november 22, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Putyin elismeri, hogy Kínának „kérdései és aggályai” vannak az orosz ukrajnai invázióval kapcsolatban

Putyin elismeri, hogy Kínának „kérdései és aggályai” vannak az orosz ukrajnai invázióval kapcsolatban


Hong Kong
CNN

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön méltatta Kína „kiegyensúlyozott álláspontját”. Ukrajna háborúBár elismerte, hogy Pekingnek „kérdései és aggodalmai” vannak az invázióval kapcsolatban, ami az elhúzódó katonai offenzívával kapcsolatos eltérő nézeteik burkolt elismerése volt.

Putyin az invázió óta először személyesen találkozott Hszi Csin-ping kínai vezetővel az üzbegisztáni regionális csúcstalálkozón, néhány nappal később. Oroszország számos jelentős katonai kudarcot szenvedett el Ukrajnában. Az orosz erők tömegesen vonulnak vissza, egy hét alatt több területet veszítettek, mint amennyit öt hónap alatt elfoglaltak.

Kína mindeddig nem volt hajlandó elítélni Oroszország provokálatlan támadását Ukrajna ellen Szomszédjának nyújtott gazdasági segélyek fokozásaa kétoldalú kereskedelem rekordszintre növelése áldás az orosz üzlet számára a nyugati szankciók közepette.

Nagyra értékeljük kínai barátaink kiegyensúlyozott álláspontját az ukrán válsággal kapcsolatban. „Megértjük kérdéseit és aggályait ezzel kapcsolatban” – mondta Putyin a találkozó megnyitó beszédében. – A mai ülésen természetesen részletesen kifejtjük álláspontunkat ebben a kérdésben, bár erről már korábban is volt szó.

Kína „együtt fog működni Oroszországgal annak érdekében, hogy erős kölcsönös támogatást nyújtson egymás alapvető érdekeivel kapcsolatos kérdésekben”, és „vezető szerepet fog játszani a stabilitás és a pozitív energia injektálásában a változások és zűrzavarok világába” – mondta Xi. találkozó biztosított. a kínai külügyminisztérium által.

Hszi nagyrabecsülését fejezte ki „Oroszország egy Kína elvéhez való ragaszkodásáért, és hangsúlyozta, hogy Tajvan Kína része”.

A két tekintélyelvű vezető az elmúlt években szoros partnerként lépett fel, amelyet a Nyugattal való növekvő konfliktus és az erős személyes kapcsolat ösztönzött.

Kína hallgatólagosan támogatta Oroszország ukrajnai lépéseit, Moszkva pedig Pekinget és bírálta Washingtont Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök augusztusi tajpeji látogatása miatt. Peking menekülésére példátlan katonai manőverekkel válaszolt a demokratikus, autonóm sziget körül, amelyről azt állítja, hogy ez a saját területe.

READ  Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a gázai amerikai dokk első segélyei eljutottak az éhező palesztinokhoz

A Fehér Ház igyekezett kisebbíteni Putyin és Hszi csütörtöki találkozóját, mondván, Peking még nem szegte meg a Moszkva elleni nyugati szankciókat, és nem nyújtott közvetlen anyagi segítséget Oroszországnak.

„Úgy gondolom, hogy a Kínának küldött üzenetünk következetes volt: most nincs itt az ideje a szokásos üzletmenetnek Putyin úrral, tekintettel arra, amit Ukrajnában tett. Ez nem az idő, hogy elszigeteljük magunkat a többiektől. A nemzetközi közösség nagyrészt elítélte, amit Ukrajnában tesz, és nemcsak elítélte őt, hanem fel is lépett, hogy segítsen az ukránoknak megvédeni magukat és területi integritásukat” – mondta John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai kommunikációért felelős koordinátora a CNN-nek.

Kirby szerint Putyin „nagy nyomás és feszültség alatt van. Ukrajnában a hadserege nem áll jól, és úgy gondolom, hogy a Kremlnek minden bizonnyal kötelessége, hogy közel akarjon kerülni Pekinghez az ott zajló események szempontjából”.

Csütörtöki találkozójukon Putyin elítélte az Egyesült Államokat a Tajvani-szorosban végrehajtott provokációkért, és bírálta a szerinte az „egypólusú világ megteremtésére” irányuló kísérleteket. Ezek a próbálkozások, mondta, „a közelmúltban csúnya formát öltöttek, és a bolygó legtöbb országa számára teljesen elfogadhatatlanok”.

Mindketten a Sanghaji Együttműködési Szervezet (Sanghaji Együttműködési Szervezet) csúcstalálkozója alkalmával folytatnak megbeszéléseket. A regionális biztonsággal foglalkozó csoport Indiát, Pakisztánt és négy közép-ázsiai országot is magában foglal.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az erő és az egység szimbolikus megnyilvánulásaként az orosz és a kínai haditengerészet közös őrjáratokat és gyakorlatokat tartott a Csendes-óceánon néhány órával a vezetőik találkozása előtt.

A csütörtöki találkozó elején Putyin a Kína és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatok elmélyülését hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a kétoldalú kereskedelem tavaly meghaladta a 140 milliárd dollárt. „Meggyőződésem, hogy az év végére új csúcsokat érünk el, és a közeljövőben a megállapodásnak megfelelően 200 milliárd dollárra vagy még többre növeljük éves kereskedelmi forgalmunkat” – mondta.

READ  Johnson házelnök összetett javaslatot tett a segélyek Ukrajnának és Izraelnek történő átadására

Putyin utoljára a kínai fővárosban, a téli olimpián tett látogatása során találkozott Xi-vel idén februárban. Azon a találkozón a két vezető meghatározta a „No Borders” partnerség kereteit, és kiadott egy 5000 szavas dokumentumot, amelyben kifejezték közös ellenérzésüket a „NATO további bővítésével”.

Hszi eközben a csütörtöki találkozó része az első, Kína határain kívüli utazásának része több mint két éve, és néhány héttel azelőtt, hogy egy jelentős pekingi politikai találkozón egy normatív harmadik mandátumot szeretne biztosítani – ez a lépés megszilárdítja álláspontját. mint Kína leghatalmasabb vezetője évtizedek óta.

Kína a járvány kezdete óta egyre inkább befelé fordult, és továbbra is szigorú koronavírus-ellenes politikát folytat, amely korlátozza a tengerentúli utazást.

Hszi közép-ázsiai útja visszatérés a világ színpadára, és lehetőséget ad számára, hogy megmutassa, a Nyugattal szembeni növekvő feszültség ellenére Kínának még mindig vannak barátai és partnerei, és kész megerősíteni globális befolyását.

mielőtt eléri a csúcsot, Xi Kazahsztánba látogatott2013-ban bemutatta az úttörő Belt and Road Initiative-t, egy hatalmas infrastrukturális projektet, amely Kelet-Ázsiától Európáig terjed.

Kasszim-Dzsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott szerdai találkozóján Xi kijelentette, hogy Kína hajlandó partnerségre lépni Kazahsztánnal, hogy „vezető maradjon az övezeti és közúti együttműködésben”.

A kínai állami média arról számolt be, hogy Xi azt is elmondta Tokajevnek, hogy „Kína mindig támogatni fogja Kazahsztánt nemzeti függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának megőrzésében”.

A kínai vezető szerda este Üzbegisztánba utazott, ahol találkozott Shavkat Mirziyoyev üzbég elnökkel. Csütörtökön találkozott Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán elnökével is.