július 18, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

A NASA Chandra röntgensugara a Földhöz legközelebb eső „szuper” csillagok halmazát rögzíti

A NASA Chandra röntgensugara a Földhöz legközelebb eső „szuper” csillagok halmazát rögzíti
New Delhi: Westerlund 1A legnagyobb és a Földhöz legközelebbi „szuper” csillaghalmazt szorosan figyelemmel kísérik a NASA új adatai Chandra röntgen Obszervatórium és mások NASA Teleszkópok. Ezek a megfigyelések segítenek a csillagászoknak ebben az aktív csillagtermelő régióban részletesebben tanulmányozni.
Ez az első nyilvánosan közzétett adat az Extended Westerlund Open Collections Survey 1 and 2 (EWOCS) nevű projektből. EWOCS A palermói Olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet csillagászai vezetik. Chandra körülbelül 12 napig figyelte a Westerlund 1-et az EWOCS részeként.
Napjainkban már csak néhány csillag keletkezik galaxisunkban évente. A múltban azonban a Tejútrendszer annyi csillagot termelt, hogy körülbelül 10 milliárd évvel ezelőtt érte el csúcsát, és évente több tucat vagy száz keletkezett. Ennek nagy része hatalmas halmazokban, úgynevezett „szuperklaszterekben” történt, mint például a Westerlund 1. Ezek a klaszterek fiatalok, és a Nap tömegének több mint 10 000-szeresét tartalmazzák. A Westerlund 1 3-5 millió éves.
Az új kép Chandra-mélységadatokat és a NASA Hubble-teleszkópjának korábbi adatait tartalmazza hely távcső. Chandra röntgensugarai fiatal csillagokat és a halmazon keresztül terjedő forró gázokat fedeznek fel. A fiatal csillagok többnyire fehérnek és rózsaszínnek tűnnek, míg a forró gáz rózsaszín, zöld és kék (a hőmérséklet emelkedésével). A Hubble-adatok sok csillagot sárga és kék pontként emelnek ki.
Ma galaxisunkban van néhány csillag szuperhalmaz. Értékes betekintést nyújtanak abba a korszakba, amelyben galaxisunk legtöbb csillaga kialakult. A Westerlund 1 a legnagyobb megmaradt Szuper sztárcsoport A Tejútrendszerben. Tömege a Nap tömegének 50 000-100 000-szerese, és körülbelül 13 000 fényévnyire van a legközelebb a Földhöz.
Ezek a tulajdonságok ideális célponttá teszik a Westerlund 1-et a szuperhalmaz környezet csillag- és bolygóképződésre gyakorolt ​​​​hatásának tanulmányozására. A kutatók a csillagok evolúcióját is tanulmányozhatják különböző tömegekben.
A Westerlund 1 új Chandra-adatai nagymértékben megnövelték az ismert röntgenforrások számát a klaszterben. Korábban a Chandra 1721 forrást észlelt Westerlund 1-ben. Az EWOCS-adatok közel 6000 röntgenforrást tártak fel, köztük sok halvány csillagot, amelyek tömege kisebb, mint a Napé. Ez új csillaghalmazt biztosított a csillagászoknak, hogy tanulmányozzák.
Az egyik figyelemre méltó felfedezés az, hogy a Westerlund 1 magjában négy fényév sugarú körben 1075 csillag található. Szemléltetésképpen négy fényév a távolság a Nap és a legközelebbi szomszédos csillag között.
Az EWOCS-adatokban szereplő diffúz emisszió eredményeként először észleltek forró gáz glóriát a Westerlund 1 központja körül. A csillagászok úgy vélik, hogy ez kulcsfontosságú a halmaz kialakulásának és fejlődésének megértéséhez, valamint tömegének jobb becsléséhez.