Az ellopott választás különkiadása – Magyarország esete – EURACTIV.com

A legutóbbi magyarországi általános választások más képet mutatnak, mint a klasszikus ellopott szavazások. Ehelyett az egyensúly hiánya és a demokratikus intézményrendszer szisztematikus visszaélése jellemzi őket – érvelnek a Szabadságjogok Szövetségének (TASZ) szakértői.

Kapronczay Stefánia a Magyar Szabadságjogok Szövetségének Magyar Emberi Jogi Önkéntes Szervezetének ügyvezető igazgatója. Döbrentey Dániel jogi szakértő, projektkoordinátor a TASZ-nál.

Szavazatdömping, központilag szervezett és nagyszabású csalás, adatkárosítás az informatikai rendszerben – így szoktunk elképzelni egy ellopott választást. Amellett érvelünk, hogy a legutóbbi magyarországi közvélemény-kutatások az ellopott választás más változatát mutatják be: egy véletlenszerű játszóteret, amelyet a demokratikus intézményekkel és antidemokratikus szabályozásokkal való szisztematikus visszaélés, a csalás és a társadalom intézményi sebezhetősége, valamint az érdemi jogorvoslatok hiánya táplál.

Ebben a cikkben összefoglaljuk (2014 óta működő) választójogi programunkat és a 2022-es választásokon összeálló tiszta választási kampány tapasztalatait. A koalíció keretében aktivisták és jogászok a választás napján a csalások megelőzésén és dokumentálásán dolgoztak.

Magyarországon a magas szintű, formai szabálytalanságok már a választás napja előtt elkezdődnek. A jogalkotási, intézményi és állami befolyási piaci környezet nagyon egyenlőtlen játszóteret teremt.

Számos cikk jelent meg a magyar választási rendszer antidemokratikus szabályairól és a közok helyzetéről. Szabad sajtó. Kiemelünk néhány példát arra, hogy a közpénzeket és forrásokat miként használják fel diszkriminatív célokra.

Az állami forrásokat széles körben használják fel a kormánypárt választási kampányának támogatására. Demokráciában az állami szervek nem kampányolhatnak, bár a jelöltek sehol sem kampányolnak szigorúan egyenlő alapon.

Magyarországon ennek ellenére jogilag legális, hiszen az állami szervezetekre nem vonatkoznak a választási kampányszabályok. Például a kampány előtti magyar kormányplakátok A Fidesz később megoszthatja a kampányplakátok szavait.

– mondta a volt magyar állampolgár Magyarország előre megy, nem hátra És kampányplakátokat olvastak. Haladjunk előre, ne hátra.

Az előző parlamenti választások előtt az volt a szokás, hogy a kormány nem sokkal a hivatalos kampány előtt „információs” kampányt indított, ezt követően a Fidesz kampánya erőteljesen az előzőről szólt.

A kampány során az állampolgárok fideszes üzeneteket kaptak a Kormány-19 oltási kampánya céljából gyűjtött e-mail címükre.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a kampány teljes ideje alatt öt perc adásidőt kapott a közszolgálati televízióban.

A magyar adófizetők ugyanakkor 340 millió eurót költenek a közszolgálati médiára 2022-ig. A médiatörvény szerint a közszolgálati média célja „kiegyensúlyozott, pontos, teljes, tárgyilagos és felelősségteljes hír- és információszolgáltatás”, „a személyes ellentétek összeegyeztetése, a társadalmi kérdések megvitatása, valamint az önálló véleménynyilvánításhoz való hozzájárulás”. hiteles információ.”

Azon a napon, amikor a hatpárti ellenzék miniszterelnök-jelöltje felhasználta öt percét, kilencszer hangzott el a kormányfő március 15-i forradalomra emlékező beszéde. Ettől eltekintve az ellenzéki politikusok valószínűleg nem fognak megjelenni a közszolgálati médiában. Ha nevüket és pártjukat említik, az hamis vagy teljesen hamis állításokban történik.

A választás napja körüli választási csalások és visszaélések mélyen az emberek rendszerszintű sebezhetőségében gyökereznek, így a választás napja előtt alakulnak ki.

Bár a választást nem „csalták” el a szavazóhelyiségekben vagy a szavazatszámlálás során, néhány szavazóhelyiség körül akadnak csalások és szabálytalanságok, különösen a megdöbbentően átlátható kis településeken.

Számos aktivisták beszámolója és videó mutatja be, hogy a néhány ezer forintos (15-30 eurós) vagy (mikro)buszszavazók szavazatvásárlása nem városi mítosz.

Az aktivisták és jogászok saját bőrükön tapasztalták meg, hogy a szavazók valós kísérőit azt tanácsolják, hogy vigyék el az urnákhoz, vagy fényképezzenek le, amint a megfelelő jelöltre szavaznak egy 30 eurós kisboltban.

A Tiszta Választási Koalíció aktivistái és jogászai tíz körzetben figyeltek fel súlyos választási csalásokat. A mélyszegénység és az önkormányzati hatalomtól való függés miatti hatások fontos szerepet játszanak az ilyen jellegű visszaélések fennmaradásában. Ennek kiküszöbölése komoly politikai akaratot és gondosan kidolgozott politikát igényel.

A megfelelő jogi megoldások hiánya súlyosbítja a fenti problémákat. Ne tévesszen meg senkit, hogy a szavazást sehol sem kell megismételni: ez nem jelenti azt, hogy április 3-án minden törvényes volt.

A csalás és visszaélés elleni jogi fellépés csak kivételes esetekben lehet sikeres. A választási csalás megállapításának elmulasztása gyakran azt jelenti, hogy a panasz nem éri el az abszurd magas mércét. Elég Nincs szükség bizonyítékra és formalitásra, vagy elegendő a csalás.

A legtöbb panaszt technikai okok miatt elutasítják. Tapasztalataink szerint nagyon abszurd, amikor negatív bizonyítékokat várnak el. Sokan nem tudták megszerezni a mobilurnákat és nem tudtak szavazni. Az általuk tett panaszokat elutasították, mert nem bizonyították Nem. Szerezd meg a szavazóurnát. Ha megállapítják is a jogsértést, azt csak akkor fogják megismételni, ha az jelentős hatással van a népszavazás eredményére.

Országos szinten nincs törvényen kívüli orvoslás az intézményi függetlenség hiányára. Az Országos Választási Bizottságban a kormánypárt (és parlamenti többségük) által jelölt és képviselt képviselők abszolút többséget élveznek.

Így nem meglepő, hogy a Bizottság a kormánypárt politikai érdekeit szolgáló határozatokat hozott. A legdokumentáltabb példa a Magyarország határain túlra bejelentett választási csalás dokumentált esete.

A külföldről történő szavazás során tapasztalható diszkrimináció régóta probléma. A mostani választás után azonban nyugodtan kijelenthetjük, hogy a levélszavazás nem alkalmas a biztos jogok gyakorlására.

A hírek szerint Erdélyben levélszavazatokat égettek el, illetve Vajdaságban a kormányhoz szorosan kötődő szervezetek aktivistái kínáltak szavazócédulákat.

Az Országos Választási Bizottság ahelyett, hogy komolyan vette volna ezeket az eseteket, úgy döntött, hogy Magyarország határain kívül nincs mód a választási törvény érvényesítésére.

Ugyanez a szervezet határozta meg a levélszavazás eredményét – így a levélszavazatok 94%-a a kormánypárt mellett szólt. A sérelmet fokozza, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak nem okoz gondot annak biztosítása, hogy az állami rendszer biztosítsa a választási ítélet igazságosságát és legitimitását. Jelentős számú szavazat biztonsága felett nincs befolyása.

Az ellopott választások sokféle formát ölthetnek, ellentétben azzal, ami a választás napján történik. Ahhoz, hogy folytathassuk munkánkat a tisztességes és szabad választások érdekében, meg kell találnunk a módját, hogy ezeket leküzdjük.