Az Európai Unió Magyarország vétója ellenére vállalta, hogy finanszírozza Ukrajnát

Nyissa meg az Editor’s Digest ingyenesen

Az FT szerkesztője, Roula Khalaf kedvenc történeteit válogatja össze ebben a heti hírlevélben.

Az EU vezetői megfogadták, hogy megtalálják a módját Ukrajna támogatásának, miután Orbán Viktor megvétózta a háború sújtotta ország 50 milliárd eurós közös finanszírozását.

Kétnapos csúcstalálkozó ért véget pénteken Brüsszelben, és nem született megállapodás a Kijevnek szánt új pénzekről. A vezetők azonban azt mondták, remélik, hogy megoldást lehet találni Orbán jövő év elején történő bevonásával vagy egy támogatási csomag kikényszerítésével az ő támogatása nélkül.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy az EU által Ukrajnának már ígért 1,5 milliárd eurót „a következő napokban” felszabadítják, és ez „kis, de fontos hidat” jelent majd, amikor az szövetség megtalálja a kiutat. Árva tábla vagy alternatív megoldások keresése.

„Nagyon keményen dolgozunk azon, hogy a 27 tagállam megállapodásra jusson” – mondta. Ha nem sikerül konszenzusra jutni, „a lehetséges alternatívákon való munka” folyamatban van – tette hozzá van der Leyen.

A csúcstalálkozó házigazdája, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy „nagyon bízik” abban, hogy az EU a január végén vagy február elején tartandó rendkívüli csúcstalálkozón megtalálja a módját Ukrajnával szembeni pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésére.

Az, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa ismételten kudarcot vallott a Fehér Ház által javasolt 60 milliárd dolláros segélycsomag jóváhagyásában, tovább fokozza az EU-nak a megoldás iránti sürgősség érzését. Csütörtökön a Kongresszus egy kisebb, 300 millió dolláros összegről állapodott meg egy szélesebb körű katonai kiadási törvény részeként a nagyobb csomagról szóló tárgyalások során.

A szövetség legnagyobb tagjai gyors jogalkotási munkát szorgalmaznak az alternatívákról, többek között a Budapest hozzájárulásának módjáról, miután a másik 26 tagállam létrehozta az alapot – mondták a Financial Timesnak az ügyben jártas illetékesek.

Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy „nagyon bízik abban, hogy januárban megállapodásra jutunk”, hangsúlyozva, hogy „nem szabad feladnia azt a célt”, hogy Ukrajnát az általános költségvetésből finanszírozza.

Emmanuel Macron francia elnök jelezte, Orbánnak nincs szüksége az Ukrajnával kötött jelenlegi finanszírozási megállapodás meghosszabbítására, amelyet valószínűleg az uniós kormányok többsége ratifikál.

„Megvannak a módok, a tervek szerint… támogatni kell Ukrajnát az elkövetkező hónapokban. Nem riaszt el minket a mai döntés” – mondta.

Macron hozzátette: arra számít, hogy Orbán a következő hónapokban „európaiként viselkedik, és nem fogja túszul ejteni a politikai folyamatot”.

„Azt hiszem, vannak B-tervek, beszéltünk róla, de biztos vagyok benne, hogy nem jön össze” – mondta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, amikor elhagyta a csúcstalálkozót.

Az EU illetékesei szerint a következő négy évben 50 milliárd euró támogatást és kölcsönt terveznek Ukrajnának. De a péntek hajnali órákig tartó éjszakai tárgyalások ellenére Orbán nem volt hajlandó megmozdulni, és elutasította a Kijevvel való tagsági tárgyalások megkezdését.

Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója, aki nem kötődik hozzá, azt mondta: Budapest csak abban az esetben egyezne bele, hogy az uniós költségvetést Kijevre fordítsa, ha az EU hozzájárul ahhoz, hogy több forrást engedjen át Budapestnek, amelyet jogállamisági aggályok miatt befagyasztottak.

– Nem kapjuk meg a pénzünket. Miért kellene még mindig? [financial] Kényelem?” – mondta.

Hozzátette: más uniós tagállamok évek óta fenyegetik Magyarországot pénzvisszatartással. Az Európai Bizottság szerdán beleegyezett, hogy 10 milliárd eurót adjon át Magyarországnak, de 20 milliárd eurót zárolt.

A magyar tisztviselő ugyanakkor azt mondta, hogy Budapest kevesebb, mint négy évnyi támogatással járulhat hozzá a költségvetésen kívül. Magyarország nem ellenzi Ukrajna pénzügyi támogatását „a költségvetésen kívül, nagyon rövid ideig” és „néhány ajánlással”.

Kaja Kallas észt miniszterelnök korábban pénteken kijelentette, hogy „Ukrajna nem marad támogatás nélkül”, és a többi tagállamban „erős akarat” van a szükséges segítségnyújtás iránt. Alexandre de Crouve belga miniszterelnök is biztosította Kijevet, hogy „mi ott leszünk, hogy támogassunk, csak ki kell találnunk néhány részletet”.

Az észt Kallas arra figyelmeztetett, hogy túl sokáig tartana a megoldás a 26-ra. „Mindannyian demokráciák vagyunk, és a demokráciákhoz idő kell, de Ukrajnának nincs ideje” – mondta.

A csúcstalálkozó előtti heves ellenállás ellenére Magyarország miniszterelnöke a szavazás során a teremből kilépve jóváhagyta az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. Orbán pénteken azt mondta, azért tette ezt, mert a következő években még bőven van lehetőség megvétózni Kijev csatlakozási folyamatát.

„Fontos, hogy ezt a politikai jelzést elküldjük ukrajnai barátainknak” – mondta Kitanas Nauseda litván elnök. „Természetesen ez csak az első oldal [a] Nagyon hosszú folyamat.”

További beszámoló Leila Abbott Párizsban, Guy Sasson Berlinben, Javier Espinoza Brüsszelben és Morton Dunay Budapesten