A tudósok nem tudják megmagyarázni a titokzatos galaxist

Írta: April Ryder | közzétett 1 órával ezelőtt

A csillagászok egy új törpegalaxist fedeztek fel az univerzumban, amelyet furcsa összetétele és halvány megjelenése miatt generációk óta nem fedeztek fel. A kis galaxist Nube-nak (vagy spanyolul „felhőnek”) nevezték el.

A csillagászok látókörében a törpegalaxis szinte láthatatlan, és nem magyarázható az univerzum jelenlegi ismereteivel. Valójában annyira halvány, hogy a kutatók még nem tudták meghatározni a galaxis pontos helyét.

Az újonnan felfedezett törpegalaxist egy 2024 januárjában publikált tanulmány „diffúz” tömegként írta le, ami azt jelenti, hogy a halmazt alkotó csillagok olyan széles körben elterjedtek, hogy a galaxis alig bocsát ki fényt.

Eddig a galaxisok felépítésének tudományos ismeretei szerint a fénykoncentrációnak nagyobbnak kell lennie a galaxis közepén, és minél távolabbra kell néznie a középponttól, annak el kell halványulnia.

A csillagászok látókörében a törpegalaxis szinte láthatatlan, és nem magyarázható az univerzum jelenlegi ismereteivel.

A formáció közepén egy fényes égitestnek kell lennie, hogy biztosítsa a szükséges gravitációt a galaxis egyben tartásához, ami megmagyarázhatja, hogy a Nube miért 10-szer szélesebb, mint amennyinek a tudomány szerint „kell” lennie. A törpegalaxis 10-szer sötétebb is, mint azt egy ekkora galaxistól várták.

„Jelenlegi ismereteink szerint nem értjük, hogyan létezhet ilyen extrém tulajdonságokkal rendelkező galaxis” – mondta a tanulmány vezető asztrofizikusa, Mireya Montes. Mireia Montes élete nagy részét az univerzum tanulmányozásának szentelte a Kanári-szigeteken található Asztrofizikai Intézetben.

Az új törpegalaxis felfedezése akkor történt, amikor Montes és csapata a Sloan Digital Sky Survey által gyűjtött néhány régi adatot újraelemezte. A Sloan Digital Sky Survey egy rendkívül részletes csillagászati ​​adatbázis éjszakai égboltunkról.

Valójában annyira halvány, hogy a kutatók még nem tudták meghatározni a galaxis pontos helyét.

A történelmi adatok áttekintése során következetlenségre derült fény. Miután alaposabban megvizsgálták az anomáliát egy többszínű képalkotó teleszkópon keresztül, a kutatóknak sikerült véglegesen a törpegalaxisok közé sorolni az anomáliát, még akkor is, ha ellenkezik a csillagászati ​​tudomány által megállapított hüvelykujjszabályok némelyikével.

Bár a törpegalaxis pontos elhelyezkedése az univerzumban halvány megjelenése miatt nem igazán határozható meg, a kutatók elegendő információt gyűjtöttek össze annak megerősítésére, hogy az anomália körülbelül 300 millió fényévre lehet a Tejútrendszertől, amely körülbelül egyharmada a Tejútrendszer méretének. galaxisunk. galaxis.

Nobby szerkezetét megfigyelve a tudósok nem tudják meggyőzően megmagyarázni, hogyan tartják össze a törpegalaxist. Ha ilyen kis tömeg van a középpontjában, azt gondolhatnánk, hogy nem jön létre elég gravitáció a galaxis szerkezetének fenntartásához, de Nobby ennek ellenére ott van.

„Jelenlegi tudásunkkal nem értjük, hogyan létezhet ilyen extrém tulajdonságokkal rendelkező galaxis.”

Mireya Montes, a tanulmány vezető asztrofizikusa

A csillagászok általában a sötét anyag jelenlétével magyarázzák Nobi gravitációs anomáliáját. A sötét anyag egy nagyon titokzatos anyagtípus, amelyről úgy gondolják, hogy az ismert univerzum tömegének körülbelül 27 százalékát teszi ki. A sötét anyag jelenlegi ismeretei szerint azonban nincs elég belőle a törpegalaxisban ahhoz, hogy megmagyarázza szokatlan tulajdonságait.

Bármi legyen is Nobby furcsa tulajdonságainak oka, a csillagászok most még több hasonló szerkezetű törpegalaxist keresnek. További olyan galaxisok megtalálása, mint a Nube, segít a jelenlegi ismeretek bővítésében, és új távlatokat nyit a csillagászati ​​tanulmányok jövője előtt.

forrás: Csillagászat és asztrofizika