november 10, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

A borászok reagálnak Magyarország forró júliusára

A borászok reagálnak Magyarország forró júliusára




Által James Bailey

Írta: 2024. augusztus 09

Magyarországon az eddigi legmelegebb július következik, ami arra készteti a borászokat, hogy augusztus elején kezdjék meg a szőlőszüretést – közel egy hónappal a szokásos ütemezés előtt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint az idei július volt a legmelegebb Magyarországon az 1901-es hőmérsékleti rekordok kezdete óta.

A Harper’s-nek adott exkluzív interjúkból kiderül, hogy bár aggodalomra ad okot a változó éghajlat, a magyar borászok úgy gondolják, hogy képesek alkalmazkodni hagyományos fehérboraik elhagyása nélkül.

Mészáros László (képünkön) főborász Disnoco Tokajiban a Harpers elmondta, hogy a korai betakarítási tendencia országszerte elterjedt a különösen meleg év miatt, a hőmérséklet folyamatosan átlag feletti.

„Meleg év volt… ami ideális érési feltételeket teremtett körülbelül három héttel korábban egy átlagos évjárathoz képest, mint tavaly” – magyarázta Mészáros. Bizakodó, ígéretesnek minősíti az idei évjáratot, különösen az olyan magas savtartalmú fajták esetében, mint a Furmint. „Általában a melegebb évek jobbak az olyan magas savtartalmú fajtáknak, mint a mi Fermintunk.”

Az idei termést más szélsőséges időjárási évekkel összehasonlítva 2024-ben több csapadék esett, mint az aszály sújtotta 2022-es évjárat, amely kevésbé volt szélsőséges, annak ellenére, hogy júliusban magasabb volt az átlaghőmérséklet és hosszabb hőhullámok voltak: „2024 nagyon magas. Átlaghőmérséklet és hosszú hőhullámos időszak júliusban, de a szokásosnál több eső” – mondta.

Eközben Bartos Charolta, a Togaji Nobilis alapítója megerősítette, hogy a korai szüret az ő szőlőültetvényeit is érinti. „Két héttel korábban beköszöntött a tavasz a Tokaji borvidéken” – mondta, hozzátéve, hogy a Muscat fajtánál egy hét múlva kezdődik a szüret, nem sokkal ezután következik a Furmint és a Hárslevelű.

Bartos az időzítés fontosságát hangsúlyozta a tokaji borokra jellemző magas savtartalom fenntartásában: „Történelmileg október végén kezdtük a szüretet, most szeptemberben. Csökkenti a termelési kockázatokat és egyensúlyba hozza a termék minőségét.”

Burtos az éghajlati mintákkal kapcsolatos megfigyeléseit is megosztotta, rámutatva, hogy bár az éghajlat erősen változékony, összességében nem feltétlenül válik melegebbé: „Röviden, azt mondanám, hogy éghajlatunk változékonyabb volt az évek során, mint egyszerűen változó. Melegebb .”

Bartós és más tokaji borászok az emelkedő hőmérséklet ellenére sem feltétlenül váltottak fehérről vörösre. „A furmint és a hárslevelű egyedi adottságaiban, magas savtartalma, így nem szükséges vörösborrá alakítani őket” – zárta szavait Bartos, kiemelve a régió fehérbortermelésének nagy hagyományait.

A déli villani borvidéken Erhard Human, a Human Wines társalapítója elmondta, hogy az idei szüret a szokásosnál 10-14 nappal korábban kezdődik.

„Az elmúlt hat hétben 30°C feletti hőmérsékletet tapasztaltunk, gyakran elérte a 35-39°C-ot is, szinte eső nélkül” – mondta Heumann a Harpersnek. Az idei évjáratra kiváló minőségűre számít, különös tekintettel a melegebb körülményekhez jól illeszkedő fajtákra, mint a Furmint és a Kékfrankos. Heumann azonban aggodalmának adott hangot egyes szőlőfajták hosszú távú életképessége miatt, mint például a Merlot, amelyek nehézségekkel küzdhetnek a felmelegedő éghajlaton.

Ifj. Szepsy István, a Szepsy főborásza betekintést nyújtott a jövőre nézve a megfelelő szőlőfajták kiválasztásának fontosságára. Megismételte a Fermint szőlő rugalmasságát, amelyet több mint 1000 éve termesztenek.

„Amit mostanában tehetünk, hogy több levelet takarunk le, hogy növeljük az árnyékot” – magyarázta Szepsy Jr. – A Furmint választása a jövő kulcsa. Bízik a Fermint alkalmazkodóképességében, különösen a száraz fehérborok készítésében a klímaváltozással szemben.

Az egyes borászok által meghirdetett korai szüretek mellett a Bortársaságok Országos Tanácsa is megerősítette, hogy a tendencia Magyarország-szerte elterjedt. Az év enyhe kezdete tökéletes feltételeket teremtett a szőlő növekedéséhez, három-négy héttel a tervezettnél előbbre helyezve a szőlőültetvényeket. Bár a hűvös tavasz némileg csökkentette ezt az előnyt, a szőlőültetvények két héttel korábban voltak, mint a normál körülmények ebben az évszakban. A száraz időjárás hozzájárult az egészséges, jó minőségű szőlőtermeléshez, így a 2024-es évjáratra friss, gyümölcsös borok várhatók. Ezek a feltételek tükrözik a 2018-as évet, amely nagyra értékelt, kiegyensúlyozott borokat eredményezett.

A Tanács a következő évtizedben nem számít jelentős változásra a magyar borok, különösen a fehérborok minőségében vagy jellemzőiben. „Csúcséveket leszámítva ideálisak a körülmények a fehérborok készítéséhez, a termelők megfelelő termesztési vagy borkészítési technológiák alkalmazásával alkalmazkodhatnak a melegebb tenyészidőszakhoz” – mondta Smilkó Gabriella, a Bortársaságok Országos Tanácsának szakmai ügyekért felelős vezetője. Harpers.

Az elmúlt 20 év során a magyar borászok olyan fejlesztéseket valósítottak meg, amelyek a bortermelést még kihívásokkal teli körülmények között is ellenállóbbá teszik. Ilyen például a keleti és északi fekvésű szőlőültetvények termesztésének növelése, a korai reggeli szüret, valamint a pincészetekben klíma- és hűtőtartályok használata. „A borászok néhány éve, akár egy évtizede alkalmazkodnak a klímaváltozás kihívásaihoz” – magyarázta Smilko. Arra számít, hogy a 2024-es borok a 2018-as évjárathoz fognak hasonlítani, amit a fogyasztók jól fogadtak.





READ  A budapesti Niugati pályaudvar rangos filmes díjat nyert