december 29, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Végre megvalósult Nikola Tesla makulátlan energiakoncepciója?

Végre megvalósult Nikola Tesla makulátlan energiakoncepciója?

A tudósok több mint egy évszázada álmodoztak arról, hogy levegőből állítanak elő energiát. Nikola Tesla már az 1930-as években kísérletezett ezen a vonalon. A közelmúltban azonban egyre hangosabbak a felhívások a tiszta energia fogalmára. A fosszilis tüzelőanyagokról időben történő átállás az éghajlati válság legrosszabbjának elkerülése érdekében a világ valaha volt legnagyobb együttműködési projektje lenne, és a szükség nagy álmokra késztette a tudósokat. Az ötletelés és a kísérletezés eredményeként kapott hangok egy részét egy halvány sci-fi regény lapjairól szedték le, vagy inkább a vágyálom, mint a módszertan kedvelik. A tudósok azonban egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy a lehetetlent lehetővé tegyék: energiát gyűjtsenek be a levegőből.

2021-ben az amhersti amerikai Massachusettsi Egyetem kutatói bejelentették, hogy feltalálták Az Air-gen nevű eszköz, a levegővel működő generátor rövidítése. A készülék természetes fehérje felhasználásával képes átalakítani a környező levegő nedvességét elektromos áram előállítására. Ez a Geobacter sulfurreducens baktériumból származó fehérje nanoszálakból készült filmen keresztül történik. A kutatócsoport azt állította, hogy ennek a technológiának „érdekes következményei lehetnek a megújuló energia, a klímaváltozás és az orvostudomány jövőjére nézve”. A néhány mikron vastag fólia hatékonynak bizonyult. „Szó szerint a levegőből állítjuk elő az áramot. Az Air-gen a hét minden napján, 24 órában tiszta energiát termel. Ez a fehérje nanoszálak eddigi legizgalmasabb és legizgalmasabb alkalmazása” – magyarázta Jun Yao kutató és kutatás szerzője.

Egy évvel később, 2022-ben az Európai Unió finanszírozni kezd egy új projektet – ún elkapó — amely hasonlóképpen a légköri nedvességből kíván energiát előállítani, de ebben az esetben cirkónium-oxidból készült cellák felhasználásával, amely kerámiaanyag, amelyet a fogimplantátumoktól a nukleáris üzemanyag-rudakig mindenféle alkalmazásban használnak. „A cirkónium-oxid nanoanyagok tulajdonságainak feltárása során hét évvel ezelőtt a kutatók a vízenergiára utaló bizonyítékokat kezdtek látni” – írja az Európai Bizottság Horizon magazinja. említett decemberben. Az elmúlt hét évben nagy utat tettek meg, de a technológia még mindig messze van a méretezhetőségtől és a praktikumtól. Jelenleg „egy 8 x 5 cm-es lap az anyagából körülbelül 0,9 voltot képes generálni körülbelül 50%-os páratartalmú laboratóriumban”, vagyis nagyjából egy fél AA elem teljesítményét.

Most, éppen ebben az évben, az ausztrál Monash Egyetem tudósai újabb energetikai áttörést értek el. Ezúttal a fő cikk az Egy Huc nevű enzim. Az enzim a Mycobacterium smegmatisban, a tuberkulózisért és a lepráért felelős baktérium rokonában található. A Huc valóban egy erőmű a levegő energiává alakítására, amelyet a baktériumok arra használnak fel, hogy energiát termeljenek extrém környezetben, kevés más energiaforrással.

A kutatók azt mondják, hogy a kivonás után az enzimet „kisméretű, hordozható elektromos eszközök tömbjére” lehet használni. […] Ideértve a bioszenzorokat, környezeti monitorokat, digitális órákat, számológépeket vagy egyszerű számítógépeket. „Eddig a Huc különféle alkalmazásait inkább egy gondolatkísérletben találták meg, mint egy tesztelt hipotézisben, de a felelős tudósok úgy vélik, hogy a Hucban rejlik a nagyszerűség lehetősége. Ha koncentráltabb hidrogénnel táplálja a Huc-ot, az több elektromos áramot termel” – mondta Reese Grainter, a vezető szerző. „Ez azt jelenti, hogy üzemanyagcellákban használhatja bonyolultabb eszközök, például okosórák vagy okostelefonok, bonyolultabb laptopok és esetleg autók táplálására is.”

A levegőből történő energiatermelést célzó projektek egyértelműen még gyerekcipőben járnak, de nehéz lenne eltúlozni a lehetséges következményeket, ha e technológiák egyike méretezhetővé válna. A levegőből történő áramtermelés számtalan, az éghajlatváltozással és az energiatermeléssel összefüggő negatív környezeti externáliákkal kapcsolatos kérdést megoldaná. Sőt, a bakteriális enzimhez hasonló technológiához elméletileg bárhol hozzá lehet férni a világon, ami igazságosabbá és decentralizáltabbá teszi az energiatermelés geopolitikáját. Röviden: felforgathatja az általunk ismert világgazdaságot. Majd egyszer.

Írta: Haley Zaremba, az Oilprice.com számára

További legnépszerűbb olvasmányok az Oilprice.com-ról: