Magyarország Európa bajkeverőjének hírneve megromlik szerdán, amikor parlamentje vitát kezd arról, hogy adjon-e zöld utat Finnországnak és Svédországnak a NATO-csatlakozáshoz.
Törökországgal együtt Magyarországnak még jóvá kell hagynia Finnország és Svédország kérelmét a transzatlanti szövetséghez való csatlakozásra, több mint nyolc hónappal azután, hogy a NATO-vezetők egy madridi csúcstalálkozón aláírták tagsági kérelmüket.
A NATO-tagok egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Törökország megkövezi az északi országokat – Recep Tayyip Erdogan elnök blokkolja Svédország kérelmét, azzal vádolva Stockholmot, hogy kurd fegyvereseket rejteget –, Orbán Viktor kormánya pedig húzza a lábát a parlamentben. Hozzájárulás a folyamathoz.
Szerdán végre megkezdődik Magyarország ratifikációs folyamata, a budapesti parlamenti vita a szavazás előtt – várhatóan március második felében.
De már most a baj jelei mutatkoznak.
Kocsis Máté, az orbáni nacionalista Fidesz választmányának vezetője a parlamentben a múlt héten azt mondta, „komoly vita” alakult ki a két ország egyesüléséről. Magyarország most Svédországba és Finnországba tervez delegációt küldeni.
Orbán maga is ezt az érzést visszhangozta. A Fidesz-pártját vasszorító magyar vezető – áll a közleményben Interjú „Bár elvileg támogatjuk Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, először komoly megbeszéléseket kell folytatnunk” – mondta pénteken.
Rámutatott a Finnország és Svédország részéről a magyar jogállamiság kérdéseivel kapcsolatos korábbi kritikákra, és azt állította, hogy pártjában egyesek „megkérdőjelezik annak bölcsességét, hogy olyan országokat fogadjanak be, amelyek kirívó hazugságokat terjesztenek Magyarországról, a magyarországi jogállamiságról”. A demokrácia itt az életről szól.”
„Hogyan működik ez az érvelés, akarhat-e bárki a szövetségesünk lenni egy katonai szervezetben, miközben szemérmetlenül hazugságokat terjeszt Magyarországról?”
Orbán megjegyzései megerősítették azt a brüsszeli félelmet, hogy a magyar vezető a NATO-bővítésre gyakorolt befolyásával megpróbálhat engedményeket nyerni a jogállamiság ügyében.
Finnország és Svédország az egyik legkritikusabb megszólaló az EU asztala körül a magyarországi jogi rendelkezésekkel kapcsolatban, Budapest pedig továbbra is vitában áll az EU-val a finanszírozás miatt, mivel Brüsszel kifogásolja annak demokratikus normáit.
Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke mondott A hónap elején kijelentette, hogy Magyarországnak „nagyon hamar” rendeznie kell igazságszolgáltatása függetlenségét, ha 5,8 milliárd eurós támogatást szeretne kapni az EU COVID-19 helyreállítási alapjából.
Helsinki és Stockholm nagyrészt hallgatott a közelgő budapesti szavazásról.
Svédország különösen igyekszik nem elidegeníteni Erdogant, még akkor sem, ha a két ország különböző időpontokban állapodik meg az egyesülés lehetőségéről – ami nyilvánvalóan elfogadja, hogy Erdogan tovább tudja támogatni Svédország erőfeszítéseit.
Jens Stoltenberg NATO-főkapitány hétfőn Helsinkibe látogatott, ahol Finnországnak a szövetséghez való csatlakozása volt a napirend első helye. Sürgette Törökországot és Magyarországot is, hogy erősítsék meg a tagsági ajánlatukat – és hamarosan.
„Remélem, hamarosan megadják a jóváhagyásukat” – mondta Stoltenberg a magyar parlament tanácskozásáról. Arra a kérdésre, hogy kapcsolatban van-e Magyarországgal a kérdésben, azt válaszolta, hogy ez a szuverén nemzeti parlamentek döntése, hozzátéve: „Eljött az idő. Finnország minden feltételnek megfelel, csakúgy, mint Svédország, ezért keményen dolgozunk, és célunk, hogy ezt hamarosan megvalósítsuk.
„A popkultúra rajongója. Nem tud bokszkesztyűben gépelni. Elemző. Diák. Felfedező.”
More Stories
Elképesztő siker: a CNN a budapesti metróvonalat választotta a világ legjobbjának
Orbán EP-képviselője Európából való kilépésről beszél!
Nemzetközileg elismert orgonisták lépnek fel a Budapesti Orgonafesztiválon