december 27, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

A G7-ek az Ukrajna gabonaexportjára vonatkozó orosz embargó feloldását célzó intézkedéseket tárgyalnak | st 7

A G7-ek külügyminiszterei és agrárminiszterei a németországi találkozókon megvitatják az ukrajnai kikötőkből származó gabonaexport orosz blokádjának megtörésére irányuló sürgős intézkedéseket, beleértve a romániai és balti kikötőkön keresztüli útvonalak megnyitásának kísérletét is.

A gabonakiviteli tilalom gyorsan Ukrajna egyik legsürgetőbb diplomáciai és humanitárius válságává vált. Joe Biden kedden kijelentette, hogy az Egyesült Államok olyan megoldásokon dolgozik, amelyekkel „ezt az élelmiszert eljuttathatja a világba, hogy segítsen lecsökkenteni az árakat”.

A G7 külügyminiszterei a Hamburgtól északkeletre fekvő balti üdülőhelyen, Weissenhausban, a mezőgazdasági miniszterek pedig Stuttgartban találkoznak.

Cem Ozdemir, Németország mezőgazdasági minisztere és a Zöld Párt tagja hónapok óta kereste az EU-val a Lengyelországon és Fehéroroszországon keresztül a balti kikötőkbe vezető alternatív vonatútvonalakat, de az Ukrajna és Lengyelország közötti eltérő nyomtávok, a korábbi forgalom elmaradása és hiányosságok miatt. megfelelő vasúti járművek minden tényezője ez a lehetőség.

Egy ukrán becslés szerint az Ukrajna által általában a fekete-tengeri kikötőkön keresztül szállított exportnak csak 20%-a szállítható vasúton a balti kikötőkbe. A földi szállítás költsége ötszörösére nőtt az elmúlt évben.

A háború előtt Ukrajna élelmiszereinek nagy részét – amely 400 millió ember élelmezésére elegendő – az ország hét fekete-tengeri kikötőjén keresztül exportálták. Az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramja szerint a konfliktus kirobbanása előtti nyolc hónapban közel 51 millió tonna gabona haladt át rajta. Ukrajna kereskedelmének értéke évi 47 milliárd dollár (38 milliárd font).

A rajz

Mikola Solsky, Ukrajna mezőgazdasági és élelmiszer-politikai minisztere Gdansktól vagy keletebbre a litvániai klaipedai kikötőig és három lettországi kikötőig terjedő lehetőségeket vizsgált meg. A balti kikötők elvesztették a kereskedelmet Oroszország És ezért Fehéroroszországnak, beleértve a hamuzsírt is, van szabad kapacitása.

A római konstancai kikötő is fogadott néhány ukrán gabonaszállítmányt, de a Törökország felé gabonát szállító hajóknak valószínűleg a római vizeken kell maradniuk.

Az ENSZ arról is tárgyalt, hogy lehetne-e humanitárius folyosót nyitni Fehéroroszországon keresztül gabonaszállításra a balti kikötőkbe, mert az Ukrajna és Fehéroroszország közötti útvonalterv szabványos.

„Most megteltek a magtárak Ukrajnában. Ugyanakkor világszerte 44 millió ember sétál az éhínség felé. Meg kell nyitnunk ezeket a kikötőket, hogy az élelmiszerek be- és kijöhessenek” – mondta David Beasley, az Egyesült Nemzetek Világélelmezési Szervezetének munkatársa. Program, aki hetek óta kongatja a vészharangot. Ukrajnából. A világ ezt követeli, mert világszerte emberek százmilliói függenek attól az élelmiszertől, amely ezeken a kikötőkön keresztül érkezik.”

Normális esetben Ukrajna havonta mintegy 5-6 millió tonna gabonát és 700 ezer tonna olajos magvakat exportál majd a fekete-tengeri kikötőkön keresztül. Az Ukrán Agribusiness Club szerint összesített becslések szerint 15 és 20 millió tonna közötti mennyiséget exportálnak.

Markjan Dmitrasevics, Ukrajna mezőgazdasági miniszterhelyettese elmondta, hogy a vasúti kivitel 600 000 és 1 millió tonnára nőhet, de 18-24 hónapot vesz igénybe a meglévő készletek felszámolása, mielőtt bármilyen új termést adnának hozzá. Áprilisban mindössze 560 000 tonnát exportáltak vasúton Ukrajnából.

A kikötők újranyitása továbbra is a legjobb megoldás – mondta Roman Slaston, az Ukrán Agrárüzleti Klub vezérigazgatója, de a szárazföldi, folyami uszályok és vasúti teherautók exportja megduplázódhat az ukrajnai fekete-tengeri kikötőkben korábban áthaladó mennyiség közel felére.

Szerinte a legnagyobb növekedési potenciál abban rejlik, ha egy legfeljebb 10 000 teherautóból álló hadsereget szerveznének, amely gabonát szállítana egy ötnapos oda-vissza útra Ukrajnából a balti kikötőkbe. Elmondta, hogy Ukrajna 40 gabonaüzemet használhat fel az Európai Unióban.

Slaston elmondta, hogy a lengyel határon 5000 gabonával megrakott motorkocsi vár átkelésre, de jelenleg csak napi 350 kocsi kapacitása van.

Miután hétfőn orosz rakéták találták el Odessza kikötővárosát, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: „Mezőgazdasági exportjaink nélkül a világ különböző részein több tucat ország áll már élelmiszerhiány szélén. A legszegényebbeket fogja a leginkább sújtani. Ennek súlyos politikai következményei lesznek.”

David Miliband, a Nemzetközi Mentőbizottság vezérigazgatója a következőket mondta: „Egyelőre úgy gondolom, hogy az Oroszország elleni szankciókat legalább annyira okolják az élelmiszerárak emelkedéséért, mint az ukrajnai inváziót. Hatalmas versenyt kell megnyerni a közvélemény felett világszerte.”

Már most vannak arra utaló jelek, hogy az orosz diplomácia megpróbálja áthárítani a felelősséget. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ománi látogatása során azt állította, hogy az ukrán hatóságok nem engedik be a búzát szállító hajókat kikötőikből, és elaknázták a kikötők környékét. Ukrajna szerint a vádak abszurdak.

2020-ban Ukrajna volt a világ ötödik legnagyobb búzaexportőre, és az alacsony és közepes jövedelmű országok jelentős haszonélvezők voltak. A fő exportcélpontok Egyiptom, Indonézia, Pakisztán, Banglades és Libanon voltak.

Egyiptomban, ahol a lakosság egyharmada a hivatalos szegénységi küszöb alatt él, és államilag támogatott kenyértől függ, a liszt ára 15%-kal emelkedett. Az áprilisi általános infláció meghaladta a 13%-ot.

A konfliktus kezdetét követő hónapban a búza és a kukorica exportára 22, illetve 20 százalékkal emelkedett, a 2021-es meredek emelkedés mellett.

Iratkozzon fel ingyenes napi hírlevelünk első kiadására – minden hétköznap reggel 7 órakor GMT

Ezek a növekedések valószínűleg folytatódni fognak, mivel az ukrán gazdálkodók vetési akciója akár ötödével késett a gyomirtószerek hiánya, a hideg időjárás, a gázolaj és a kijárási tilalom miatti járműforgalom miatt – mondta Solsky. A gazdák a tavaszi veteményekről a napraforgómagra és a szójára tértek át. Becslések szerint az ukrán mezőgazdasági területek mintegy egyötöde jelenleg Oroszország kezében van.