A holland iszlámellenes populista Geert Wilders lemond miniszterelnök-jelöltségéről

A holland populista iszlámellenes vezető, Geert Wilders lemondott a miniszterelnöki pályáról, annak ellenére, hogy pártja drámai győzelmet aratott a 2023-as választásokon.

„Csak akkor lehetek miniszterelnök, ha a koalíció összes pártja őt támogatja. Nem így volt” – írta a korábban Twitter néven ismert X-en.

Szabadságpártja szerezte a legtöbb szavazatot tavaly, de a koalíció létrehozásához más pártok támogatására is szüksége volt.

Három másik párttal folytatódnak a tárgyalások az új kormány formájával kapcsolatban.

A kedden lezárult legutóbbi tárgyalási fordulót vezető tárgyaló a tervek szerint csütörtökön nyújtja be jelentését az Országgyűlésnek.

Wilders szerda esti levelében ezt írta: „Jobboldali kormányt akarok. Kevesebb menedékjogot és bevándorlást. A hollandok az elsők. A hazám és a szavazóim iránti szeretet nagy és fontosabb, mint a pozícióm.”

A 60 éves Wilders hónapokig tárgyalt a jobbközép liberális VVD párttal, az Új Társadalmi Szerződés (NSC) párttal és a BBB farmerpártokkal a koalíciós kormány megalakításáról.

A NOS holland közszolgálati televízió szerint e három vezetői ezen a héten ragaszkodtak ahhoz, hogy csak úgy lennének hajlandóak továbblépni, ha mind a négy pártvezető beleegyezik abba, hogy nem vállal szerepet a kormányban.

Nem derült ki azonnal, hogy sikerült-e konszenzusra jutni a miniszterelnöki posztról.

Csütörtökön parlamenti vita is várható a témában, amikor Kim Potters, a négy párt közötti tárgyalásokat irányító férfi ismerteti megállapításait.

Várhatóan bejelenti, hogy a pártok készek kisebbségi kormányt alakítani „parlamenten kívüli kabinettel”, ami azt jelenti, hogy a négy pártvezető közül senki sem tölt be miniszteri posztot, képviselő marad.

Nem világos, hogy pontosan ki lesz a miniszterelnök és ki lesz a kormányban. Mark Rutte 14 éves kormányzása után a következő holland kormánynak személyesebb miniszterelnöke lesz, míg a miniszterek a politikán kívülről és belülről is választhatók.

Ezt a kormánytípust kedveli az Új Társadalmi Szerződés vezetője, Peter Umtsigt és a Liberális Párt vezetője, Dylan Jeselgosz. Átadják a betartandó politikák szűkített listáját, amely szélesebb jogkört biztosít a Parlamentnek, bár ennek működése továbbra is rejtély.

Utoljára az 1980-as években nem a holland kormány legnagyobb pártjából került miniszterelnök. A holland sajtó szerint utoljára 1918-ban nem volt holland miniszterelnök az egyik kormánypárt vezetője.

A Szabadságpárt tavalyi győzelme nemcsak a holland politikát rázta meg, hanem Európa-szerte is éreztette hatását, hiszen Hollandia a mai Európai Unió egyik alapító tagja.