Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia csapást mért a huthi lázadók ellen Jemenben

Nyissa meg az Editor's Digest ingyenesen

Rula Khalaf, a Financial Times szerkesztője kedvenc történeteit válogatja ebben a heti hírlevélben.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság katonai csapásokat mért az Irán által támogatott húti lázadók ellen, válaszul a jemeni fegyveresek Vörös-tengeri kereskedelmi hajók elleni támadásaira.

Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a Vörös-tengeren nemzetközi hajók elleni „példátlan huthi támadásokra” válaszul rendelte el ezeket a csapásokat. Ausztrália, Bahrein, Kanada és Hollandia is támogatta a műveletet.

„Ezek a célzott csapások egyértelmű üzenete annak, hogy az Egyesült Államok és partnereink nem tűrik a személyzetünk elleni támadásokat, és nem engedik, hogy ellenséges szereplők veszélybe sodorják a hajózás szabadságát a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán” – mondta Biden.

Hozzátette: „Ha szükséges, nem fogok habozni további intézkedéseket irányítani népünk és a nemzetközi kereskedelem szabad áramlása érdekében.”

A csapásokra, amelyek felkeltik a félelmet a térség szélesebb körű eszkalációjától, azután történtek, hogy a huthi lázadók fokozták támadásaikat Jemen partjainál a Vörös-tengeren, és figyelmeztették az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy katonailag reagálnak.

A Jemen északi részét irányító hutik az Izrael és a Hamász között, az Irán által is támogatott, október 7-i háború kitörése óta Teherán úgynevezett ellenállási tengelyének egyik legaktívabb csoportjává váltak.

Bár Biden megpróbálta megakadályozni, hogy az Izrael és a Hamász közötti háború regionális konfliktussá fajuljon, a huthi milícia folyamatos támadásai – még a múlt heti többnemzetiségű figyelmeztetés után is – újrakalibrációra kényszerítették a Fehér Házat.

A Pentagon az elmúlt napokban a jemeni huthi állások elleni célzott csapások lehetőségeinek kidolgozásával foglalkozott, beleértve a rakétakilövő helyeket és a fegyverraktárakat, amerikai tisztviselők szerint.

A Pentagon sajtótitkára, Pat Ryder vezérőrnagy csütörtökön azt mondta, hogy a múlt héten öt amerikai és brit haditengerészeti hajó tartózkodott a Vörös-tengeren, és más szövetséges hadihajók, köztük Franciaország is egyeztettek az Egyesült Államok vezette koalícióval.

A katonai csapásokra hetekkel a hutik által a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán átkelni szándékozó kereskedelmi hajók ellen indított támadások eszkalációja után került sor.

Csütörtökön az iráni erők Omán partjainál elfoglaltak egy olajszállító tartályhajót, a huthi erők pedig egy hajóellenes rakétát lőttek ki Jemenből az Ádeni-öbölben található nemzetközi hajózási útvonalakra.

„Ez a tevékenység ellentétes a nemzetközi joggal” – mondta Ryder. Hozzátette: „Ez egy újabb példa Irán rosszindulatú tevékenységére, amely veszélyezteti a térség biztonságát és stabilitását.”

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint ez a huszonhetedik támadás, amelyet a hutik indítottak nemzetközi hajózás ellen az elmúlt két hónapban, súlyos fennakadásokat okozva a létfontosságú tengeri kereskedelmi útvonalon. Ryder elmondta, hogy több mint 100 rajtaütést hajtottak végre amerikai és szövetséges helyszíneken Irakban és Szíriában.

A támadások annak ellenére történtek, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és más szövetségesek a múlt héten figyelmeztették, hogy a Vörös-tengeren folytatott huthi támadások „törvénytelenek, elfogadhatatlanok és mélyen destabilizálóak”.

A döntést ismerő kormányzati forrás szerint Rishi Sunak brit miniszterelnök a kormány minisztereinek csütörtök esti ülése után csapásokat engedélyezett a hutik ellen.

„A nemzetközi közösség többszöri figyelmeztetése ellenére a hutik továbbra is támadásokat hajtottak végre a Vörös-tengeren, beleértve a brit és amerikai hadihajókat is csak ezen a héten. Ez nem folytatódhat” – mondta Sunak a RAF-csapásokat bejelentő közleményében.

Hozzátette, hogy a brit haditengerészet egy multinacionális hadművelet keretében továbbra is járőrözni fog a Vörös-tengeren.

Sok olajszállító tartályhajó és konténerhajó elkerüli a Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna útvonalát, és inkább egy hosszabb és drágább Afrika szarva körüli utazást választ.

A kőolaj ára a sztrájkok után emelkedett, a Brent kőolaj, a globális benchmark ára mintegy 2 százalékkal, 78,86 dollárra emelkedett hordónként, ahogy pénteken újraindult a kereskedés Ázsiában, folytatva az előző ülésszak erősödését.

A múlt héten kiadott közös közlemény szerint a globális tengeri kereskedelem közel 15 százaléka halad át a Vörös-tengeren, ezen belül a gabonakereskedelem 8 százaléka, a tengeri olaj 12 százaléka és a tengeri cseppfolyósított földgáz 8 százaléka.

Sunak számára az eszkaláció a brit erőket érintő legkomolyabb katonai akció, amióta 2022 októberében miniszterelnök lett, még akkor is, ha az Egyesült Királyság várhatóan csekély szerepet fog játszani az Egyesült Államok vezette műveletben.

„Általában a közös műveletek mintegy 10%-ával járulunk hozzá” – mondta Kim Darroch, egykori brit nemzetbiztonsági tanácsadó. „A franciákat általában megkérdezik, akarnak-e részt venni benne.

„Az a fontos, hogy minden folyamat részesei legyünk, nem az általunk biztosított felszerelés mennyisége.”

Washington több száz további katonát küldött a Közel-Keletre a palesztin Hamász mozgalommal folytatott izraeli konfliktus októberi kezdete óta, és az amerikai támaszpontok elleni támadásokra válaszul Irán által támogatott milíciákat bombázott Irakban és Szíriában.

A Pentagon két repülőgép-hordozó csapásmérő csoportot is telepített a Közel-Keletre, Biden pedig kifejezetten óva intette Teheránt a további eszkalációtól.

Az Egyesült Királyságnak két hadihajója van a régióban, köztük a HMS Diamond, amely lelőtt hetet a hutik által kedden a csoport által ellenőrzött jemeni területekről kilőtt 18 drónból és rakétából.

David Sheppard további jelentése