A Webb-teleszkóp újabb felfedezést tesz egy távoli exobolygón

Iratkozzon fel a CNN Wonder Theory tudományos hírlevelére. Fedezze fel az univerzumot elképesztő felfedezésekről, tudományos eredményekről és egyebekről szóló hírek segítségével.

CNN
–

A James Webb űrteleszkóp részletes molekuláris és kémiai képet készített egy távoli bolygó égboltjáról. Pont az utolsó Az exobolygó tudományos közösségének.

A WASP-39b, ismertebb nevén Bocaprin, egy körülbelül 700 fényévnyire lévő csillag körül kering. Ez egy exobolygó – a Naprendszerünkön kívüli bolygó – körülbelül akkora, mint a Szaturnusz tömege, de sokkal közelebb van a gazdacsillagához, amely a NASA szerint becslések szerint 1600 Fahrenheit-fok (871 Celsius-fok) gázt bocsát ki. Ez a „forró Szaturnusz” Ez volt az egyik első exobolygó, amelyet a Webb-teleszkóp vizsgált amikor először megkezdte rendszeres tudományos működését.

Az új leolvasások teljes körű elemzést adnak a Bokabrin légköréről, beleértve az atomokat, molekulákat, felhőképződményeket (amelyek megtörtnek tűnnek, nem pedig egyetlen egységes kupakot, ahogy azt a tudósok korábban várták), és még a gazdacsillag által okozott fotokémia jeleit is.

Natalie Batalha, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem csillagásza, aki hozzájárult az új kutatáshoz és segített annak koordinálásában. A NASA verzióban. „Az ilyen adatok megváltoztatják a játékot.”

Az új adatok megadták az első jelet egy exobolygó atmoszférájában a kén-dioxidból, amely molekula a bolygó gazdacsillaga és nagy energiájú fénye által kiváltott kémiai reakciók eredményeként keletkezik. A Földön a légkör védő ózonrétege hasonló módon keletkezik hőből és napfényből fotokémiai reakció során.

A Bucaprinz gazdacsillagához való közelsége ideális témává teszi a csillagok és bolygók közötti kapcsolatok tanulmányozására. A bolygó nyolcszor közelebb van fogadócsillagához, mint a Merkúr a mi napunkhoz.

„Ez az első alkalom, hogy látunk konkrét bizonyítékot a fotokémiára – az energetikai csillagfény által elindított kémiai reakciókra – exobolygókon” – mondta Shang Min-tsai, az Egyesült Királyság Oxfordi Egyetem kutatója a NASA közleményében. „Úgy látom, hogy ez egy igazán ígéretes kilátás az exobolygói légkörrel kapcsolatos ismereteink fejlesztésére.”

A pukaprin atmoszférájában kimutatott egyéb vegyületek közé tartozik a nátrium, a kálium és a vízgőz, ami megerősíti más űr- és földi teleszkópok, köztük a Hubble űrteleszkóp korábbi megfigyeléseit.

A kémiai összetevők ilyen teljes listájának jelenléte egy exobolygó légkörében betekintést nyújt a bolygó – és talán mások – kialakulásába. A Bocaprinek szerteágazó kémiai leltárja azt mutatja, hogy sok kisebb test, az úgynevezett planetezimálok egyesültek, és létrehozták a bolygó végső góliátját, amely körülbelül akkora, mint Naprendszerünk második legnagyobb bolygója.

„Ez csak az első a sok exobolygó közül, amelyeket a JWST részletesen tanulmányozni fog. Már most nagyon izgalmas eredményeket kapunk” – mondta Nestor Espinosa, az Űrteleszkóp Tudományos Intézet csillagásza a CNN-nek. „Ez még csak a kezdet.”

Az eredmények kedvezőek arra utalnak, hogy a Webb-műszerek alkalmasak exobolygók vizsgálatára. A NASA szerint egy exobolygó légkörének részletes leírásával a távcső teljesítménye meghaladja a tudósok várakozásait, és új kutatási szakaszt ígér a galaxis számos exobolygóján.

„Láthatjuk majd az exobolygó légköreinek nagy képét” – mondta Laura Flagg, a Cornell Egyetem kutatója, a Webb adatait elemző nemzetközi csapat tagja. „Nagyon izgalmas tudni, hogy mindent újraírnak. Ez az egyik legjobb tulajdonsága a tudósnak.”