Új űr- és földi távcsöves megfigyelések feltárták, mi áll a hangszínkülönbség hátterében.
Naprendszerünkben a Naptól legtávolabbi bolygók, a Neptunusz és az Uránusz azonos méretű, tömegű és légköri viszonyokkal rendelkeznek. Ha egymás mellett nézzük a két bolygót, ami azután vált lehetségessé, hogy a NASA Voyager 2 űrszondája elrepült az 1980-as években, a Neptunusz élénkkék megjelenésű. Az Uránusz azúrkék halvány árnyalata.
A csillagászok a Gemini északi távcsövet és a NASA infravörös teleszkópját (mindketten Hawaii-on), valamint a Hubble Űrtávcsövet használták, hogy olyan modellt alkossanak, amely összeegyeztethető a Neptunusz és az Uránusz megfigyelésével.
A tudósok megállapították, hogy az Uránusz légkörében felesleges köd halmozódott fel, ami világosabb megjelenést kölcsönzött neki. Ez a pára vastagabb az Uránuszon, mint egy hasonló légkörréteg a Neptunuszon, így a mi szemszögünkből fehéríti az Uránusz megjelenését.
A különbség megértésére irányuló korábbi kísérletek a bolygók felső légkörére összpontosítottak meghatározott fényhullámhosszon.
„Ez az első olyan modell, amely szinkronban illeszti a visszavert napfény megfigyelését az ultraibolya és a közeli infravörös tartományba” – nyilatkozta Patrick Irwin, a tanulmány vezető szerzője, az Oxfordi Egyetem bolygófizikai professzora. Ő az első, aki elmagyarázza az Uránusz és a Neptunusz látható színének különbségét.
A modell a légkör mélyebb rétegeit is megvizsgálta, amelyek ködrészecskéket, valamint metán- és hidrogén-szulfid-felhőket tartalmaznak.
A hawaii Mauna Kea csúcsa közelében található Gemini North Telescope új megfigyeléseit más archív távcsőadatokkal párosították. A csapat három réteg aeroszolt elemzett az Uránusz és a Neptunusz különböző magasságaiban. A ködrészecskék középső rétege befolyásolja leginkább a színt.
Mindkét bolygón a középső réteg az, ahol a metánjég metánzáporokká alakul. A Neptunusz turbulens légköre aktívabb, mint a lassú, lomha Uránusz légköre, így a metánrészecskék és a hózáporok megakadályozzák a köd felhalmozódását a Neptunusz bolygón.
A tudósok úgy vélik, hogy ez a modell segíthet megmagyarázni, miért jelennek meg sötét foltok a Neptunuszon, de kevésbé gyakoriak az Uránuszon. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a légkör legmélyebb rétege egyre sötétedik, ami a Neptunusz bolygón lesz jobban észrevehető.
„Reméltük, hogy ennek a modellnek a kifejlesztése segít megérteni a felhőket és a ködöt a jégóriás légkörében” – nyilatkozta a tanulmány társszerzője, Mike Wong, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem csillagásza. „Az Uránusz és a Neptunusz közötti színkülönbség elmagyarázása váratlan bónusz volt!”
Többet megtudhatunk ezekről a titokzatos világokról, amelyekre a Voyager 2 csak gyorsrepülések során látogatott el.
Lili Farkas az Androbit szerzője, aki hírekkel, politikával, üzleti témákkal, technológiával, sporttal, szórakozással és életmóddal foglalkozik. Célja, hogy közérthető, hasznos és megbízható információkkal segítse az olvasókat az aktuális események és fontos témák követésében.
More Stories
Apple okosgyűrű fejlesztésén dolgozhat – érkezhet az iRing
Rejtélyes marsi jelenséget azonosítottak egy elveszett NASA-űrszonda korábbi adatai alapján
Óriási aszteroida közelíti meg a Földet: a NASA szerint továbbra sincs teljes védelem