április 28, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

A NASA Parker küldetése 2024-ben napelemes leszállásra készül

A NASA Parker küldetése 2024-ben napelemes leszállásra készül

A NASA Parker Solar Probe 2018-as felbocsátása óta évről évre egyre közelebb került a Naphoz, és rávilágít a legfontosabb napfolyamatokra. 2024 végére új rekordot állít fel azzal, hogy valamivel több mint 6 millió kilométeres távolságból legelteti csillagunkat, mélyen ásva a perzselő külső rétegeibe.

Kiadott:

2 perc

Az űrkutatás történetének egyik legmerészebb küldetése, a Parker Solar Probe az első űrszonda, amely átrepül a Nap külső légkörén, amelyet a tudósok koronaként ismernek. A tervek szerint december végén új távlatokat nyit azzal, hogy a bolygónkat tüzes csillagától elválasztó távolság 96%-át megteszi.

Ezzel a Parker körülbelül 700 000 kilométer/órás (vagy 435 000 mérföld/óra) sebességet fog elérni, ami elegendő ahhoz, hogy egy perc alatt utazzon New Yorkból Tokióba – ezzel a történelem leggyorsabb ember alkotta járműve. Ezt a sebességet a Vénusz körüli oszcillációval éri el, a bolygó gravitációját felhasználva, hogy szorosabbra szabja a Nap körüli pályáját, és további sebességre tegyen szert.


„Ez óriási eredmény lesz az egész emberiség számára. Ez egyenértékű az 1969-es Holdraszállással” – mondta Dr. Nour Rawafi, a Parker projekt tudósa a Johns Hopkins Egyetemről egy sajtótájékoztatón. Interjú a BBC-vel. „Lényegében egy csillagra készülünk.

a sütőben

Parker küldetése, hogy ismételten körbejárja a Napot, közelebb kerülve a csillaghoz, miközben az áthalad a külső légkörén, amely paradox módon 300-szor melegebb, mint a tényleges felszíne. Ez azt jelenti, hogy elképzelhetetlen körülményekkel kell szembenézni, beleértve az 1400 Celsius fokot megközelítő hőmérsékletet és a nagy energiájú részecskékkel feltöltött napszelet.

Parker trükkje az, hogy gyorsan belemerül ebbe a pokolba, kiváló sebességére és vastag karbon kompozit hőpajzsára támaszkodva. A pajzs számos olyan műszert véd, amelyek mérik a töltött részecskéket és a mágneses fluktuációkat, valamint rögzítik a képeket és a hangokat.

2020-ban a csillag közelében készült felvételek szolgáltatták az első hangfelvételeket a napszélről – egy nagy energiájú részecskék áramlásáról, amely folyamatosan áramlik a Napból.

READ  Egy szinte láthatatlan galaxis kihívás elé állítja a sötét anyag paradigmáját


Napviharok előrejelzése

A küldetés célja, hogy jobban megértse a naptevékenységet, és rávilágítson a koronavírus körüli számos rejtélyre, mivel a hőmérséklet elérheti az egymillió Celsius-fokot és afeletti is – szemben a Nap felszínén tapasztalható mindössze 6000 Celsius-fokkal. A tudósok remélik, hogy a Parker által gyűjtött adatok segítenek megérteni, miért melegebb a Nap külső légköre, mint a felszíne.

A koronában keletkezik a napszél is, amely időnként napkitörésekké és „viharokká” alakul, ami megzavarhatja bolygónk mágneses terét, ronthatja a kommunikációt, és egészségügyi kockázatokat jelenthet az űrhajósok számára. Végső soron Parker megállapításai utat nyithatnak egy olyan űr időjárási szolgálatnak, amely képes előre jelezni és nyomon követni az ilyen eseményeket.

A Napról készült kép, amelyet az Európai Űrügynökség Solar Orbiter nevű eszköze készített körülbelül félúton bolygónktól 2020. július 16-án. © ESA/EUI/NASA az AFP-n keresztül

A szonda év végi repülése jelenti a legjobb lehetőséget a legfontosabb napfolyamatok jobb megértésére. Ez lesz az utolsó találkozása is: december után a szonda pályája már nem engedi, hogy a Vénusz körül lendüljön, így nem kerülhet túl közel a Naphoz.

Ezt a cikket az eredetiből fordították le francia nyelvre.