhet a nemzetközi politikai kapcsolatokba, de sajnos ez nem történt meg” – mondta Sizzardo.
Elmondta, hogy a Török Tanács remek példa arra, hogy a földrajzilag távoli nemzetek hogyan tudnak egymással kommunikálni, ha kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést folytatnak.
Sizzardo megjegyezte, hogy a járvány első hulláma idején a török országok orvosi felszereléseket, maszkokat és az ezek készítéséhez használt anyagokat, valamint fertőtlenítőszereket küldtek Magyarországra. „Amikor abban a helyzetben voltunk, hogy segíthettünk, támogattuk a Török Tanácsot azzal, hogy visszaküldtük állampolgáraikat országukba, és lélegeztetőgépre küldtük őket” – mondta. A miniszter azt is megjegyezte, hogy Kovit megállapodást írt alá Magyarországgal, Kirgizisztánnal, Törökországgal és Üzbegisztánnal az oltási bizonyítványok kölcsönös elismeréséről.
„Ez az, amit a világnak látnia kell most, amikor a negyedik hullámon vagyunk” – mondta. „Fel kell ismernünk, mennyire függünk egymástól.”
Közben azt mondta, Európa soha nem nézett szembe ilyen összetett kihívásokkal a migráció terén. „Valójában a helyzet várhatóan tovább romlik, és most naponta 30-35 ezer ember hagyja el Afganisztánt” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a szám várhatóan növekedni fog.
Magyarország és Európa érdeke, hogy minél több, a kontinensről érkező illegális migrációs hullám megállítása álljon meg, amelyhez a térség országai és a potenciális migrációs útvonalakon található országok segítségére van szükség – mondta Sizzardo. Ez utóbbi csoportot tehát nem a határok megnyitására kell ösztönözni, hanem a biztosításban kell támogatni – mondta.
Sizzardo szerint az afgán migránsok befogadására kényszerítve a regionális országokat a 2015-ös migrációs válság során ismét elkövetett hibák lettek volna, és ezeknek az országoknak véleményt kellene alkotniuk az őket érintő döntésekről.
Szijjártó ugyanakkor hangsúlyozta a török országokkal való együttműködés fontosságát Európa energiaellátásának diverzifikálása szempontjából, de elengedhetetlennek tartotta, hogy az együttműködés „nem állandó előadásokon” alapuljon a kölcsönös tiszteleten.
Zizardo elmondta, Azerbajdzsán jelentős gázforrásokkal rendelkezik, ami új energiaforrást nyit Európa előtt, ha növeli a meglévő vezetékek kapacitását, és Türkmenisztán is jelentős gázforrásokkal rendelkezik.
„A popkultúra rajongója. Nem tud bokszkesztyűben gépelni. Elemző. Diák. Felfedező.”
More Stories
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után
Talco-átvétel: Brüsszel nem emel kifogást a spanyol vétó ellen a magyar ajánlattal szemben