Szijjártó: Magyarország nem vesz részt a NATO ukrajnai szerepvállalásának növelésére irányuló intézkedésekben

A tárca idézte Szijjártó Pétert a NATO Külügyminiszteri Tanácsa ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón. Emiatt nagyon fontosnak tartja a NATO korábbi döntését, amelynek értelmében a szervezet nem részese egy fegyveres konfliktusnak, és mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a közvetlen konfliktust Oroszországgal – mondta.

Üdvözölte, hogy a NATO-n belül minden korábbi javaslat tiszteletben tartja ezeket a vörös vonalakat, és figyelmeztetett, hogy a legutóbbi javaslat közelebb viszi a szervezetet a háborúhoz.

A javaslat megvitatásakor Magyarország arra kérte a többi tagállamot, hogy vegyék fontolóra, hogy a katonai támogatási koordináció eddig a szövetség bevonása nélkül történt – mondta.

„Mivel a tagállamok többsége, mondhatom, 31, egyetért azzal, hogy növelnünk kell a NATO koordináló szerepét ezen a két területen… a tervezési munka most kezdődik” – mondta.

„De világossá tettük, hogy Magyarország nem akar és nem is fog részt venni” – mondta Szyjardo. „Tehát Magyarország nem is vesz részt a tervezési szakaszban” – tette hozzá.

„Az ebből fakadó feladatokban, akciókban nem veszünk részt, anyagi támogatást nem adunk” – mondta.

„Magyarország területén semmilyen műveletre nem kerül sor… ez a NATO kiképzési és fegyverszállítási koordináló szerepének növekedésének az eredménye” – tette hozzá.

Közölte, a kormány fenntartja álláspontját, miszerint nem vesz részt fegyverszállításban, és nem küld csapatokat az ukrajnai háborúba. „Egyetlen magyar katona sem vesz részt ilyen küldetésekben, a magyar adófizetők pénzét nem szabad ilyen célokra fordítani” – tette hozzá.

Mivel Ukrajna nem kap meghívást a NATO washingtoni csúcstalálkozójára, a tervet alternatív intézkedésnek minősítette, hozzátéve, hogy az „nagyon kockázatos és költséges lenne”.

„Ezért még egyszer tisztáztam Magyarország álláspontját” – mondta. „Aggodalommal tölt el bennünket, hogy az ilyen tervek a korábbinál közelebb hozzák a NATO-t a háborúhoz, és nem értünk egyet a NATO koordinációs szerepének növelésével az ukrán katonák kiképzésében vagy ellátásában, ezért Magyarország nem vesz részt benne” – ismételte meg.

Az a stratégia, hogy Ukrajna a nyugati fegyverszállításoknak köszönhetően jelentős sikereket ér el a hadszíntéren, egyértelműen megbukott, és pusztító háborúban csak növelte a haditechnikai eszközök számát.

Azt mondta, Magyarország megbízható és fontos szövetséges, ezt bizonyítja a katonai kiadások tavalyi, a GDP több mint 2 százalékára történő emelése, amit szerinte mindössze nyolc tagállam ért el. Magyarország jól tudja, hogy katonai költségvetésének 20 százalékát előlegekre költi – tette hozzá.

„Közép-Európa túl sok időt töltött NATO-főtitkárként”

„Egyetlen közép- vagy kelet-európai tagállam sem biztosított a NATO főtitkárát a teljes története során, ezért itt az ideje, hogy a fő biztonsági kihívás ebből az irányból származik” – mondta Szjjardo. A külügyminisztérium idézte a minisztert, aki megjegyezte, hogy Magyarország támogatja a NATO keleti levegőjének megerősítését, és reményét fejezte ki, hogy „ez a következő főtitkár személyében is megmutatkozik majd”.

„A kelet-közép-európai országok többsége húsz-huszonöt éve NATO-tag” – mondta Szijjárdó, hozzátéve, hogy a következő főtitkár személyére vonatkozó javaslatát „ki kell üríteni”. Azt mondta, „egyértelmű”, hogy „a tagok jelentős része támogatja Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt”.

„De Magyarország ezt nem fogja követni, mert a NATO egy biztonsági szövetség, amelyben a vezetőkben a legmagasabb szinten kell bízni” – mondta Szjjardo.

„Magyar részről egy felsőbbrendű emberben nem bízhatunk, de abban bármilyen szinten, aki korábban Magyarország térdre kényszerítéséről beszélt… Azt hiszem, ez mindenki számára világos” – mondta.

„Klaus Iohannis román elnök kinevezése új helyzetet teremtett” – mondta Szijardo, hozzátéve, hogy néhány tagállam tétovázik.

„Örülünk, hogy egy közép-európai jelöltet látunk” – tette hozzá a miniszter.