Az Európai Unió szerdán közölte: fellépett Magyarország ellen, miután Budapest „Magyarország szuverenitásának védelmét” és a külföldi befolyás visszaszorítását célzó törvényeket fogadott el.
A kritikusok szerint a törvények Orbán Viktor miniszterelnök nacionalista kormányának legújabb lépése, amellyel megnyugtatják ellenfeleit a sorsdöntő európai uniós és magyarországi helyhatósági választások előtt.
Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve közölte, hogy hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak az uniós jog megsértése miatt.
A lépést az uniós zsargonban kötelezettségszegési eljárásként ismerik, Magyarországnak két hónapja van válaszolni a levélre.
A lépés tovább növeli a feszültséget az EU és Orbán között. Brüsszel a törvényi rendelkezések miatt már 22 milliárd eurót (24 milliárd dollárt) visszatartott Budapestnek szánt uniós támogatásból.
Budapest továbbra is azt állítja, hogy az Európai Unió és más országok – különösen az Egyesült Államok – hazai ellenzéki csoportokat támogat a magyarországi szavazók befolyásolására.
Magyarország tavaly elfogadott törvényei kriminalizálták a választási kampányok külföldi finanszírozását, és új, széles körű nyomozati jogkörrel rendelkező Szuverén Védelmi Hivatalt hoztak létre.
Brüsszel úgy ítéli meg, hogy Magyarország lépése sérti az uniós jog több elemét, „különösen a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát” – mondta Hipper Anita, a bizottság szóvivője.
„Egy új, széles hatáskörrel rendelkező hatóság felállítása, szigorú megfigyelési, végrehajtási és szankcionálási rendszerrel súlyosan sértené a demokráciát Magyarországon” – mondta Hipper brüsszeli sajtótájékoztatóján.
– Budapesti Állandó Törvény –
Orbán kormányzó Fidesz-pártja azzal érvelt, hogy a törvény véget vet a „választási manipulációnak”, miután a vádak szerint az ellenzék egy amerikai székhelyű civil szervezettől kapott támogatást a 2022-es választások előtt.
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerdán az X-ben tette közzé, hogy Brüsszel „aláássa” szuverenitási törvényét, „mert az a külföldi befolyás megakadályozása”.
„A kormány kitart a szuverén védelmi törvény mellett” – írta, hozzátéve, hogy „a törvény szigorítását a magyarok 98 százaléka jóváhagyta a november és január között tartott országos népszavazáson”.
Magyarország nyolcmillió szavazójából azonban csak 1,5 millióan jelentek meg a szavazáson.
A magyar kormány 2015 óta gyakran használ ilyen kérdőíveket, széleskörű multimédiás kampányokkal támogatva álláspontja legitimitását, és támadja az uniós politikákat.
Az Európai Jogvédő Szervezet felszólította Magyarországot a törvények visszavonására, mondván, hogy azok jelentős kockázatot jelentenek, miközben a civil szervezetek, köztük az Amnesty International is óvatosságnak adtak hangot.
Legjobb videók
„Az amerikaiak az iranofóbiát, az USA jelenléte destabilizálja a Közel-Keletet”, Blinken a békéért szorgalmazza Izraelt
A spanyol parasztok felégették a török zászlót az autópályák és kikötők blokádjában
Irán, Törökország, Izrael, Szaúd-Arábia, Egyiptom… Ki a Közel-Kelet első számú katonai hatalma?
A Hamász azt akarja, hogy Oroszország az Izraellel fennálló 135 napos tűzszünet garanciái között legyen, az Egyesült Államok pedig megpróbálja fenntartani az egyezményt
Oroszország Buk-M1 rendszerű elfogó amerikai HIMARS rakétákat mutat be Ukrajnában
Az Egyesült Államok aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a törvényeket felhasználhatják a kritikusok megfélemlítésére.
Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője decemberben kijelentette, hogy a törvény „ellentétes a demokrácia, az egyéni szabadság és a jogállamiság közös értékeinkkel”.
(Ezt a történetet nem a News18 munkatársai szerkesztették, és egy szindikált hírügynökség hírfolyamából tették közzé – AFP)
Helyszín: Brüsszel, Belgium
Eredetileg közzétette: 2024. február 7., 23:15 IST
„A popkultúra rajongója. Nem tud bokszkesztyűben gépelni. Elemző. Diák. Felfedező.”
More Stories
Hogyan jelentkezz be a Bet Match játékba: nyerőgép kiválasztása és nyerő stratégiák
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után