Oroszország elindítja a „donbászi csatát” Kelet-Ukrajnában, Nyugat további támogatást ígér Kijevnek

Kijev/Kharkiv (Reuters) – Több ezer orosz katona tüzérségi és rakétacsapásokkal támogatott kedden régóta várt offenzívába kezdett Kelet-Ukrajnában, ami arra késztette a nyugati országokat, hogy újabb fegyvereket és pénzt ígérjenek a kijevi kormánynak.

Ukrán tisztviselők azt mondták, katonáik ellenállnak a támadásnak, és azt donbászi csatának nevezték. De az oroszok a keleti front szinte teljes hosszán átnyomták az előnyomulást, és órákkal a kezdete után elfoglaltak egy várost a frontvonalon.

Mariupol délkeleti kikötőjének romjaiban, amely csaknem nyolc hetes ostromot szenvedett el, Oroszország ultimátumot adott az acélművekben rekedt utolsó ukrán védőknek, hogy délig (09:00 GMT) adja meg magát, vagy meghaljon. A határidő úgy telt el, hogy nem közölték velünk a sorsukat.

Kijev főtárgyalója szerint Mariupol ostroma és az új offenzíva miatt nehéz megjósolni, hogy mikor folytatódnak a béketárgyalások.

A hatalmas támadásra adott gyors válaszként Joe Biden amerikai elnök és más nyugati vezetők megvitatták a kijevi kormánynak nyújtott katonai, gazdasági és humanitárius támogatás növelését, valamint Moszkva felelősségre vonásának módjait – közölte a Fehér Ház.

Olaf Schulz német kancellár azt mondta, hogy Berlin páncéltörő és légvédelmi fegyverekkel, valamint nagy hatótávolságú tüzérséggel kíván ellátni Ukrajnát, Boris Johnson brit miniszterelnök pedig több tüzérséget ígért, ahogy a konfliktus új szakaszába lép.

Schulz szerint a szövetségesek egyetértettek abban, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút, és elfogadhatatlan a Vlagyimir Putyin orosz elnök elképzelése szerinti béke.

Az olasz kormány kijelentette, hogy „széles konszenzus van a Kremlre nehezedő nyomás fokozásának szükségességéről, többek között további szankciók elfogadásával és Moszkva nemzetközi elszigeteltségének növelésével”.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár négynapos humanitárius szünetet kért az ortodox húsvéti ünnepek alatt, hogy a civilek elhagyhassák a konfliktusövezeteket és humanitárius segélyeket szállíthassanak.

A várost elfoglalták

Ukrajna közölte, hogy az új támadás következtében elfoglalták Kreminát, amely egy 18 000 lakosú adminisztratív központ Luhanszkban, Donbász egyik tartományában.

Szerhij Gaidai, a luhanszki régió kormányzója szerint az orosz erők „minden oldalról” támadnak, a hatóságok megpróbálják evakuálni a civileket, és lehetetlen megszámolni a civilek halálát.

„Nem számít, hány orosz katonát küldenek oda, harcolni fogunk. Meg fogjuk védeni magunkat” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök az ukránoknak egy éjszakai videóbeszédében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában megerősítette, hogy „e folyamat újabb szakasza megkezdődött”. Szergej Sojgu védelmi miniszter azt mondta, Oroszország „szisztematikusan” végrehajtja Donyeck és Luhanszk „felszabadítására” vonatkozó tervét, két tartományt, amelyektől Moszkva Kijev teljes egészében az oroszok által támogatott szakadároknak való átengedését követeli.

Az ukrán erők márciusban, a Kijev elleni északi támadástól motiválva Oroszország ehelyett keletre küldte csapatait a Donbass-i offenzívára. Más célpontokra, köztük a fővárosra is hosszú távú csapásokat mért.

Olekszij Danilov, Ukrajna biztonsági tisztviselője elmondta, hogy az orosz erők megpróbálták áttörni az ukrán védelmet „a donyecki, luhanszki és harkovi régiók szinte teljes arcvonalán”.

A szén- és acéltermelő Donbász-régió 2014 óta áll Oroszország Ukrajna destabilizálására irányuló kampányának fókuszpontjában, amikor a Kreml megbízottjait használta arra, hogy Luhanszk és Donyeck tartomány egyes részein szakadár „népköztársaságokat” hozzon létre.

Moszkva most azt mondja, hogy célja az egész tartomány átvétele a szeparatisták nevében. Ukrajna nagy erőkkel védi Donbász északi részeit, és katonai szakértők szerint Oroszország célja, hogy elszigetelje vagy bekerítse őket.

De Oroszországnak továbbra is fenn kell tartania erői utánpótlását mérföldnyi ellenséges területen. Ukrajna ellentámadást indított Harkov közelében Oroszország előrenyomulásának hátuljaként, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy elvágja az utánpótlási vonalakat.

Azóta, hogy február 24-én megkezdte az úgynevezett különleges műveletet Ukrajna lefegyverzésére, Oroszország romokig bombázta a városokat, és több száz polgári holttestet találtak azokban a városokban, ahonnan erői kivonultak. Tagadja a civilek célba vételét, és bizonyíték nélkül azt állítja, hogy szörnyű atrocitásokat terveztek.

A nyugati országok és Ukrajna indokolatlan agresszióval vádolja Putyint.

A lakók sokkos állapotban vannak

Mariupolban, ahol a háború legsúlyosabb harcai és a legrosszabb humanitárius katasztrófa zajlott, az Azovstal acélművénél állhatatos ukrán védők egy utolsó csoportja dacolt az orosz felhívásokkal, hogy megadják magukat és megmentsék őket.

Az Interfax hírügynökség azonban az orosz állami televízióra hivatkozva arról számolt be, hogy a szerteágazó gyár mellett lakó mintegy 120 civil humanitárius folyosókon keresztül távozott.

A Kreml-barát csecsen vezető, akinek erői harcolnak Mariupolban, azt jósolta, hogy a csapatok kedden beveszik a gyárat.

Mariupol a háború kezdete óta ostrom alatt áll. Emberek tízezrei rekedtek élelem és víz nélkül, és holttestek hevertek az utcákon. Ukrajna úgy véli, hogy több mint 20 000 civil halt meg ott.

Elfoglalása az oroszbarát szeparatista területeket a Krímhez kötné, amelyet Moszkva 2014-ben annektált.

A Reuters által elért, orosz ellenőrzés alatt álló területeken a megdöbbent lakók nyílt tűzön főznek megrongálódott otthonaik előtt.

„Nyilvánvaló, hogy a mariupoli tragédia hátterében a tárgyalási folyamat bonyolultabbá vált” – mondta Mihailo Podoljak, Ukrajna főtárgyalója a Reutersnek.

Kijev és Moszkva március 29-e óta nem tárgyalt négyszemközt. Mindkét oldal a másikat okolja összeomlásukért.

„Nehéz megmondani, hogy mikor lesz lehetőség a közvetlen tárgyalások következő fordulójára, mert az oroszok komolyan az úgynevezett „különleges hadművelet második szakaszára” tippelnek” – mondta Podolyak.

Helyi tisztviselők szerint lövedékek és rakéták értek Harkovot, Ukrajna második városát, lakóparkokat és más épületeket semmisítve meg. Hozzátették, hogy négyen meghaltak és 14-en megsebesültek.

A Reuters újságírói három ember holttestét látták a járdán heverni, akiket nyilvánvalóan repeszek öltek meg.

„Tönkreteszik az egész várost” – mondta a 79 éves Fjodor Bondarenko, miközben egy mentőautóban egy holttestet figyelt, amint lövöldözés zúgott a háttérben.

A Reuters újságírói tudósítása. Írta: Peter Graf és Angus Maxwan; Vágó: Gareth Jones és Kevin Levy

Kritériumaink: A Thomson Reuters bizalmi alapelvei.