Az Orbán-kabinet a szovjet munkatáborokba deportált emberekre emlékezik

A háború kimenetele mindig eltér a tervezett kimeneteltől, ezért „a helyes és erkölcsileg elfogadható álláspont a tűzszünet és a béke követelése” – mondta a Belügyminisztérium államtitkára vasárnap, emlékeztetve a szovjet munkatáborokba deportált emberekre. gulágok. világháború után.

Annak ellenére, hogy Hitler és Sztálin 1939 nyarán megállapodást kötött arról, hogy nem támadják meg egymást, és felosztják Lengyelországot Németország és a Szovjetunió között, egy világháborúban sikerült szembeszállniuk egymással – mondta Redwari, a Kereszténydemokrata Párt társtörvényhozója. . Ezt követően.

A háború után a szovjetek minden 18-30 éves német nőt és 17-44 éves férfit kitoloncoltak a szovjet megszállás alatt álló területekről – tette hozzá.

A németek kivételével a megszálló szovjet csapatok és az őket szolgáló kommunista vezetők által ellenségnek tekintett személyeket gulágtáborokba vitték – mondta Redwari.

Magyarországnak akkoriban hiányzott szuverenitása és függetlensége ahhoz, hogy megakadályozza az ilyen akciókat – tette hozzá.

„Ezért a szabadság és a szuverenitás nagy kincs minden ország számára, hogy megvédjék magukat a nagyhatalmak ilyen próbálkozásaitól” – mondta Redwari az általa képviselt választókerületben, a Budapesttől északra fekvő Zebekányban.

A megemlékezésen a helyi alpolgármester, Ferenczi Erne felhívta a figyelmet, hogy 1945 januárjában a Zebekányban és a környező falvakban élő több száz német nemzetiségű személyt „faji hovatartozása miatt” kényszermunkatáborokba hurcoltak. – Sokan közülük idegen földön jelöletlen sírokban nyugszanak.

A megemlékezést követően a résztvevők, köztük Ritter Imre, a magyarországi német kisebbséget képviselő országgyűlési képviselő megkoszorúzták a helyi Havas-Boldogassoni templomot.

Olvass tovább:

• A szovjet munkatáborokba deportált magyarokat ma tisztelik meg – bővebben Itt