február 25, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Ritka sárga sivatagi üveg keletkezett meteorit becsapódás eredményeként

Ritka sárga sivatagi üveg keletkezett meteorit becsapódás eredményeként

A líbiai sivatagi üveg (LDG) kialakulása sok vita középpontjában állt a bolygótudományban. Lehetséges forrásként a megvilágítást, a furcsa geológiai folyamatokat, és még a Holdon lévő vulkánokat is javasolták. Az elmúlt 25 évben a kutatók két forgatókönyvre összpontosítottak: vagy a sivatagba csapódó meteorit, vagy a levegőben felrobbanó meteorit hozta létre. Az új bizonyítékok arra utalnak, hogy valószínűleg az első hipotézis a helyes.

Az üveget homok olvasztásával állítják elő, ezért a legtöbb forgatókönyv szerint nagy mennyiségű energiát szállítanak az Egyiptom és Líbia közötti sivatagi homokra. Ha olyan hőmérsékletről van szó, amely a homokot üveggé változtathatja, akkor a meteorit-becsapódások és a légkitörések is képesek eljutni oda, ahol magas hőmérsékletű fúziót eredményezhetnek.

„Tanulmányunk fő célja az volt, hogy különbséget tegyünk a légi kitörések, például Cseljabinszk vagy Tunguska felett, és a felszíni becsapódás között” – mondta a tanulmány vezető szerzője. Dr. Elizaveta Kovalevaa Western Cape Egyetemről, az IFLScience számára.

Tutanhamon mellvértjén egy líbiai sivatagi üvegből faragott szkarabeusz látható.

A csapat arra törekedett, hogy olyan bizonyítékokat találjon, amelyek elválaszthatják az egyik forgatókönyvet a másiktól. Valójában van egy fontos különbség az ütközés és a légkitörés között. A levegőben tapasztalható magas hőmérséklet és lökéshullámok ellenére a légrobbanások nem tudnak elegendő nyomást biztosítani a talajban ahhoz, hogy ütési ásványok keletkezzenek, ezért a kutatók megvizsgálták az üveg részletes összetételét.

A nemzetközi kutatócsoport transzmissziós elektronmikroszkóppal vizsgálta, hogyan szerveződnek az ásványok az anyagban. Különösen apró cirkon-oxid kristályokat találtak. A kristályokban az atomok különböző módon helyezkedhetnek el, és bizonyos elrendezések csak bizonyos meghatározott feltételek mellett alakulhatnak ki.

Az egyik talált képződmény cirkónia néven ismert. Ez gyakran látható az ékszerekben, ahol a szándékos zárványoknak köszönhetően stabillá válik – itt a környező üveg az, ami stabilan tartja. Magas hőmérsékleten képződik, 2250 és 2700 Celsius fok (4082 és 4892 Fahrenheit) között. De a tényleges hőmérséklet még magasabb is lehetett, a megfigyelések során talált egyéb ásványok olvadása alapján.

READ  A NASA kicseréli a szivárgó Artemisz 1. Üzemanyagtömítéseket

A hőmérsékletjelzők nem elegendőek a becsapódás és a légrobbanás megkülönböztetésére, de az üvegben látható másik cirkóniaképződés nagyon ritka, és jelentős ütközési nyomást is jelez. Ennek az ásványnak a kialakulásához nemcsak hőre, hanem nagyon magas nyomásra is szükség van – körülbelül 130 ezer atmoszférára. Ha az üvegben lévő ásványok ilyen körülmények között keletkeztek, akkor nyilvánvaló természetes forgatókönyv: meteorit becsapódás.

„Ezek az ásványi fázisok nagyon kicsi részecskéi, amelyek csak nagyon magas nyomáson képződnek. Ezt a magas nyomást csak meteorit-becsapódások után lehet elérni a földkéregben. Az LDG-ben megőrződnek, mert nagyon kicsik” – magyarázta Dr. Kovaleva.

A hatásforgatókönyv bizonyítékai egyre szilárdabbak. De sok kérdés maradt, köztük egy nagy: ha becsapódás történt, hol található a kráter? Ez jelenleg ismeretlen. Egy kutatócsoport jelenleg potenciális helyszíneket kutat (és ha beszél franciául, Te is segíthetsz).

A tanulmány ben jelent meg amerikai ásványkutató.