Justice Will Sellers: Az elfeledett magyar forradalom

A szabadság és függetlenség vágya egyetemes, de ennek elérése egy életen át tartó erőfeszítést igényel.

1848. március 15-én – 175 éve – Magyarország fellázadt mind az osztrák urai, mind az uralkodó osztály diktatúrája által bevezetett korlátozások ellen.

A volt Varsói Szerződés országaként Magyarországon keveset tudunk a demokratikus intézmények történetéről. Könnyű lenne azt a következtetést levonni, hogy az ország önrendelkezési és független kormányzási tapasztalata friss.

Éppen ellenkezőleg, Magyarország gazdag múltra tekint vissza a függetlenség elérésében és a függetlenség felvállalásában. Az 1848-as magyar forradalom annak a nemzetállamnak a csúcspontja volt, amely saját identitással és választott kormányzattal próbálta felvázolni saját útját.

Napóleon veresége és az átmeneti európai béke és stabilitás kezdete után a világgazdaság felvirágzott a nyitott kereskedelemmel, amely új lehetőségeket teremtett a középosztály számára. De a gazdasági növekedés és a javuló életkörülmények miatt az emberek nagyobb autonómiára vágytak életük és ügyeik intézésében.

Sok országhoz hasonlóan Magyarországon is volt egy uralkodó osztály, amely nem érzett vágyat a változásra, és nem vágyott a hatalmát aláásó reformokra. Mivel az arisztokrácia nem fizetett adót, és szinte teljes ellenőrzést gyakorolt ​​a kormány felett, alig volt ösztönzés a változtatásra.

De a legtöbb uralkodó elithez hasonlóan ők sem látták be, hogy az emberek szabadságjogainak kiterjesztése nagyobb stabilitást biztosítana, és végső soron növelné vagyonukat és befolyásukat. A hatalom megszerzésével az arisztokrácia megingott, és a forradalom Magyarországra érkezésekor státusza megromlott.

A forradalom magvai Franciaországban kezdődtek, ahol a kormány betiltotta az ellenzéki politikai pártok gyűléseit, és erőszakot alkalmazott a politikai beszéd elnyomására. Ez tömegtüntetésekhez vezetett, amelyek az alkotmányos monarchia végét eredményezték. Ahogy más országok is hallották a hírt, sokakat ösztönöztek, hogy megpróbálják ugyanezt.

A párizsi eseményekről értesülve a magyar hazafiak a bécsi Habsburg Monarchiához fordultak nagyobb szabadságért és autonómiáért. Amikor ezeket a követeléseket Ausztriának küldték, az emberek összegyűltek Bécsben, és nagyobb szabadságot követeltek. A Habsburg király, Ferenc József mindössze 17 éves volt. Tanácsadói pánikba estek és elfogadták a magyar petíciót.

Bár a feltételeket nem határozták meg, amint ennek az eredménynek a híre eljutott Magyarországra, nagyszabású nyilvános gyűléseket tartottak a függetlenség érdekében. Más 1848-as forradalmakkal ellentétben a magyar mozgalom vértelen volt, és az önálló nemzet létrehozásához szükséges különféle jogok követelésében tetőzött.

Ahelyett, hogy fegyvert ragadna, épületeket foglalna el vagy meggyilkolna vezetőket, az igazi forradalom egy olyan intellektuális gyakorlat, amellyel olyan gondolatokat fejeznek ki, amelyek arra inspirálják az embereket, hogy magukévá tegyék országuk új látásmódját.

Ezek a gondolatok Petőfi Sándor költő, ma nemzeti hős tollából fakadtak. Valószínűtlen forradalmár volt, de más Fiatal Felvilágosodás-kutatókkal együtt kidolgozott egy 12 pontos tervet, amely ma is visszhangzik.

A magyarság törekvései 12 egyszerű pontban fejeződnek ki, amelyek nemcsak az egyéni szabadság gondolatait fejezik ki, hanem egy új nemzet gyakorlati szükségleteit is.

Petőfi felszólította a magyarokat, hogy követeljék az egyéni jogokat, a sajtószabadságot és a cenzúra megszüntetését. Ez volt az első követelése, hogy felhívja a figyelmet a szabad média fontosságára, amely az elnyomástól való félelem nélkül terjeszti az információkat.

A szabad sajtó és a cenzúra eltörlése iránti vágy erős. Az elitek, politikai irányvonaluktól és meggyőződésüktől függetlenül, élvezik az információk ellenőrzésének vágyát, mint a cenzúra és a kormányzás eszközét. A magyarság, mint más reformerek előtte és azóta is, szükségét érezte a szabad sajtónak.

További jogok követelték a nemességre vonatkozó különleges törvények eltörlését és az összes politikai fogoly szabadon bocsátását. A magyarok azt akarták, hogy egy stabil és kiszámítható jogrendszerben mindenki egyenlő bánásmódban részesüljön. A bíróságokon és esküdtszékeken a nemességen túlmenően is szélesebb körű részvételt követeltek, hogy a kormányban és az esküdtszékekben bárki, aki rendelkezik a szükséges végzettséggel, szolgálhasson.

A vallásszabadság a magyar forradalom sarokköve is volt. Az emberek az istentisztelet szabadságát akarták anélkül, hogy megfeleltek volna egy államilag támogatott vallásnak, és nem fizettek érte.

Magyarországon még 175 évvel ezelőtt is olyan feudális rendszer uralkodott, amely korlátozta a jobbágyok tulajdonjogát, növelte a nemesek pénzkövetelési jogát a jobbágyoktól, és megakadályozta a munkaerő szabad mozgását. A reformerek a feudalizmus korlátainak, diszkriminációinak és méltatlankodásainak megszüntetését követelték.

Petőfi 12 pontja olyan dolgokra is igényt támasztott, amelyek miatt Magyarország nemzet lesz, és nem a Habsburg Birodalom része. A nemzeti bank és a külön valuta szükségessége az államiság fontos összetevője. Ahhoz, hogy valóban független legyen, az országnak pénzügyi függetlenségre volt szüksége, és a reformerek a nemzeti bankban látták az eszközt ennek elérésére.

E követelések közé tartozott egy független kormány és egy olyan nemzetgyűlés létrehozása, amelynek tagjait nem az arisztokrácia, hanem demokratikusan választották meg. A tapasztalat arra tanította őket, hogy ne korlátozzák a találkozások gyakoriságát vagy időtartamát. Korábban a nemzeti parlament csak egy távollevő uralkodó döntése alapján ülésezhetett.

A fiatal Egyesült Államokkal ellentétben Magyarország kritikus igényt képzelt el egy állandó nemzeti hadseregre, amely hűséget vállal a magyar alkotmányhoz, de nem szolgálhat az ország határain kívül.

Ezeket a követeléseket elfogadták, amikor Bécs elé terjesztették, majd Magyarország igyekezett megvalósítani őket, hogy független nemzetté váljon. Sajnos Magyarország törekvései rövid életűek voltak, az Országgyűlés nem tudta biztosítani a megfelelő képviseletet és kiterjeszteni a különböző etnikai kisebbségek jogait. Ez polgárháborúhoz vezetett Ausztriával, amely opportunista módon a magyar kormány ellen szegődött.

Két éven belül megszűnt a független nemzet, amikor az oroszok betörtek, eltörölték a magyar alkotmányt, és brutálisan elnyomták a népet.

Petőfi a hazáért tisztelt eszmék szabadságáért küzdve hal meg. Életnél nagyobb szobra áll egy budapesti téren, ahol a magyar forradalmat örökítik meg.

Will Sellers a Hillsdale College-ban végzett, és az alabamai legfelsőbb bíróság helyettes bírója. Legjobban a [email protected] címen érheti el