Zene leáll: A magyar színházak téli bezárása energiába kerül

Írta: Justin Spike

BUDAPEST (AP) – Hideg és néma telet él át egy magyar fővárosi színház, amikor vezetői inkább bezárnak, mint fizetnek. Az egekbe szökő rezsi árak Ez Európa-szerte nyomást gyakorol a vállalkozásokra és a kulturális intézményekre.

Novemberben bezárja kapuit a 111 éves budapesti Ergel Színház, a híres Magyar Állami Operaház három színhelyének egyike. Az egekbe szökő energiaszámlák A fűtés elviselhetetlenné tette az 1800 férőhelyes épületet.

„Fájdalmas a döntés, hogy néhány hónapra bezárjuk az Erkalt, de teljesen indokolt” – mondta Okovacs Szilveszter, a Magyar Állami Operaház igazgatója.

A cég energiaszámlái „nyolcszor, néha tízszer drágábbak… egy nagyságrenddel nagyobbak” – mondta Okovacs. „Valamit tenni kell, mert az emberek bére… nagyon fontos.”

Az Erkel Színház ideiglenes bezárása egyike annak a számos esetnek, amikor a magyarországi kulturális intézmények a talpon maradásért küzdenek, mivel a magas infláció, a gyengülő valuta és az energiaköltségek súlyos anyagi terheket rónak magukra. Ez egy példa Az emelkedő energiaárak fájdalmat okoznak Európa országaiban Mert Oroszország háborúja Ukrajnábankényszerítve egyeseket A gyárakat be kell zárniNagyon megdrágítja az életet, és félelmet kelt A közelgő recesszió.

Magyarország kormánya júliusban „Energetikai vészhelyzetet” hirdettek Válaszul a háborúval kapcsolatos oroszországi ár- és ellátási zavarokra. Csökkentett egy népszerű közüzemi támogatási rendszert is, amely 2014 óta a legalacsonyabbak között tartja a magyarok számláit a 27 tagú EU-ban.

Ennek eredményeként sokan A vállalkozások és a háztartások a földgáz- és villanyszámlák növekedését tapasztalták 1000% egyik hónapról a másikra.

Az energiafogyasztás szabályozása érdekében a magyar kormány 25%-ot ír elő. A villamosenergia- és földgázfelhasználás csökkentése középületekben – beleértve a kulturális intézményeket is -, és hőmérsékletüket legfeljebb 18 Celsius-fokon (64 Fahrenheit-fok) tartják.

Barda Beáta, a budapesti Trafo Kortárs Művészetek Háza igazgatója elmondta, hogy színháza villanyszámlája június óta megháromszorozódott, és „bizonytalansági tényező” van, hogy milyen gázszámlát kapnak télen.

A költségek csökkentése érdekében a színház a szokásos téli műsorának kétharmadát rendezi, elszigeteli az épület azon részeit, amelyeket nem kell fűteni, és csökkenti a teljes színpadi világítást igénylő próbák gyakoriságát.

„El akarjuk kerülni a műsorok leállítását vagy az előadások lemondását, ezért mindenféle módon vissza kell vágnunk” – mondta Barda.

Magyarországon közel 16 százalékos az infláció A nemzeti valuta történelmi mélypontra került a dollárral szemben Az euró pedig szerinte azt jelenti, hogy a családok is küzdenek az emelkedő árakkal – ami a színházlátogatás csökkenéséhez és a kulturális szektorban pénzügyi problémák ciklusához vezethet.

„A közönségünknek is van pénztárcája, és a költekezésük is nőtt” – mondta Barda. „Mennyire tudnak vagy akarnak eljönni a színházba? Ez egy nagyon fontos kérdés.”

Budapest egyik legrégebbi vígszínházában, az épület díszes előcsarnokában és a kanyargós folyosókon hétköznap is lekapcsolják a villanyt az energiatakarékosság érdekében.

A 130 000 négyzetméteres színház gázszámlája évi 40 millió forintról 250 millióra (577 000 dollár) nőtt, ami közel hatszoros növekedést jelent.

„Eddig minden 100 nézőből két-három fő jegyeladása mellett tudjuk kifizetni a rezsiszámlánkat” – mondta Madi Zoltán, a színház pénzügyi igazgatója. „Most minden második ember jegyárát el kell küldenünk, hogy kifizethessük a rezsit.”

A magyarországi színházak előtt álló küzdelmek nem korlátozódnak a fővárosra. Az önkormányzatok országszerte bejelentették, hogy a színházakat, mozikat, múzeumokat és más kulturális intézményeket télen be kell zárni, hogy elkerüljék a magas fűtési és villanyköltségek.

Az energiaválság elmélyülésével számos magyarországi színházat bezárás fenyegethet – ami a budapesti Katona József Színház színigazgatója, Szegly Kristina szerint negatív következményekkel járna a magyarság kulturális életére nézve.

„Úgy gondolom, hogy ha ezek az intézmények megszűnnének, vagy elérhetetlenné válnának bármely városban vagy közösségben, az jelentős hatással lenne a közösség lelkiállapotára” – mondta.