New Delhi: Westerlund 1A legnagyobb és a Földhöz legközelebbi „szuper” csillaghalmazt szorosan figyelemmel kísérik a NASA új adatai Chandra röntgen Obszervatórium és mások NASA Teleszkópok. Ezek a megfigyelések segítenek a csillagászoknak ebben az aktív csillagtermelő régióban részletesebben tanulmányozni.
Ez az első nyilvánosan közzétett adat az Extended Westerlund Open Collections Survey 1 and 2 (EWOCS) nevű projektből. EWOCS A palermói Olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet csillagászai vezetik. Chandra körülbelül 12 napig figyelte a Westerlund 1-et az EWOCS részeként.
Napjainkban már csak néhány csillag keletkezik galaxisunkban évente. A múltban azonban a Tejútrendszer annyi csillagot termelt, hogy körülbelül 10 milliárd évvel ezelőtt érte el csúcsát, és évente több tucat vagy száz keletkezett. Ennek nagy része hatalmas halmazokban, úgynevezett „szuperklaszterekben” történt, mint például a Westerlund 1. Ezek a klaszterek fiatalok, és a Nap tömegének több mint 10 000-szeresét tartalmazzák. A Westerlund 1 3-5 millió éves.
Az új kép Chandra-mélységadatokat és a NASA Hubble-teleszkópjának korábbi adatait tartalmazza hely távcső. Chandra röntgensugarai fiatal csillagokat és a halmazon keresztül terjedő forró gázokat fedeznek fel. A fiatal csillagok többnyire fehérnek és rózsaszínnek tűnnek, míg a forró gáz rózsaszín, zöld és kék (a hőmérséklet emelkedésével). A Hubble-adatok sok csillagot sárga és kék pontként emelnek ki.
Ma galaxisunkban van néhány csillag szuperhalmaz. Értékes betekintést nyújtanak abba a korszakba, amelyben galaxisunk legtöbb csillaga kialakult. A Westerlund 1 a legnagyobb megmaradt Szuper sztárcsoport A Tejútrendszerben. Tömege a Nap tömegének 50 000-100 000-szerese, és körülbelül 13 000 fényévnyire van a legközelebb a Földhöz.
Ezek a tulajdonságok ideális célponttá teszik a Westerlund 1-et a szuperhalmaz környezet csillag- és bolygóképződésre gyakorolt hatásának tanulmányozására. A kutatók a csillagok evolúcióját is tanulmányozhatják különböző tömegekben.
A Westerlund 1 új Chandra-adatai nagymértékben megnövelték az ismert röntgenforrások számát a klaszterben. Korábban a Chandra 1721 forrást észlelt Westerlund 1-ben. Az EWOCS-adatok közel 6000 röntgenforrást tártak fel, köztük sok halvány csillagot, amelyek tömege kisebb, mint a Napé. Ez új csillaghalmazt biztosított a csillagászoknak, hogy tanulmányozzák.
Az egyik figyelemre méltó felfedezés az, hogy a Westerlund 1 magjában négy fényév sugarú körben 1075 csillag található. Szemléltetésképpen négy fényév a távolság a Nap és a legközelebbi szomszédos csillag között.
Az EWOCS-adatokban szereplő diffúz emisszió eredményeként először észleltek forró gáz glóriát a Westerlund 1 központja körül. A csillagászok úgy vélik, hogy ez kulcsfontosságú a halmaz kialakulásának és fejlődésének megértéséhez, valamint tömegének jobb becsléséhez.
Ez az első nyilvánosan közzétett adat az Extended Westerlund Open Collections Survey 1 and 2 (EWOCS) nevű projektből. EWOCS A palermói Olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet csillagászai vezetik. Chandra körülbelül 12 napig figyelte a Westerlund 1-et az EWOCS részeként.
Napjainkban már csak néhány csillag keletkezik galaxisunkban évente. A múltban azonban a Tejútrendszer annyi csillagot termelt, hogy körülbelül 10 milliárd évvel ezelőtt érte el csúcsát, és évente több tucat vagy száz keletkezett. Ennek nagy része hatalmas halmazokban, úgynevezett „szuperklaszterekben” történt, mint például a Westerlund 1. Ezek a klaszterek fiatalok, és a Nap tömegének több mint 10 000-szeresét tartalmazzák. A Westerlund 1 3-5 millió éves.
Az új kép Chandra-mélységadatokat és a NASA Hubble-teleszkópjának korábbi adatait tartalmazza hely távcső. Chandra röntgensugarai fiatal csillagokat és a halmazon keresztül terjedő forró gázokat fedeznek fel. A fiatal csillagok többnyire fehérnek és rózsaszínnek tűnnek, míg a forró gáz rózsaszín, zöld és kék (a hőmérséklet emelkedésével). A Hubble-adatok sok csillagot sárga és kék pontként emelnek ki.
Ma galaxisunkban van néhány csillag szuperhalmaz. Értékes betekintést nyújtanak abba a korszakba, amelyben galaxisunk legtöbb csillaga kialakult. A Westerlund 1 a legnagyobb megmaradt Szuper sztárcsoport A Tejútrendszerben. Tömege a Nap tömegének 50 000-100 000-szerese, és körülbelül 13 000 fényévnyire van a legközelebb a Földhöz.
Ezek a tulajdonságok ideális célponttá teszik a Westerlund 1-et a szuperhalmaz környezet csillag- és bolygóképződésre gyakorolt hatásának tanulmányozására. A kutatók a csillagok evolúcióját is tanulmányozhatják különböző tömegekben.
A Westerlund 1 új Chandra-adatai nagymértékben megnövelték az ismert röntgenforrások számát a klaszterben. Korábban a Chandra 1721 forrást észlelt Westerlund 1-ben. Az EWOCS-adatok közel 6000 röntgenforrást tártak fel, köztük sok halvány csillagot, amelyek tömege kisebb, mint a Napé. Ez új csillaghalmazt biztosított a csillagászoknak, hogy tanulmányozzák.
Az egyik figyelemre méltó felfedezés az, hogy a Westerlund 1 magjában négy fényév sugarú körben 1075 csillag található. Szemléltetésképpen négy fényév a távolság a Nap és a legközelebbi szomszédos csillag között.
Az EWOCS-adatokban szereplő diffúz emisszió eredményeként először észleltek forró gáz glóriát a Westerlund 1 központja körül. A csillagászok úgy vélik, hogy ez kulcsfontosságú a halmaz kialakulásának és fejlődésének megértéséhez, valamint tömegének jobb becsléséhez.
Lili Farkas az Androbit szerzője, aki hírekkel, politikával, üzleti témákkal, technológiával, sporttal, szórakozással és életmóddal foglalkozik. Célja, hogy közérthető, hasznos és megbízható információkkal segítse az olvasókat az aktuális események és fontos témák követésében.
More Stories
Apple okosgyűrű fejlesztésén dolgozhat – érkezhet az iRing
Rejtélyes marsi jelenséget azonosítottak egy elveszett NASA-űrszonda korábbi adatai alapján
Óriási aszteroida közelíti meg a Földet: a NASA szerint továbbra sincs teljes védelem