A magyar Orbán Viktor Finnországot, a svéd NATO-hozzáférést sújtja – Politico

Magyarország Európa bajkeverőjének hírneve megromlik szerdán, amikor parlamentje vitát kezd arról, hogy adjon-e zöld utat Finnországnak és Svédországnak a NATO-csatlakozáshoz.

Törökországgal együtt Magyarországnak még jóvá kell hagynia Finnország és Svédország kérelmét a transzatlanti szövetséghez való csatlakozásra, több mint nyolc hónappal azután, hogy a NATO-vezetők egy madridi csúcstalálkozón aláírták tagsági kérelmüket.

A NATO-tagok egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Törökország megkövezi az északi országokat – Recep Tayyip Erdogan elnök blokkolja Svédország kérelmét, azzal vádolva Stockholmot, hogy kurd fegyvereseket rejteget –, Orbán Viktor kormánya pedig húzza a lábát a parlamentben. Hozzájárulás a folyamathoz.

Szerdán végre megkezdődik Magyarország ratifikációs folyamata, a budapesti parlamenti vita a szavazás előtt – várhatóan március második felében.

De már most a baj jelei mutatkoznak.

Kocsis Máté, az orbáni nacionalista Fidesz választmányának vezetője a parlamentben a múlt héten azt mondta, „komoly vita” alakult ki a két ország egyesüléséről. Magyarország most Svédországba és Finnországba tervez delegációt küldeni.

Orbán maga is ezt az érzést visszhangozta. A Fidesz-pártját vasszorító magyar vezető – áll a közleményben Interjú „Bár elvileg támogatjuk Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, először komoly megbeszéléseket kell folytatnunk” – mondta pénteken.

Rámutatott a Finnország és Svédország részéről a magyar jogállamiság kérdéseivel kapcsolatos korábbi kritikákra, és azt állította, hogy pártjában egyesek „megkérdőjelezik annak bölcsességét, hogy olyan országokat fogadjanak be, amelyek kirívó hazugságokat terjesztenek Magyarországról, a magyarországi jogállamiságról”. A demokrácia itt az életről szól.”

„Hogyan működik ez az érvelés, akarhat-e bárki a szövetségesünk lenni egy katonai szervezetben, miközben szemérmetlenül hazugságokat terjeszt Magyarországról?”

Orbán megjegyzései megerősítették azt a brüsszeli félelmet, hogy a magyar vezető a NATO-bővítésre gyakorolt ​​befolyásával megpróbálhat engedményeket nyerni a jogállamiság ügyében.

Finnország és Svédország az egyik legkritikusabb megszólaló az EU asztala körül a magyarországi jogi rendelkezésekkel kapcsolatban, Budapest pedig továbbra is vitában áll az EU-val a finanszírozás miatt, mivel Brüsszel kifogásolja annak demokratikus normáit.

Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke mondott A hónap elején kijelentette, hogy Magyarországnak „nagyon hamar” rendeznie kell igazságszolgáltatása függetlenségét, ha 5,8 milliárd eurós támogatást szeretne kapni az EU COVID-19 helyreállítási alapjából.

Helsinki és Stockholm nagyrészt hallgatott a közelgő budapesti szavazásról.

Svédország különösen igyekszik nem elidegeníteni Erdogant, még akkor sem, ha a két ország különböző időpontokban állapodik meg az egyesülés lehetőségéről – ami nyilvánvalóan elfogadja, hogy Erdogan tovább tudja támogatni Svédország erőfeszítéseit.

Jens Stoltenberg NATO-főkapitány hétfőn Helsinkibe látogatott, ahol Finnországnak a szövetséghez való csatlakozása volt a napirend első helye. Sürgette Törökországot és Magyarországot is, hogy erősítsék meg a tagsági ajánlatukat – és hamarosan.

„Remélem, hamarosan megadják a jóváhagyásukat” – mondta Stoltenberg a magyar parlament tanácskozásáról. Arra a kérdésre, hogy kapcsolatban van-e Magyarországgal a kérdésben, azt válaszolta, hogy ez a szuverén nemzeti parlamentek döntése, hozzátéve: „Eljött az idő. Finnország minden feltételnek megfelel, csakúgy, mint Svédország, ezért keményen dolgozunk, és célunk, hogy ezt hamarosan megvalósítsuk.