Magyarország 2022 első felében Budapesten nyitja meg a Török Tanács és a Wiskrat Csoport (V4) vezetőinek első csúcstalálkozóját – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Török Tanács pénteki isztambuli csúcstalálkozóján. Orbán a csúcstalálkozón megjegyezte, hogy Magyarország továbbra is a Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával együttműködő visegrádi csoport élén marad jövő év július 1-jéig.
A miniszterelnök kitért a magyar és a török nép közös történelmi és kulturális örökségére is, mondván, a magyarok büszkék erre az örökségre.
Ami Magyarország korábbi kötelezettségvállalásait a Török Tanáccsal illeti, Orbán elmondta, hogy Magyarország stratégiai partnerséggé emelte kapcsolatát Üzbegisztánnal és Kirgizisztánnal, és nagykövetséget nyitott Biskekben.
A tudományos kapcsolatokról elmondta, hogy Magyarország 870-re emelte a török országokból érkező egyetemisták ösztöndíjainak számát. „A program sikeres, ebben a tanévben több mint 5000 pályázat érkezett be” – mondta.
A gazdasági kapcsolatokra visszatérve Orbán elmondta, hogy a magyar Eximbank 545 millió dollár hiteladót nyitott az üzleti együttműködés finanszírozására, valamint Magyarország és Kirgizisztán 16 millió dolláros közös fejlesztési alapot indított a múlt héten.
Orbán azt mondta, a magyar kormány támogatta a Török Befektetési Alap létrehozását, és kérte a tanácsot, hogy amint létrejön, engedélyezze Magyarország csatlakozását. Magyarország kész hozzájárulni az alap tőkéjéhez – mondta.
Az afganisztáni helyzettel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy Európának „példátlan kihívás” néz szembe a migráció terén, és most először van három irányból nyomás alatt. Közölte azt is, hogy Magyarország alapvető biztonsági érdeke az Afganisztánból érkező újabb migrációs hullámok megállítása. A miniszterelnök biztosította a Török Tanácsot, hogy nem fogad el olyan uniós döntést, amely figyelmen kívül hagyná a török országok biztonsági érdekeit.
A csúcstalálkozón Urban kétoldalú megbeszéléseket folytatott Szadr Zabarov kirgizisztáni elnökkel és Kasim-Jomar Tokajev kazah elnökkel.
A nívós csoportot vezető Orbán kétnapos törökországi kiránduláson van. Csütörtökön részt vett a Magyar-Török Magas Stratégiai Együttműködési Tanács 5. ülésén Ankarában.
A Török Tanács egy 2009-ben létrehozott kormányközi szervezet, amely a török nyelvű államok átfogó együttműködését segíti elő. Tagjai Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Törökország. Magyarország 2018 óta látogatói státuszt kapott a szervezetben.
Sizzardo: a Török Tanács együttműködése a kölcsönös tiszteleten alapul
Peter Sizzardo külügyminiszter pénteken Isztambulban kijelentette, hogy a Török Tanács tagjai közötti együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapul, nem pedig az, hogy az országok egymásról beszéljenek. Ez a megközelítés egyre ritkább a globális politikában, bár a legnagyobb kihívások kezelésében is segít – mondta a miniszter a török tanácstagok csúcstalálkozója után.
„A koronavírus-járványt globális politikai konfliktusok és támadások sújtották egy olyan időszakban, amikor a kölcsönös tisztelet kultúrája visszakerülhet a nemzetközi politikai kapcsolatokba, de sajnos ez nem történt meg” – mondta Sizzardo.
Elmondta, hogy a Török Tanács remek példa arra, hogy a földrajzilag távoli nemzetek hogyan tudnak egymással kommunikálni, ha kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést folytatnak.
Sizzardo megjegyezte, hogy a járvány első hulláma idején a török országok orvosi felszereléseket, maszkokat és az ezek készítéséhez használt anyagokat, valamint fertőtlenítőszereket küldtek Magyarországra. „Amikor abban a helyzetben voltunk, hogy segíthettünk, támogattuk a Török Tanácsot azzal, hogy visszaküldtük állampolgáraikat országukba, és lélegeztetőgépre küldtük őket” – mondta. A miniszter azt is megjegyezte, hogy Kovit megállapodást írt alá Magyarországgal, Kirgizisztánnal, Törökországgal és Üzbegisztánnal az oltási bizonyítványok kölcsönös elismeréséről.
„Ez az, amit a világnak látnia kell most, amikor a negyedik hullámon vagyunk” – mondta. „Fel kell ismernünk, mennyire függünk egymástól.”
Közben azt mondta, Európa soha nem nézett szembe ilyen összetett kihívásokkal a migráció terén. „Valójában a helyzet várhatóan tovább romlik, és most naponta 30-35 ezer ember hagyja el Afganisztánt” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a szám várhatóan növekedni fog.
Magyarország és Európa érdeke, hogy minél több, a kontinensről érkező illegális migrációs hullám megállítása álljon meg, amelyhez a térség országai és a potenciális migrációs útvonalakon található országok segítségére van szükség – mondta Sizzardo. Ez utóbbi csoportot tehát nem a határok megnyitására kell ösztönözni, hanem a biztosításban kell támogatni – mondta.
Sizzardo szerint az afgán migránsok befogadására kényszerítve a regionális országokat a 2015-ös migrációs válság során ismét elkövetett hibák lettek volna, és ezeknek az országoknak véleményt kellene alkotniuk az őket érintő döntésekről.
Szijjártó ugyanakkor hangsúlyozta a török országokkal való együttműködés fontosságát Európa energiaellátásának diverzifikálása szempontjából, de elengedhetetlennek tartotta, hogy az együttműködés „nem állandó előadásokon” alapuljon a kölcsönös tiszteleten.
Zizardo elmondta, Azerbajdzsán jelentős gázforrásokkal rendelkezik, ami új energiaforrást nyit Európa előtt, ha növeli a meglévő vezetékek kapacitását, és Türkmenisztán is jelentős gázforrásokkal rendelkezik.
„A popkultúra rajongója. Nem tud bokszkesztyűben gépelni. Elemző. Diák. Felfedező.”
More Stories
Kínai elnök budapesti látogatása: Miért jön Hszi Magyarországra?
A külügyminiszter szerint Magyarország áprilisban 50 millió köbméter gázt vásárolt Azerbajdzsántól
Kína-EU kapcsolatok: Peking Magyarország soron következő elnökségét hirdeti, mint lehetőséget a „pragmatikusabb Kína-politikára” Európában