Újra igazolják Magyarországot?

Magyarország elszigetelt helyzetet foglalt el az ukrajnai háborúban. Ahogy az összes többi európai hatalom terjeszkedést kíván, ez is békét követel. Ezért volt annyira keresett Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a héten az ENSZ-ben, ahol leültünk egy interjúra.

„A mi álláspontunk nagyon világos: véget kell vetnünk az emberek szenvedésének: először fegyverszünet, majd béketárgyalások” – mondta Szijárdó. „Természetesen kiállunk Ukrajna mellett. Elítéljük a háborút. Támogatjuk a területi integritást és a szuverenitást… de meg kell akadályoznunk, hogy ez a regionális háború globális háborúvá fajuljon.

Magyarország Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormánya hozzászokott az elszigeteltséghez. 2015-ben az Európai Unió tagállamai erősen bírálták, amiért megtagadta a migránsok befogadását. Laurent Fabius francia külügyminiszter azzal vádolta Magyarországot, hogy nem tartja tiszteletben Európa közös értékeit. Orbán politikája éles ellentétben áll Angela Merkel politikájával, aki szerint „meg tudjuk csinálni!”

Nyolc évvel később a migrációs politika gyökeresen megváltozott. Magyarország politikáját csendben követték más európai országok is, de nem azért, mert „szélsőjobboldali” kormányt választottak, hanem azért, mert a mainstream pártok csendben bevándorlásellenes intézkedéseket fogadtak el.

Magyarországot úgy igazolják Ukrajnában, mint a migránsválságban? Ha igen, ennek az az oka, hogy Európa túl magasnak tartja a háború költségeit ahhoz, hogy elviselje.

Novemberben Mark Milley tábornok becslése szerint 40 000 civilt öltek meg, és minden hadseregből több mint 100 000 katonát. Több mint 8 millió ember menekült el Ukrajnából – köztük a szomszédos Magyarországból is. „Több mint egymillió menekültet fogadtunk” – mondta Szijárdó. „Ingyenes iskoláztatást, egészségügyi ellátáshoz való ingyenes hozzáférést biztosítunk nekik, ösztönözzük a cégeket, hogy menekülteket vegyenek fel.”

A frontvonalaktól távol érezték a háború költségeit. Európa gazdasága az orosz természeti erőforrások és az európai technológia kombinációjára támaszkodik. A háború kitörése és a tilalom miatt azonban megszakadt a kommunikáció kettejük között. Ez azt jelenti, ahogy Szijjardo megjegyzi, „az európai gazdasági növekedés hosszú távú alapjainak vége van”.

Az Oroszország elleni szankciók fellendültek. Németországban a háztartások energiaköltségei a kompenzációs politikák ellenére 23 százalékkal magasabbak a tavalyinál. Az élelmiszerárak is 20 százalékkal emelkedtek. Magyarországot különösen súlyosan érintették. Szijjártó így írja le a súlyos helyzetet: „2021-ben, a háború és a szankciók előtti évben 7 milliárd eurót kellett fizetnünk az importenergiáért. 2022-ben, tavaly, a háború kitörése és a szankciók bevezetése után 17 milliárd eurót kellett fizetnünk. Az infláció 25 százalékra emelkedett. Azelőtt kevesebb mint 5 százalék volt.

Azok a pártok, amelyektől azt várták, hogy a békét pártolják, határozottan a háború mellett álltak. A német Zöld Párt, a jelenlegi kormány fiatalabb tagja, egykor katonaellenes álláspontjáról híresült el. Annalena Baerbach vezetője 2021 szeptemberéig kampányolt a „fegyverek és fegyverek háborús övezetekbe történő exportja ellen”. De a partijával együtt Baerbach is felfordult. Németország külügyminisztereként háborúpártibb álláspontot képviselt, mint hazája kancellárja, Olaf Scholz.

Talán ezen nem kell meglepődnie. A zöld párt fosszilis tüzelőanyagokkal szembeni ellenségeskedése azt jelenti, hogy az emelkedő energiaárak, a háború egyik rossza, előnynek tekinthető. Mindeközben a progresszivizmus iránti buzgó elkötelezettsége arra készteti, hogy a háborút ideológiai értelemben a felekezeti erők elleni haladásért folytatott harcnak tekintse.

Orbán másképp látja a dolgokat. Február 18-i beszédében azt mondta: „Az ukrajnai háború nem a jó és a rossz erői között folyik, hanem két szláv nemzet csapatai között: időben meghatározott háború. -térben.” Ez a nézet ellentmond az Oroszországban és Nyugaton uralkodó narratíváknak. Putyin invázióját szent háborúnak mutatta be egy istentelen ellenség ellen. Európa és Amerika vezetői a demokráciáért folytatott keresztes hadjáratként mutatták be ügyüket. Mindegyik fél feleleveníti a második világháború emlékeit, és kitart amellett, hogy a feltámadt fasizmus ellen harcol. Orbán szemszögéből némileg kicsi a tét.

Ha Európa a magyar szintre megy, Szjjardo nem számít adósságra. „Az európai politikák a jövőben közelebb állnak ahhoz, amit most képviselünk. De tudod, a politika nem kreditekre épülő szakma. Függetlenül attól, hogy most mindenki azt csinálja, amit mi csinálunk 2015 óta, amikor migráltunk, nem az egyik elismeri. „Sajnálom, hogy 2015-ben elítéltünk.” Senki sem mondta: „Igazad van”.

Magyarország azonban nincs egyedül. Február 22-én Ferenc pápa ismét békére szólított fel. „Felszólítom a hatalmon lévőket, hogy tegyenek határozott erőfeszítéseket a konfliktus lezárása, a tűzszünet megkötése és a béketárgyalások megkezdése érdekében.” Ferenc pápa háborúval kapcsolatos kijelentései időnként kritikák alá kerültek. De Magyarország is támogatja a béketárgyalásokat, ahogy Szijardo megjegyzi: „Ferenc pápa nagyon világosan beszélt a béke szükségességéről, és ez a mi álláspontunk.” Nem rossz társaság.