A Biden-adminisztrációt egyre inkább aggasztja, hogy a Kínából származó, erősen támogatott zöldtechnológia-export torzítja a globális piacokat, és azt tervezi, hogy a kínai tisztviselőkkel szembesíti a problémát a pekingi gazdasági tárgyalások következő fordulójában.
Az iparpolitikával kapcsolatos feszültségek nőnek, mivel az Egyesült Államok a 2022-es inflációcsökkentő törvényből finanszírozott jelentős összegeket fektet be a napelemes technológia és az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásába, Kína pedig pénzt pumpál a gyári szektorba, hogy serkentse lanyha gazdaságát. Biden elnök és Hszi Csin-ping, a kínai vezető a világ két legnagyobb gazdasága közötti kapcsolat stabilizálására törekszik, de a kereskedelempolitikával, a befektetési korlátozásokkal és a kiberkémkedéssel kapcsolatos nézeteltérések továbbra is feszültséget okoznak a kapcsolatokban.
Szerda délutáni beszédében Janet L. pénzügyminiszter. Yellen azt tervezi, hogy felveti a többletkapacitás kérdését kínai kollégáival. A georgiai norcross-i Soneva napelemgyárban arra figyelmeztetett, hogy Kína exportstratégiája azzal fenyeget, hogy destabilizálja a globális ellátási láncokat, amelyek olyan iparágak körül fejlődnek, mint a napenergia, az elektromos járművek és a lítium-ion akkumulátorok.
„Kína többletkapacitása torzítja a globális árakat és a termelési mintákat, és károsítja az amerikai vállalatokat és munkavállalókat, valamint a vállalatokat és a munkavállalókat szerte a világon” – mondta Yellen. „Az egyes vállalatok előtt álló kihívások az ellátási láncok koncentrációjához vezethetnek, ami negatívan befolyásolja a világgazdaság ellenálló képességét.”
A pénzügyminiszter a következő hetekben várhatóan második kínai útjára is érkezik. Dél-kínai Reggeli Újság Kijelentette, hogy április elején ellátogat Kantonba és Pekingbe. A Pénzügyminisztérium nem kívánta kommentálni utazási terveit.
Grúziában tartott beszédében Yellen asszony Kína zöldenergia-technológiai termelésbe való befektetéseit hasonlította össze a korábbi acél- és alumínium-beruházásokkal, mondván, hogy ez „globális tovagyűrűző hatásokat” okozott.
„Számomra és az elnök úr számára fontos, hogy az amerikai vállalkozások és munkavállalók egyenlő feltételek mellett versenyezzenek” – mondta Yellen. „A Kínával folytatott korábbi megbeszélések során növeltük a tartalékkapacitást, és azt tervezem, hogy a következő utazásom során kulcsfontosságúvá teszem a megbeszélések során.”
Hozzátette: „Kínai kollégáimat sürgetni fogom, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a probléma megoldása érdekében.”
Yellen asszony azért látogatott el Sunivába, mert kiváló példája annak, hogy a Biden-adminisztráció ipari beruházásai hogyan tudják újraéleszteni a nehézségekkel küzdő vállalatokat. A napelemeket gyártó cég 2017-ben bezárta a norcrossi gyárát részben az amerikai piacot elárasztó olcsó import miatt. A tervek szerint idén tavasszal újranyitja az üzemet a Biden-adminisztráció zöldenergia-befektetéseinek köszönhetően.
A Pénzügyminisztérium becslése szerint a magánszektor több mint 200 milliárd dollárnyi tiszta energiával kapcsolatos beruházást jelentett be az inflációcsökkentési törvény elfogadása óta, amely közel 400 milliárd dollárnyi adókedvezményt és támogatást tartalmazott az alacsony kibocsátású energiatermelési formákra.
Kína, amely tavaly több mint 130 milliárd dollárt fektetett be a napenergia-ágazatba, csalódottságának adott hangot az amerikai feldolgozóipari beruházásokkal kapcsolatban. A Kínában, Oroszországban, Észak-Koreában vagy Iránban gyártott alkatrészeket tartalmazó elektromos járművek vásárlói nem jogosultak nagyvonalú amerikai adókedvezményekre.
Kína Panaszt tesz Kedden a Kereskedelmi Világszervezettel, azzal érvelve, hogy a Biden-kormányzat elektromos járművekre vonatkozó támogatási politikája diszkriminatív.
Szerdán Hszi Csin-ping kínai vezető rózsás hangot ütött meg az amerikai üzleti és tudományos vezetőkkel tartott pekingi találkozón. Azt mondta a vezetőknek, hogy Kína „első osztályú, piacorientált üzleti környezetet épít”. Hozzátette, hogy az olyan hagyományos területeken, mint a kereskedelem és az olyan új területeken, mint az éghajlatváltozás és a mesterséges intelligencia, „Kínának és az Egyesült Államoknak egymás fejlődésének támogatóivá kell válnia, nem pedig egymás akadályaivá”.
A Xi úrral dolgozó vezetők között volt Stephen A. Schwarzman, a Blackstone elnöke; Craig Allen, az USA-Kína Üzleti Tanács elnöke; és Cristiano Amon, a Qualcomm elnöke.
Chris Buckley Hozzájárult a riportokhoz.
More Stories
GDP (második becslés), vállalati nyereség (előzetes becslés), 2024 II
Az Nvidia bevételeinek összefoglalója: A vezérigazgató Blackwellről beszél, de nem felel meg a legmagasabb elvárásoknak
Csökken a Nasdaq és az S&P 500 részvényei az Nvidia csalódást keltő eredménye előtt