A líbiai sivatagi üveg (LDG) kialakulása sok vita középpontjában állt a bolygótudományban. Lehetséges forrásként a megvilágítást, a furcsa geológiai folyamatokat, és még a Holdon lévő vulkánokat is javasolták. Az elmúlt 25 évben a kutatók két forgatókönyvre összpontosítottak: vagy a sivatagba csapódó meteorit, vagy a levegőben felrobbanó meteorit hozta létre. Az új bizonyítékok arra utalnak, hogy valószínűleg az első hipotézis a helyes.
Az üveget homok olvasztásával állítják elő, ezért a legtöbb forgatókönyv szerint nagy mennyiségű energiát szállítanak az Egyiptom és Líbia közötti sivatagi homokra. Ha olyan hőmérsékletről van szó, amely a homokot üveggé változtathatja, akkor a meteorit-becsapódások és a légkitörések is képesek eljutni oda, ahol magas hőmérsékletű fúziót eredményezhetnek.
„Tanulmányunk fő célja az volt, hogy különbséget tegyünk a légi kitörések, például Cseljabinszk vagy Tunguska felett, és a felszíni becsapódás között” – mondta a tanulmány vezető szerzője. Dr. Elizaveta Kovalevaa Western Cape Egyetemről, az IFLScience számára.
Tutanhamon mellvértjén egy líbiai sivatagi üvegből faragott szkarabeusz látható.
A csapat arra törekedett, hogy olyan bizonyítékokat találjon, amelyek elválaszthatják az egyik forgatókönyvet a másiktól. Valójában van egy fontos különbség az ütközés és a légkitörés között. A levegőben tapasztalható magas hőmérséklet és lökéshullámok ellenére a légrobbanások nem tudnak elegendő nyomást biztosítani a talajban ahhoz, hogy ütési ásványok keletkezzenek, ezért a kutatók megvizsgálták az üveg részletes összetételét.
A nemzetközi kutatócsoport transzmissziós elektronmikroszkóppal vizsgálta, hogyan szerveződnek az ásványok az anyagban. Különösen apró cirkon-oxid kristályokat találtak. A kristályokban az atomok különböző módon helyezkedhetnek el, és bizonyos elrendezések csak bizonyos meghatározott feltételek mellett alakulhatnak ki.
Az egyik talált képződmény cirkónia néven ismert. Ez gyakran látható az ékszerekben, ahol a szándékos zárványoknak köszönhetően stabillá válik – itt a környező üveg az, ami stabilan tartja. Magas hőmérsékleten képződik, 2250 és 2700 Celsius fok (4082 és 4892 Fahrenheit) között. De a tényleges hőmérséklet még magasabb is lehetett, a megfigyelések során talált egyéb ásványok olvadása alapján.
A hőmérsékletjelzők nem elegendőek a becsapódás és a légrobbanás megkülönböztetésére, de az üvegben látható másik cirkóniaképződés nagyon ritka, és jelentős ütközési nyomást is jelez. Ennek az ásványnak a kialakulásához nemcsak hőre, hanem nagyon magas nyomásra is szükség van – körülbelül 130 ezer atmoszférára. Ha az üvegben lévő ásványok ilyen körülmények között keletkeztek, akkor nyilvánvaló természetes forgatókönyv: meteorit becsapódás.
„Ezek az ásványi fázisok nagyon kicsi részecskéi, amelyek csak nagyon magas nyomáson képződnek. Ezt a magas nyomást csak meteorit-becsapódások után lehet elérni a földkéregben. Az LDG-ben megőrződnek, mert nagyon kicsik” – magyarázta Dr. Kovaleva.
A hatásforgatókönyv bizonyítékai egyre szilárdabbak. De sok kérdés maradt, köztük egy nagy: ha becsapódás történt, hol található a kráter? Ez jelenleg ismeretlen. Egy kutatócsoport jelenleg potenciális helyszíneket kutat (és ha beszél franciául, Te is segíthetsz).
A tanulmány ben jelent meg amerikai ásványkutató.
More Stories
A SpaceX Polaris Dawn űrszondájának legénysége a valaha volt legveszélyesebb űrsétára készül
Egy őskori tengeri tehenet evett meg egy krokodil és egy cápa a kövületek szerint
Egyforma dinoszaurusz-lábnyomokat fedeztek fel két kontinensen