március 24, 2023

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

A magyar jegybank dacol a kormány kamatcsökkentési nyomásával

  • Előfordulhat, hogy a bank nem változtat minden kamatlábat a várt módon
  • Orbán dacol a segélyszedő azon felhívásával, hogy „a lehető leghamarabb” csökkentsék a kamatokat.
  • A kamatlábak stabilan tartására tett ígéretek szigorítják a likviditási feltételeket
  • Az előrejelzések szerint 2023-ban Magyarországon lesz az EU legmagasabb inflációja
  • A piacok kamatcsökkentést várnak a második vagy harmadik negyedévtől az inflációs csúcsok után

BUDAPEST, február 28. (Reuters) – A Magyar Nemzeti Bank (NBH) kedden változatlanul hagyta a kamatlábakat, és közölte: tovább szigorítja a likviditási feltételeket annak ellenére, hogy a kormány nyomást gyakorol a hitelfelvételi költségek csökkentésére a mély gazdasági lassulás közepette.

Orbán Viktor miniszterelnök legfőbb gazdasági asszisztense nem sokkal a találkozó előtt sürgette a jegybankot, hogy kezdje meg a kamatcsökkentést, mondván, hogy a jelenlegi szintek „túl kemények” a gazdaság számára.

Az egyes közgazdászok által a jegybank függetlenségének próbájaként tekintett döntés az EU felső benchmark 13%-os változatlanul hagyásáról (HUINT=ECI) összhangban volt a Reuters által a múlt héten megkérdezett elemzők konszenzusos felhívásával.

Az MNB kedden korábban 12,5%-on tartotta egynapos betéti kamatát (HUODPO=ECI), gyorsbetéti kamatát pedig 18%-on a piaci kockázatok fedezésére használt hiteleszköz napi tenderén.

Legújabb frissítések

Lásd még 2 történetet

„Továbbra is 18%-os egynapos betéti kamatra van szükségünk az infláció mérséklése érdekében” – mondta Virac Barnabás alelnök a tájékoztatón, hozzátéve, hogy az alapkamat megváltoztatása nem volt napirenden, mivel az MNB a kockázatértékelés hosszú távú fejlesztésére helyezte a hangsúlyt.

„Az MNB tovább szigorítja a kötelező tartalék likviditásra gyakorolt ​​hatását” – mondta. „A jövőre nézve továbbra is prioritást élvez a likviditáskezelés, hogy kellően szűk sávban tudjuk tartani a készpénzes feltételeket.”

Az MNB tájékoztatása szerint a diszkrecionális betétek a 13%-os alapkamat helyett a jelenlegi 18%-os egynapos gyorsbetéti tender kamatláb mellett részesülnek kamatlábban a nagyobb igénybevétel ösztönzése érdekében.

A bank szerint az infláció januárban tetőzhetett, de arra figyelmeztetett, hogy az infláció lassulni fog. A magasabb irányadó piaci kamatlábak több potenciális kockázatot jelentenek, mondta Wirak.

READ  A Blue Dahlia Bistro ízelítőt kínál Magyarországból és Közép-Európából, ahol erre nincs lehetőség

1432 GMT-n a forint 377,7-en forgott az euróval szemben, ami erősebb a kamatdöntés bejelentése előtti 378,7-nél, és kilenchavi csúcsot ért el a héten.

A piacok arra számítanak, hogy a második vagy harmadik negyedévben megkezdődnek a kamatcsökkentések, amint az infláció csökkenni kezd.

„Jelenlegi véleményünk az, hogy a döntéshozók kényelmesen kezdik majd csökkenteni az alapkamat idén szeptembertől, amikor az infláció a jelenlegi szint körülbelül fele lesz” – mondta Nicolas Farr, az Emerging Europe közgazdásza.

A Reuters által megkérdezett közgazdászok az alapkamat akár 250 bázispontos csökkentését látják kilátásba az év végére, az infláció pedig a januári több mint 25%-ról egy számjegyűre csökken. Ennek ellenére 18,5 százalékosnak látják a 2023-as inflációt.

„Zöldség húsárak”

Más közép-európai politikai döntéshozókhoz hasonlóan a magyar kamatdöntők is igyekeznek egyelőre stabilan tartani a kamatlábakat, mivel a szomszédos ukrajnai háború következményei miatt lassul a gazdaság. Orbán kormánya arra számít, hogy a 2022-es 4,6 százalékról idén 1,5 százalékra lassul a növekedés.

„Úgy gondolom, hogy az NPH hamarosan elkezdi a kamatcsökkentést, és nem lesz túl óvatos” – idézte az index.hu hírportál Marten Nagy gazdaságfejlesztési minisztert, a jegybank volt alelnökét.

„A 18 százalékos nominális kamat és a jelenlegi 5-7 százalékos reálkamat nagyon kemény a gazdaság számára” – mondta Nagy. „Sajnos egyelőre nincs jele az enyhülésnek. Emellett a monetáris kondíciók is szigorodnak.”

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a magyar infláció 2023-ban 16,4 százalék lesz, ami a legmagasabb az EU-ban. Az élelmiszerárak inflációja januárban 48,2 százalékot ért el éves összevetésben, ami kétszerese az uniós átlagnak, nyomást gyakorolva a hétköznapi magyarokra.

Az MNB tájékoztatása szerint az élelmiszerek inflációja januárban érte el a csúcsot, de a szolgáltatások inflációja továbbra is a szokásosnál magasabb, ezért a következő hónapokban nyomon kell követni.

„Az árak nem a duplájára, hanem háromszorosára vagy négyszeresére nőttek” – mondta Nyeste Magda nyugdíjas kedden, amikor élelmiszert vásárolt egy budapesti vásárcsarnokban.

READ  Tudtad, hogy Budapesten van a világ egyik legszebb McDonald'sa? - Fényképek

„Meg kell nézni az árcédulákat. A zöldségekért húsárat kérnek.”

Christina Fenio további riportja Szerkesztette Andrew Heavens, Nick McPhee és Christina Fincher

Szabványaink: A Thomson Reuters bizalmi alapelvei.