A villám felgyújtotta az összes életet a Földön: egy tanulmány a Harvard Egyetemen

A tudományos közösséget lenyűgözte ez az új elmélet.

Az élet megjelenése a Földön villámcsapásból eredő kémiai reakciók eredménye lehet. A Harvard Egyetem új tanulmánya szerint.

A tanulmány vezető szerzője, George M. Whitesides: „Az élet eredete a kémia egyik legnagyobb megválaszolatlan kérdése.”

Konkrétan az a kérdés, hogy miként keletkezett évmilliárdokkal ezelőtt az élet – a DNS-t, fehérjéket és anyagcseretermékeket alkotó nukleinsavak – „spontán módon” – tette hozzá a kémiai biológus professzor.

Az új kutatás azon a hipotézisen alapul, hogy a víz, az elektrolitok és a közönséges gázok együtt alkotják az első biomolekulákat a Földön. A korábbi elméletek azt feltételezték, hogy egy aszteroida ütközhetett bolygónkkal, és lerakta az élet rejtvényének megoldásához szükséges darabokat – de a villámelmélet tisztább, valószínűbb hipotézist kínál. A villámcsapások szén- és nitrogéngázok forrása is lehetett, amely lehetővé tette a biomolekuláris struktúrák túlélését.

Ennek tesztelésére a csapat kísérletet végzett az anyag negyedik halmazállapotával, a plazmával, hogy feltárja, hogyan befolyásolja a világítás a kémiai összetételét. Ez egy élettelen őskori Föld terméketlen körülményei között történt.

A szimulált „felhő-föld” villámcsapások nagy energiájú szikrákat hoztak létre, amelyek képesek a szén-dioxidot és a nitrogént „nagyon reaktív vegyületekké” alakítani. Pontosabban, a szén-dioxid redukálható szén-monoxiddá és hangyasavvá, a nitrogén pedig nitrát-, nitrit- és ammóniumionokká alakítható.

Amellett, hogy visszatér a múltba, ez az új felfedezés nagy lehetőségeket rejt magában a Földön túli élet lehetséges jövőbeni felfedezésére.

„A Jupiteren és a Szaturnuszon villámlást figyeltek meg; a plazma és a plazma által indukált kémia a Naprendszerünkön kívül is létezhet” – mondta Haihui Gui Jiang vezető szerző.

„A jövőben a berendezésünk hasznos lesz a különböző bolygók környezeti körülményeinek szimulálásában, valamint a villámlás és analógjai által kiváltott reakciópályák feltárásában.”

A természetes technológia mozgatórugójává is válhat.

„A vegyi gyártás energiahatékonysága és környezetbarátsága szempontjából is érdekel bennünket ez a kutatás” – tette hozzá Jiang.

„A plazmát mint eszközt vizsgáljuk, hogy új módszereket fejlesszünk ki a vegyszerek előállítására és a zöld kémiai folyamatok előmozdítására, például a ma használt műtrágyák előállítására.”