Miközben az EU-tagországok június 25-én bejelentették az EU-csatlakozási tárgyalások szimbolikus megkezdését Ukrajnával és Moldovával, a magyar diplomaták már korábban is ragaszkodtak ahhoz, hogy az ország soron következő EU-elnökségét a Nyugat-Balkántól és Ukrajnától távolabbra terjesszék ki.
Magyarország térségbeli szövetségesei – Szerbia, Bosznia-Hercegovina és az új észak-macedóniai kormány – azonban már lépéseket tettek, hogy megkérdőjelezzék a többi EU-tagállam uniós értékek iránti elkötelezettségét, ami azt jelenti, hogy Budapest nem tehet sokat. Hogy előmozdítsák ügyeiket.
Szerbia megtagadta, hogy csatlakozzon az Oroszországot sújtó szankciókhoz Ukrajna provokáció nélküli inváziója miatt, valamint a 2023 decemberi választások megtartása miatt, amelyet különösen Németországban bíráltak széles körben.
A boszniai Boszniai Szerb Köztársaság magas rangú politikusai az entitás felbomlását és az Oroszországgal való kapcsolatok fenntartását szorgalmazták. Kritikát is kaptak azért, mert elhalasztják az ország uniós csatlakozásához szükséges reformokat.
Eközben Észak-Macedóniában az új jobboldali kormány nacionalista megközelítésével már szembehelyezkedett az EU-tagokkal, Görögországgal és Bulgáriával.
Magyarország támogathatja Montenegrót, amely jelenleg az EU-csatlakozási folyamatban élen jár. Az új EU-párti kormány és elnök kinevezése után azonban a kis országot ismét politikai megosztottság sújtja, miután a kormányzó Európa Most (PES) párt és korábbi alelnöke, Jakov Miladović államfő megosztott.
Budapest prioritásai
Ez azt jelenti, hogy még az elnökség július 1-jei kezdete előtt meghiúsulhat a magyar EU-elnökség uniós csatlakozási „érdemi előrelépés” célja.
„A bővítés az EU egyik legsikeresebb politikája. Ennek a pozitív tendenciának a megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a bővítési politika érdemeken alapuló, kiegyensúlyozott és hiteles legyen” – áll a közleményben. A prioritások listája Megjelent a magyar EU Tanácsi Elnökség honlapján.
„Az EU régóta elkötelezett amellett, hogy biztosítsa a Nyugat-Balkán európai perspektíváját, mivel a Közösség nem lenne teljes a régióhoz való hozzáférés nélkül. A régió integrációja gazdasági, biztonsági és geopolitikai szempontból is előnyös az EU számára. További szélesítés és elmélyítés együttműködésünk, mind az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó, mind az Európai Politikai Közösség Meghívjuk partnereinket konzultációra a keretről is” – tette hozzá.
Az elnök további prioritásai között szerepel egy új európai versenyképességi paktum létrehozása, az európai biztonságpolitika megerősítése, az illegális migráció visszaszorítása és az uniós integrációs politika jövőbeli irányának kialakítása.
Boca János, Magyarország európai ügyekért felelős minisztere a hónap elején megismételve egy „érdem alapú” bővítési stratégia szükségességét részletesebben kifejtette, mit jelent ez egyes országok számára. A Falcon Insight jelentette.
A célok között szerepel egy új elindítása Egy csomó fejezet A fejezetek többségének lezárása Szerbiával, Montenegróval, valamint kormányközi konferencia szervezése Észak-Macedóniával és Albániával.
A magyar illetékesek ugyanakkor jelezték, hogy Ukrajna csatlakozási folyamatában kevés előrelépés várható.
A kormány nem vár olyan érdemi lépéseket, mint például fejezetek megnyitása elnöksége alatt, bár nem akadályozta meg Magyarországot abban, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdjen Ukrajnával – a frakciótársai nyomására.
Ez nagyrészt szimbolikussá teszi az Ukrajnával és Moldovával folytatott tárgyalások hivatalos megkezdését. Ezt azonban egy hosszadalmas folyamat követi, amelynek során átvizsgálják, hogy jogszabályaik megfelelnek-e az uniós jognak.
Ellentmondásos elnökség
A csoport magyarországi vezetése ellentmondásos volt, az EU értékrendje és politikája Oroszországgal szemben Ukrajna megszállása, illetve az utóbbi időben gyakori összetűzések óta Brüsszellel. Július 1-je előtt még arról is szó esett, hogy egyes tagállamok leválthatják Magyarországot az EU Tanácsának élén.
Magyarország Európai Uniós Állandó Képviselője megalkotta a Palind illatot Egyértelműen egy brüsszeli konferencián Az Ukrajnával és Moldovával június 25-én megtartott kezdeti kormányközi konferencia után az év második felében nem várható további konferencia, bár az átvilágítási folyamat mindkét ország esetében folytatódik.
A DW hozzátette: Budapest a nyugat-balkáni folyamat felgyorsításával kívánja „kiegyensúlyozni” az EU-bővítést.
Továbbra is izgalmasabb volt Szijárdó Péter külügyminiszter nyilatkozott A márciusi montenegrói látogatása alkalmával az „új energia” uniós csatlakozásról beszélt.
Szijjártó Péter azt mondta, hogy az EU előtt álló gazdasági és biztonsági kihívások „negatív spirálba” sodorták a tömeget, amelynek „új energiára van szüksége kívülről”. „Ez a fontos új energia a nyugat-balkáni ambiciózus, növekvő, gyorsan növekvő államokból származhat” – mondta a külügyminiszter.
Új jelöltek
Ukrajna 2022 februári orosz inváziója óta az EU keleti oldalán három ország – Grúzia, Moldova és Ukrajna – kapott EU tagjelölt státuszt. Közülük kettőt, Moldovát és Ukrajnát már jóváhagyták a csatlakozási tárgyalásokra.
Ez éles ellentétben áll a Nyugat-Balkán által elért nagyon lassú előrehaladással, bár az invázió óta a térség hat állama igyekezett felgyorsítani a hozzáférést.
A nyugat-balkáni országok közül mindössze két ország, Montenegró és Szerbia van tárgyalási szakaszban. Montenegró mind a 33 fejezetet megnyitotta, amelyek közül hármat ideiglenesen lezártak. Szerbia 35 fejezetéből 22-t nyitott meg, amelyek közül kettőt lezártak. A csatlakozás feltételeként a Koszovóval fenntartott kapcsolatainak normalizálása további akadálya elé néz.
Annak ellenére, hogy 2014 és 2005 óta tagjelölt országok, Albánia és Észak-Macedónia csak zöld utat kapott a 2022-es induláshoz.
Albánia esetében az átvilágítás 2023-ban fejeződött be, a következő lépés pedig várhatóan az első tárgyalási klaszter megnyitása lesz, amely az igazságszolgáltatásról, az alapvető jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló fejezeteket foglal magában. Ha Észak-Macedónia tovább akar lépni a tárgyalásokon, módosítania kell alkotmányát a bolgár kisebbség bevonása érdekében. Az előző balközép kormánynak nem sikerült ezt a politikailag nehéz lépést megtennie, az új VMRO-DPMNE vezette kormány pedig azt állítja, hogy újra akar tárgyalni Bulgáriával.
Bosznia-Hercegovina nemrég kapta meg a tagjelölt státuszt, de Koszovó ezt nem tudta megtenni, mivel öt EU-tagállam (közülük Magyarország) nem ismerte el.
Barátok a környéken
A hat nyugat-balkáni állam közül Szerbiának különösen erős a kapcsolata Magyarországgal. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szoros kapcsolatot ápol Aleksandar Vučić szerb államfővel, a két vezető „barátként” emlegeti egymást.
Budapest ápolta kapcsolatát a Boszniai Szerb Köztársasággal és annak ellentmondásos elnökével, Milorad Dodikkal is. Dodicot az Egyesült Államok szankcionálta korrupció, valamint Bosznia stabilitásának és területi integritásának fenyegetései miatt. Szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, Ukrajna inváziója óta többször járt Moszkvában.
Ennek ellenére Magyarország támogatta a boszniai szerb vezetést Az ENSZ határozata ellen szavaz Július 11-e a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapja és A Republika Srpska közbelép az energiaprojektek visszavonása érdekében Todik szeparatista politikája miatt a német kormány leállította a projektek finanszírozását a régióban.
Orbán olyan vezetőket méltat, mint Vučić és Dodik a regionális stabilitásban betöltött szerepükért, igazolva, hogy támogatják a gyors balkáni terjeszkedést. Amint azt az Európai Politikai Központ (EPC) közleménye ismerteti, az övé A liberális megközelítés hasonló politikát inspirált a Nyugat-BalkánonSzerbia és Bosznia pedig az elmúlt évtizedben a demokratikus normák visszaesését szenvedte el.
2023-ban A képviselők vizsgálatot kértek Várhelyi Olivér bővítési biztos megsértette az Európai Bizottság magatartási kódexét a Nyugat-Balkánon, különösen Bosznia és Szerbia irányában. A Szocialisták és Demokraták Kiáltványa Várhelyi azokra a hírekre mutatott rá, amelyek szerint „továbbra is lekicsinyli Vucic szerb elnök demokrácia elleni támadásait, és állítólag segítette Milorad Dodik szeparatista tevékenységét Bosznia-Hercegovinában”.
Nacionalista átmenet Észak-Macedóniában
Orbán kormányzó Fidesz-pártja kapcsolatban áll az észak-macedóniai jobboldali nacionalista VMRO-DPMNE párttal, amely nemrégiben tért vissza az ország általános és elnökválasztásán.
Magyarország menedékjogot adott Nikola Gruevszkinek, a VMRO-DPMNE egykori vezetőjének és volt miniszterelnöknek, és mindeddig ellenállt Szkopje kísérleteinek, hogy kiadják őt korrupció miatti börtönbüntetésre. Miközben Hristijan Mickoski kormányalakításra készült, és Gruevszkit a VMRO-DPMNE-vel váltotta fel, Orbán melegen üdvözölte, és kifejezte azon óhaját, hogy kétoldalú kapcsolatokat alakítson ki Észak-Macedóniával.
Budapest Észak-Macedónia EU-csatlakozásának előmozdítására tett erőfeszítéseit azonban már most összetörheti az új szkopjei gárda nacionalista álláspontja, amely Görögország és Bulgária fenyegetéseihez vezetett.
Mind Mickoski, mind az észak-macedóniai új Gortana Siljanovska-Tavkova egyértelművé tette, hogy nem elégedettek az úgynevezett „névalkuval”, amely az ország nevét „Macedóniáról” „Észak-Macedóniára” változtatta. Mikkoski azt mondta, hogy Macedónia belsőleg a régi nevet fogja használni, és az új Észak-Macedónia nevet „szégyenletesnek” nevezte. Görögország szerint ez sérti a PRSP-megállapodás feltételeit.
Mikkosky is mondta Újra akarja tárgyalni a megállapodást BulgáriávalSophia gyorsan azt mondta, hogy ez elfogadhatatlan.
E kérdések ismeretében nem világos, mit tehet Budapest szövetségesei ügyeinek előmozdítása érdekében a régióban.
„A popkultúra rajongója. Nem tud bokszkesztyűben gépelni. Elemző. Diák. Felfedező.”
More Stories
Hogyan jelentkezz be a Bet Match játékba: nyerőgép kiválasztása és nyerő stratégiák
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után